Rónai, Andrew [András]: Atlas of Central Europe. Constructed by - -. Edited by the Institute of Political Sciences as a Department of the Count Paul Teleki Research Institute. Bp. - Balatonfüred, 1945, The Institute of Political Sciences of the Department of the Count Paul Teleki Research Institute [Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézete], 366+1 p. Hátul külön egy tokban, további 6 térképpel. Valamint a könyvben, szintén hátul, "Középeurópa talajféleségei" térképe hártyapapírra nyomva, összesen 22 db. Ezen térkép szerepel a könyv 34. oldalának térkép előtt. Angol nyelven. A térképek eredetileg magyar nyelvűek, de angol nyelvű feliratokkal (címkéken) látták el őket. Rendkívül gazdag térképanyaggal, oldalszámozáson belül 171 színes térképpel illusztrált. Félvászon-kötésben, kopott borítóval, egy hártyapapíron gyűrődéssel, hátul a "Középeurópa talajféleségei" hártyapapír térképek közül néhányon lapszéli szakadásokkal, egy lap kijár (329/330 p.)
Rónai András (1906-1991) földrajztudós, geológus. 1931-ben közgazdászdiplomát szerzett. 1935-ben doktorált földrajzfőtárgyból, statisztikából és közlekedéspolitikából. Professzora, Teleki Pál segítségével lett az Államtudmányi Intézet munkatársa, 1928-tól az Államtudományi Intézet területi referense. Az általa szervezett Térképszerkesztő Osztály vezetője (1931-1939), majd Államtudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd Teleki Pál miniszterelnöki kinevezése után világháború végéig annak igazgatója. 1945 nyarán lemondott az Államtudományi Intézetben vezetéséről. A háború után, 1948 végétől az OSZK munkatársa, de nyíltan rendszerkritikus hozzáállása miatt, 1949-ben fizetés nélkül nyugdíjazták. 1950-ben a Magyar Állami Földtani Intézethez került, ahol 1954-tól 1986-ig a Síkvidéki Kutató Osztály vezetője volt.
A Közép-Európa Atlasszal kapcsolatos megbízást volt professzorától, közeli munkatársától Teleki Pál miniszterelnöktől kapta. A "Térképezett történelem" (Magvető, 1989.) c. könyvében így ír arról a napról (292-293 p.): "[1941.] Április 1-jén reggel 7 órára Teleki magához kéretett. A Sándor-palota nagy előszobájában Kovrig Bélát találtam, Teleki szociálpolitikai segítőtársát, az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatóját. Ezúttal kettőnknek szólt a meghívás, bár eddig együtt sohasem szerepeltünk. Teleki azt indítványozta, hogy menjünk ki a Bástya sétányra, ott nyugodtan beszélgethetünk. A tavaszi hűvös-ködös reggelen a sétány üres volt. Többször is végigmenve rajta egy lélekkel sem találkoztunk. Kitűnő hely volt bizalmas beszélgetésekre. A beszélgetés nagyon egyoldalú volt. Teleki hosszú programot készített magában elő. ... Aztán hozzám fordult. Tartalmi hűséggel idézem: Valószínűleg nem fogunk kimaradni tudni a háborúból. Ha a németek lerohanják Jugoszláviát, az oroszok valószínűleg be fognak avatkozni: a háború hamarosan világméreteket ölt, és akkor lehet, hogy a németek vesztésre állnak. De bármiképp alakul a helyzet, már most elő kell készülni a következő béketárgyalásra. Szerencsére ma sokkal jobban állunk e tekintetben, mint álltunk 1919-ben. Itthon nem szabad hibát elkövetnünk munkásosztályunkkal, nemzetiségeinkkel, szomszédainkkal szemben. A felkészülésben döntő, hogy ne csak a magunk dolgairól tájékozódjunk és tájékoztassunk, ne is csak a Kárpát-medence határai között gondolkodjunk, hanem egész Kelet-Közép-Európa teréről. Azt kell elérni, hogy