A magyarországi francia telepesek irodalmi emléke: Les cantiques spiri...

A magyarországi francia telepesek irodalmi emléke: Les cantiques spirituels. Bevezetést írta. Gábriel Asztrik. Budapest, 1940. Kiadják a Gödöllői Premontrei Gimnázium VII. és VIII. osztályos növedékei (Sárkány-nyomda Rt.) 1 t. (címképen Róka János kanonok arcképe) + 39 + [1] p. + 1 melléklet (3 leveles hasonmás). Egyetlen kiadás. A töröktől utoljára visszavett terület, a Bánát még évtizedekkel a visszavétel után is a pusztulás jegyeit mutatta. A mindenkori Habsburg-adminisztrációnak már III. Károly is idején jeles érdeke volt, hogy az elnéptelenedett, lakatlan, elgazosodott Bánátot új életre keltse. Ehhez kapóra jött, hogy a francia korona alá tartozó Lotharingiában a megélhetési költségek 1730-tól ugyancsak megemelkedtek, és jelentősebb tömeg kezdett kiáramlani a hercegségből, köztük Magyarországra is. A komolyabb betelepítés azonban nem III. Károly, hanem már Mária Terézia idejére esik: a Habsburg-kormányzat 1760-as évektől tudatosan sokszínű vidékként telepítette újra a Bánátot, így egész francia telepes falvak is létrejöttek. Tanulmányunk két ilyen francia kolónia felépültét kíséri figyelemmel, az 1770-ben alapított Szenthubert települését (ma Bánátnagyfalu, Szerbia), illetve Trübswetter települését (ma Nagyősz, Románia), melyeknek francia lakossága francia nyelven is szóló papokat kívánt, és idővel kapott is. A tanulmány figyelemmel kíséri azt a folyamatot is, ahogyan hazai neveltetésű kanonokok elsajátították a francia telepesek nyelvét, az áttekintés különösen Róka János kanonok tevékenységét követi nyomon; hozzá köthető a francia telepesek egyetlen irodalmi emlékének, a francia nyelvű egyházi énekesfüzetnek, a ,,Les cantiques spirituel"-nek keletkezése is, mely 1786-ban, Pesten, Trattner Jánosnál jelent meg nyomtatott formában. Kötetünk melléklete a három levél terjedelmű francia énekesfüzet hasonmása. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.