ennek a területnek minden dolgát, adatát mi ismerjük a legjobban. Statisztikában, memoárokban, térképeken fel kell dolgozni minden adatot; területit, népességit, nemzetiségit, vallásit, gazdaságit, kulturálisat. Vagyis teljes áttekintést kell adni tudnunk az egész ütközőterületről, amelyben élünk, úgy, ahogy ezt a munkát az Államtudományi Intézetben már másfél évtizede csináljuk. Az Intézet felszerelése most már megengedi a térképnyomtatást, ..." A háború közeledtével az intézetet, 1944-ben leköltöztetik Balatonfüredre, vele az intézet könyv-, és térkép anyagát, a nyomdagépeket és a dolgozókat is. Hóman Bálint a balatonfüredi Esterházy-palotát szerzi meg nekik. A munka egész tételen és tavasszal is folyt. "Referensek, szerkesztők, rajzolók, fordítók, gépelők mintaszerű munkát végeztek. Saját műhelyben készültek a nyomólemezek, a nyomában a nyomás, fűzés, kötés. Az utolsó színes lap 1945. március 15-én került ki a gépből,..." (uo., 308 p.) Az elkészült műről Klinghammer István (1941-) térképész, egyetemi tanár egy cikkében (Honismeret 1999/5 A Közép-Európa Atlasz, 83-90 p.) így emlékezik a Rónai András által szerkesztett Közép-Európa Atlaszról: "A magyar és angol nyelven készült eredeti Atlasz 171 színes térképet (a magyar kiadás 134-et) és szöveget tartalmazott 367 oldalon; teljes földtani, földrajzi, népességi, nemzetiségi, vallási, mezőgazdasági, bányászati, kereskedelmi és közlekedési tájékoztatást adott a vizsgált területről. Az atlasz a térképekhez rövid magyarázatot és számszerű adatokat csatolt, továbbá a hiteles források pontos felsorolását. A térképek 3 860 000 statisztikai adatot tartalmaztak, amihez nemcsak tíz ország hivatalos statisztikai kiadványait kellett beszerezni és feldolgozni - Albániáról és Törökországról nem gyűjtöttek adatokat - hanem részletes, községekig lebontott térképeket, helységnévtárakat is, és ezekből méretarányban és vetületben egységesített térképeket szerkeszteni. Az alig öt év munkájával összeállított atlasz utolsó színes lapja 1945. március 15-én került ki a gépből Balatonfüreden, az Intézet kitelepítési helyén. Éppen idejében, mert március 25-én megjelentek a szovjet csapatok.
Az atlaszt a háborús viszonyok miatt nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően befejezni. Az addigi többéves munka eredményét a kéziratok megsemmisülésének veszélye fenyegette. Ezért határozta el Rónai András az addig elkészült lapoknak szinte házi körülmények között történő ideiglenes kinyomtatását és ezekből a lapokból néhány összefűzött példány elkészítését. Ennek megfelelően a címlap hátoldalán az alábbi megjegyzés olvasható: "BIZALMAS KÉZIRAT. Utánnyomás, terjesztés, ismertetés tilos. Házi Rotaprint nyomás."
Előbb a magyar változat jelent meg 134 térképpel, a magyarázó szöveggel együtt 334 oldalon, az előszó dátuma: 1945. január 3. A kibővített angol változat 171 térképlapot tartalmazott, a szöveggel együtt 367 oldalon. Ismereteink szerint kb. 80 bekötött példány készült el, de mint Rónai András Térképezett történelem című könyvében is olvasható, ezek egy része a szovjet csapatok bevonulásakor, illetve az ötvenes években eltűnt vagy megsemmisült, így az eredeti mű ma már legfeljebb csak néhány könyvtárban hozzáférhető."
Ismereteink szerint aukción nem szerepelt soha, ahogy a cikk írja könyvtárban, közgyűjteményben lelhető fel belőle néhány példány. Bátran kijelenthető,hogy rendkívüli gyűjtői ritkaság!
[A Magyar királyság és csatolt részeinek térképe a postautakkal] Carte générale des Postes du Royaume de Hongrie y compris la Transylvanie, L'Esclavonie, La Croatie avec une partie des provinces de Galicie, Moravie, Autriche, Illyrie etc. Réduite d' aprés la grande cartie de Lipszky par E. de Zuccheri. - Generalcharte des Königreiches Ungarn mit Einschluss von Siebenbürgen. Wien 1868. Artartia. . Határszínezett, két szelvényből álló rézmetszet. Lipszky János munkája alapján készítette Edmund Zuccheri, Szép állapotú, tiszta metszet, / Nice clean etching. 1640x1012 mm
Magyarország, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Erdély, Horvát- és Tótország és Határőrvidéknek térképe, iskolák számára. ? Schulkarte von Ungarn, der serb. Wojvodschaft. u. dem Temeser Banat, Siebenbürgen, Croatien, Slavonien und der Militergränze. tervezte és rajzolta Thot A.[ntal] J. F.. Arad. [187?] Bettelheim Testvérek. Ny. L. Förster, Bécs. Litográfált térképlapok 150x98 cm összesen, négy térkép szelvényen. Egyik szelvényen kis szakadás, enyhe folt, egyébként jó állapotban. Ritka térkép.
1544 Magyarország és Erdély korabeli, színezett, fametszetű térképe. Hátoldalán Magyarország leírása. Megjelent: 1544-ben Baselben, Sebastian Münster: Cosmgraphia című művében. A térkép a könyv Magyarországgal foglalkozó részének első oldalán jelent meg. Szathmáry: DH: 31/c Szánatai: Münster 3a Térkép mérete: 13,5 x 10 cm
1803 - Magyarország és Erdély Ritka rézmetszetű határszínezett térképe ( Szabolcs, Heves, Bihar, Arad, Csanád, Békés és Csongrád vármegye). Felső-Magyarország négyrészes térképsorozatának második darabja. Középen Nagyvárad környékével, Eger, Kisvárda, Arad, Szeged. A térkép egyben gazdasági térkép is, így jelölve vannak rajta sótelepek, bányák, iskolák, postahivatalok stb. Német és francia nyelvű magyarázatokkal. Megjelent: Joseph Karl, Kindermann Liechtenstern, Joseph Marx von: Atlas Des Österreichischen Kaiserthums / Atlas De L'Empire Autrichien. Wien, Verlag des Kunst- und Industrie-Comptoirs. 1803. Az atlasz különleges érdeme, hogy a tartományok statisztikai leírását is tartalmazta. Az atlaszban összesen 13 magyar térkép szerepelt. Ugyan a szakirodalom külön nem említi, de valószínűsíthető, hogy az eredeti atlasz magyar lapjai önállóan, egy Magyarország-atlaszként is forgalomba kerültek. A gyönyörűen kidolgozott lapok metszését jórészt magyarok végezték: Berken János és Benedict Antal. Korabeli Kasírozással, jó állapotban. Mérete : 59 x 48 cm
1748 Mayer, Tobias (1723-1762) - Dorn, Sebastian (1705-1778): Carte des Indes Orientales dessinée suivant les observations les plus recentes, dont le principal est tirée des cartes hydrographiques de Mr. D'Apres de Mannevillette. Dediée tres humblement á Son Altesse Serenissime Monsgr. le Prince Guillaume Charles Henry Friso, Souverain Prince d'Orange, Pr. de S.E. de Nassa, Stadthoudre hereditaire, Admiral et General Capit. des Provinces unies etc. etc, Chevalier de l'Ordre de Jarretiere, par ses tres humbles et tres soumis serviteurs l'Auteur et les. Heritiers de Homan. ... Nuremberg, 1748, les Heritiers de Homann, francia nyelven, színezett rézmetszet, papír, jelzett a dúcon, paszpartu, üvegezett fa keretben, kis gyűrődésektől, apró foltoktól eltekintve jó állapotban, 51x86 cm, keret: 71x106 cm
Johannes Janssonius: Granata, et Murcia Regna, Granada és Murcia térképe. Színezett rézmetszet. Megjelent: Atlas Major ca 1660.. Hátoldalán holland nyelvű szöveggel 495x375 mm Felső részén kis szakadás, megerősítve vékony csíkkal
1906 Arad vármegye közigazgatási és földmívelési térképe. Szerk. és nyom. a m. kir. állami nyomdában. 1 : 144.000. (Rajta Arad és környéke, 1 : 36.000.) A hajtások mentén és a lap szélén kisebb sérülésekkel, ragasztott, 69x115 cm
[ca 1900 Galicia és Bukovina lengyel kiadású térképe] Mapa Galicyi i Bukowiny. Inzyniera S. Kornmana. Lwow, Altenberga. 90x63 cm vászonra kasírozva. Eredeti tokkal és kísérő füzettel. Hemerling Kazimierz: Dla cyklistow Przewodnik po Galicyi. 61+1p. Borítóval
1876 K. K. Militärkarte von Oesterreich-Ungarn. Entworfen von Khoss v. Sternegg, K. K. Major. Fünfte vollstandig neu bearbeitete Auflage. Teschen, 1876., Verlag der Buchandlung für Militarliteratur von Karl Prochaska,(F. A. Brockhaus' Geogr.-artist. Anstalt.-ny.), nagyméretű színes, kőnyomatú térkép, vászonra kasírozva, foltos, a sarkain lyukakkal, a szelvényeken 4-5 helyen sérüléssel, 69x86 cm. Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai térképe, rajta a XVI katonai parancsnokság, 6 kisebb méretű fekete-fehér térképe, (Bécs és környéke, Budapest és környéke, Prága és környéke, Trieszt, Pula, Fiume városok térképei), rajta a 80 katonai ezred állomáshely megjelölésével, vasútvonalak, laktanyák, várak, erődök, erődítmények, kastélyok, gátak, víztározók, hágók, átjárók, szorosok jelölésével. A katonai egységek nemzetiségek (szláv, német, magyar, román) szerinti feltüntetésével. Ritka!
XIX. sz. eleje Nürnberg térképe, metszette: Christian Geissler, Verlag von Riegel und Wiessner, 4 helyen színezett, hajtott, összehajtott állapotban, a térkép teteje a lap elszíneződött 33,5x37 cm, lap: 35,5x39 cm / Early 19th century Map of Nürnberg, etching by Christian Geissler, Verlag von Riegel und Wiessner, colored in four part in the map, folded, spotty, 33,5x37 cm, lap: 35,5x39 cm
Szabolcs vármegye nagy méretű (36 x 54 cm. ) kőnyomatú térképe (Nyíregyháza - Debrecen - Kisvárda). Nyíregyháza kőnyomatú látképével illusztrálva Megjelent, Hátsek Ignácz: Magyarország megyei térképei c. atlasz lapjaként. Rajzolta Hátsek Ignácz. kiadta: Lampel Róbert (Wodianer F. És Fiai) nyomtatta: Kunossy Vilmos és Fia, Budapest. Az atlasz lapjai a hazai térképtörténet talán legszebb térképei. A gyönyörűen színezett darabokon az adott vármegyére jellemző épületek, mezőgazdasági termények, állatok, ipari termékek, közlekedési eszközök, természeti látnivalók láthatóak.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Rónai, Andrew [András]: Atlas of Central Europe. Constructed by - -. Edited by the Institute of Political Sciences as a Department of the Count Paul Teleki Research Institute. Bp. - Balatonfüred, 1945, The Institute of Political Sciences of the Department of the Count Paul Teleki Research Institute [Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézete], 366+1 p. Hátul külön egy tokban, további 6 térképpel. Valamint a könyvben, szintén hátul, "Középeurópa talajféleségei" térképe hártyapapírra nyomva, összesen 22 db. Ezen térkép szerepel a könyv 34. oldalának térkép előtt. Angol nyelven. A térképek eredetileg magyar nyelvűek, de angol nyelvű feliratokkal (címkéken) látták el őket. Rendkívül gazdag térképanyaggal, oldalszámozáson belül 171 színes térképpel illusztrált. Félvászon-kötésben, kopott borítóval, egy hártyapapíron gyűrődéssel, hátul a "Középeurópa talajféleségei" hártyapapír térképek közül néhányon lapszéli szakadásokkal, egy lap kijár (329/330 p.) Rónai András (1906-1991) földrajztudós, geológus. 1931-ben közgazdászdiplomát szerzett. 1935-ben doktorált földrajzfőtárgyból, statisztikából és közlekedéspolitikából. Professzora, Teleki Pál segítségével lett az Államtudmányi Intézet munkatársa, 1928-tól az Államtudományi Intézet területi referense. Az általa szervezett Térképszerkesztő Osztály vezetője (1931-1939), majd Államtudományi Intézet igazgatóhelyettese, majd Teleki Pál miniszterelnöki kinevezése után világháború végéig annak igazgatója. 1945 nyarán lemondott az Államtudományi Intézetben vezetéséről. A háború után, 1948 végétől az OSZK munkatársa, de nyíltan rendszerkritikus hozzáállása miatt, 1949-ben fizetés nélkül nyugdíjazták. 1950-ben a Magyar Állami Földtani Intézethez került, ahol 1954-tól 1986-ig a Síkvidéki Kutató Osztály vezetője volt. A Közép-Európa Atlasszal kapcsolatos megbízást volt professzorától, közeli munkatársától Teleki Pál miniszterelnöktől kapta. A "Térképezett történelem" (Magvető, 1989.) c. könyvében így ír arról a napról (292-293 p.): "[1941.] Április 1-jén reggel 7 órára Teleki magához kéretett. A Sándor-palota nagy előszobájában Kovrig Bélát találtam, Teleki szociálpolitikai segítőtársát, az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatóját. Ezúttal kettőnknek szólt a meghívás, bár eddig együtt sohasem szerepeltünk. Teleki azt indítványozta, hogy menjünk ki a Bástya sétányra, ott nyugodtan beszélgethetünk. A tavaszi hűvös-ködös reggelen a sétány üres volt. Többször is végigmenve rajta egy lélekkel sem találkoztunk. Kitűnő hely volt bizalmas beszélgetésekre. A beszélgetés nagyon egyoldalú volt. Teleki hosszú programot készített magában elő. ... Aztán hozzám fordult. Tartalmi hűséggel idézem: Valószínűleg nem fogunk kimaradni tudni a háborúból. Ha a németek lerohanják Jugoszláviát, az oroszok valószínűleg be fognak avatkozni: a háború hamarosan világméreteket ölt, és akkor lehet, hogy a németek vesztésre állnak. De bármiképp alakul a helyzet, már most elő kell készülni a következő béketárgyalásra. Szerencsére ma sokkal jobban állunk e tekintetben, mint álltunk 1919-ben. Itthon nem szabad hibát elkövetnünk munkásosztályunkkal, nemzetiségeinkkel, szomszédainkkal szemben. A felkészülésben döntő, hogy ne csak a magunk dolgairól tájékozódjunk és tájékoztassunk, ne is csak a Kárpát-medence határai között gondolkodjunk, hanem egész Kelet-Közép-Európa teréről. Azt kell elérni, hogy ennek a területnek minden dolgát, adatát mi ismerjük a legjobban. Statisztikában, memoárokban, térképeken fel kell dolgozni minden adatot; területit, népességit, nemzetiségit, vallásit, gazdaságit, kulturálisat. Vagyis teljes áttekintést kell adni tudnunk az egész ütközőterületről, amelyben élünk, úgy, ahogy ezt a munkát az Államtudományi Intézetben már másfél évtizede csináljuk. Az Intézet felszerelése most már megengedi a térképnyomtatást, ..." A háború közeledtével az intézetet, 1944-ben leköltöztetik Balatonfüredre, vele az intézet könyv-, és térkép anyagát, a nyomdagépeket és a dolgozókat is. Hóman Bálint a balatonfüredi Esterházy-palotát szerzi meg nekik. A munka egész tételen és tavasszal is folyt. "Referensek, szerkesztők, rajzolók, fordítók, gépelők mintaszerű munkát végeztek. Saját műhelyben készültek a nyomólemezek, a nyomában a nyomás, fűzés, kötés. Az utolsó színes lap 1945. március 15-én került ki a gépből,..." (uo., 308 p.) Az elkészült műről Klinghammer István (1941-) térképész, egyetemi tanár egy cikkében (Honismeret 1999/5 A Közép-Európa Atlasz, 83-90 p.) így emlékezik a Rónai András által szerkesztett Közép-Európa Atlaszról: "A magyar és angol nyelven készült eredeti Atlasz 171 színes térképet (a magyar kiadás 134-et) és szöveget tartalmazott 367 oldalon; teljes földtani, földrajzi, népességi, nemzetiségi, vallási, mezőgazdasági, bányászati, kereskedelmi és közlekedési tájékoztatást adott a vizsgált területről. Az atlasz a térképekhez rövid magyarázatot és számszerű adatokat csatolt, továbbá a hiteles források pontos felsorolását. A térképek 3 860 000 statisztikai adatot tartalmaztak, amihez nemcsak tíz ország hivatalos statisztikai kiadványait kellett beszerezni és feldolgozni - Albániáról és Törökországról nem gyűjtöttek adatokat - hanem részletes, községekig lebontott térképeket, helységnévtárakat is, és ezekből méretarányban és vetületben egységesített térképeket szerkeszteni. Az alig öt év munkájával összeállított atlasz utolsó színes lapja 1945. március 15-én került ki a gépből Balatonfüreden, az Intézet kitelepítési helyén. Éppen idejében, mert március 25-én megjelentek a szovjet csapatok. Az atlaszt a háborús viszonyok miatt nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően befejezni. Az addigi többéves munka eredményét a kéziratok megsemmisülésének veszélye fenyegette. Ezért határozta el Rónai András az addig elkészült lapoknak szinte házi körülmények között történő ideiglenes kinyomtatását és ezekből a lapokból néhány összefűzött példány elkészítését. Ennek megfelelően a címlap hátoldalán az alábbi megjegyzés olvasható: "BIZALMAS KÉZIRAT. Utánnyomás, terjesztés, ismertetés tilos. Házi Rotaprint nyomás." Előbb a magyar változat jelent meg 134 térképpel, a magyarázó szöveggel együtt 334 oldalon, az előszó dátuma: 1945. január 3. A kibővített angol változat 171 térképlapot tartalmazott, a szöveggel együtt 367 oldalon. Ismereteink szerint kb. 80 bekötött példány készült el, de mint Rónai András Térképezett történelem című könyvében is olvasható, ezek egy része a szovjet csapatok bevonulásakor, illetve az ötvenes években eltűnt vagy megsemmisült, így az eredeti mű ma már legfeljebb csak néhány könyvtárban hozzáférhető." Ismereteink szerint aukción nem szerepelt soha, ahogy a cikk írja könyvtárban, közgyűjteményben lelhető fel belőle néhány példány. Bátran kijelenthető,hogy rendkívüli gyűjtői ritkaság!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3451975.jpg)
![[A Magyar királyság és csatolt részeinek térképe a postautakkal] Carte générale des Postes du Royaume de Hongrie y compris la Transylvanie, L'Esclavonie, La Croatie avec une partie des provinces de Galicie, Moravie, Autriche, Illyrie etc. Réduite d' aprés la grande cartie de Lipszky par E. de Zuccheri. - Generalcharte des Königreiches Ungarn mit Einschluss von Siebenbürgen. Wien 1868. Artartia. . Határszínezett, két szelvényből álló rézmetszet. Lipszky János munkája alapján készítette Edmund Zuccheri, Szép állapotú, tiszta metszet, / Nice clean etching. 1640x1012 mm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391349.jpg)
![Magyarország, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Erdély, Horvát- és Tótország és Határőrvidéknek térképe, iskolák számára. ? Schulkarte von Ungarn, der serb. Wojvodschaft. u. dem Temeser Banat, Siebenbürgen, Croatien, Slavonien und der Militergränze. tervezte és rajzolta Thot A.[ntal] J. F.. Arad. [187?] Bettelheim Testvérek. Ny. L. Förster, Bécs. Litográfált térképlapok 150x98 cm összesen, négy térkép szelvényen. Egyik szelvényen kis szakadás, enyhe folt, egyébként jó állapotban. Ritka térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391405.jpg)
![[ca 1900 Galicia és Bukovina lengyel kiadású térképe] Mapa Galicyi i Bukowiny. Inzyniera S. Kornmana. Lwow, Altenberga. 90x63 cm vászonra kasírozva. Eredeti tokkal és kísérő füzettel. Hemerling Kazimierz: Dla cyklistow Przewodnik po Galicyi. 61+1p. Borítóval](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391280.jpg)
