Rüstow, [Friedrich Wilhelm]: Az 1870-71-ki Porosz-Franczia háború. Pest, 1871., Ráth Mór, 495 p. + 6 (térképek, közte 5 kihajtható) t. Korabeli aranyozott, álbordás gerincű félbőr-kötésben, festett lapélekkel, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel, néhány kissé foxing foltos lappal.
Kutzián Ida: A Körös-kultúra. Hozzákötve: A Körös-kultúra. Táblakötet. Dissertationes Pannonicae ex Instituto Numismatico et Archaeologico Universitatis de Petro Pázmány nominatae Budapestinensis provenientes. Ser. II. No. 23. Bp., 1944, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézet, 166+2+4 p.+LXXV t. Első kiadás. Kutzián Ida (1918?2001) a magyar régészet kiemelkedő alakja. Elsősorban az őskorral foglalkozott. Elsőként határozta meg a Körös-kultúra mediterrán eredetét, a magyarországi neolitikum összeköttetéseit a görög és az itáliai félszigetekkel. Új periodizációt vezetett be a rézkorra. Átkötött modern félvászon-kötés, a kötet égén egy tokban képtáblákkal, jó állapotban.
Andor József: Nagy Lajos magyar király (1326-82.) Regényes korrajz. Bp., 1908, Szent István-Társulat, 196 p. Szövegközti fekete-fehér képekkel illusztrálva. Kiadói aranyozott, festett, szecessziós egészvászon-kötés, az elülső kötéstáblán apró lyukkal, összességében szép állapotban. Eredeti kiadói kartontokban.
Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Ipolyi Arnold. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) XIV + [2] + 233 + [1] p. Folio. Első kiadás. Ipolyi Arnold (1823-1886) történész, művészettörténész, művelődéstörténész, etnográfus, besztercebányai püspök, a Magyar Történelmi Társulat elnökének munkája az első modern összefoglalás a Szent Korona történetéről és a nemzeti ereklye első komoly művészeti leírása. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas és 27 szövegközi fametszetű illusztrációval. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Czunft Vilmos, Czunft Janka. [dr. Czunft Vilmos (1897-1945) orvos, radiológus, a fővárosi Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetnek főorvosa.] Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félmaroquin kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.
Thaly Kálmán: A nagy-szombati harcz. Hadtörténeti epizód a kuruczvilágból. Kőmetszetű csata-térképpel. Toldalékúl: A győrvári harcz. Pest, 1869. Lauffer Vilmos. (Rudnyánszky Béla ny.) 2 sztl. lev. 135 p. + 1 mell. (kihajtható, kőnyomatú csatavázlat.) Korabeli vászonkötésben. Ex librissel
[Folyóirat] Rendkívüli melléklet a Vasárnapi Ujság 1867. június 9-i számához [I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából kiadott különszám.] (Pest, 1867). (Heckenast Gusztáv ny.) [4] p. Folio. Heckenast Gusztáv lapja, a Vasárnapi Ujság különszáma az előző nap, 1867. június 8-án lezajlott királykoronázás alkalmából jelent meg. Az illusztrált hetilap rendkívüli kiadása részletesen ismerteti a királykoronázáshoz vezető politikai folyamatot. A szabadságharc bukása, valamint az azt követő, gyászos emlékezetű Bach- és Schmerling-korszak után az 1860-as évek elején indult meg az osztrák adminisztráció és Deák Ferencék egyeztetése, melyet 1867 elején az Andrássy-kormány felállása követett, ám az Andrássy-kormányzat csak azzal az előre tisztázott feltétellel folytathatta működését, ha I. Ferenc Józsefet még 1867 során királlyá koronázzák. Az ünnepélyes aktusra Budán került sor, 1867. június 8-án. Lapszámunk utolsó két oldalán az egyhetes ünnepségsorozat részletei. Történeti dokumentumunk nyitóoldalán és belső oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, oldalain apró foltosságok, lapjain a hajtás mentén szakadás. Jó állapotú lap.
[Folyóirat] Az Est politikai napilap rendkívüli kiadása az első világháborút kirobbantó politikai merénylet, a Ferenc Ferdinánd trónörökös, előző nap, 1914. június 28-án történt szarajevói meggyilkolása alkalmából. V. évfolyam, 154. szám. (1914. június 29.) Budapest, 1914. (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.) Folio. 12 p. A délutáni lapként megjelenő, komoly tudósítói hálózattal bíró "Az Est" című politikai napilap hétfői rendkívüli kiadása elsőként nevezi politikai indíttatásúnak a közéletet megdöbbentő, 1914. június 28-án, vasárnap történt szarajevói gyilkosságot. Lapszámunk túlnyomó része a merénylettel, politikai okaival és következményeivel foglalkozik. A rendkívül részletes beszámolók az Est jelen levő munkatársától valók, a lap pedig - késői lapzártája miatt - a bűneset éjszaka folytán felgöngyölített részleteiről is tudósít. Lapszámunk így nem csupán a trónörökös végzetes szarajevói autóútjának részleteiről számol be, hanem a megelőző napok nyugtalanságairól, a boszniai szerb diákokban megbúvó anarchista szellemről, a város horvát-muszlim és szerb diáksága közötti ellentétről. Mint lapszámunkból kiderül, a boszniai szerb diákság hetek óta provokációnak érezte, hogy a Szarajevót trónörökösi minőségében megtekintő Ferenc Ferdinánd pont a szerbség nemzeti ünnepén, a rigómezei csata évfordulóján szemléli meg jövendőbeli koronagyarmata fővárosát. Lapszámunk beszámol arról a tényről is, hogy Gavrilo Pricip 10.35-kor történt revolveres támadása előtt nem sokkal sikertelen bombatámadás érte a trónörökös autókonvoját, mi több, egy másik bombát is találtak a merénylet helyszínén. A bombatípus az osztrák-magyar adminisztráció számára ismerős repeszbomba típusából való, ezt a típust Belgrádban a szerb hadsereg használja. A politikai szálak lapszámunk szerint egyértelműen Belgrádba, Szerbiába vezetnek. Jóllehet a vasárnapi merénylet híre telefonértesítések nyomán még aznap szétterjedt Monarchia-szerte, és a hétfő reggeli lapok is szenzációként tálalták a merénylet hírét, a hír politikai hátterét szenzációs, délutáni különkiadásunk teszi közzé először. Példányunk levelein a hajtások mentén, illetve a lapszélen kisebb sérülések, szakadások. Korához képest jó állapotú lapok, hajtogatva.
Boldizsár Iván: Megbűnhődte már e nép... Röpirat a magyar békéről és közös hazánkról, a Dunavölgyéről. Bp., 1946., Új Magyarország. Kiadói papírkötés DEDIKÁLT Boldizsár Iván által magyarzsákodi Pásint Ödön (1900-1950) miniszterelnökségi tanácsos, sajtóreferens, Bethlen István miniszterelnök személyi titkára, majd az Erdélyi Külön Szolgálat vezetője részére. Kiadói papírkötés, kissé kopottas állapotban.
Kadic Ottokár: A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. A M. Kir. Földtani Intézet évkönyve XXIII. köt. 4. füzet. Bp., 1915, Franklin, I-II+4+278 p. + XIII-XVI (kihajtható mellékletek) + XVII-XX (képtáblák, előttük magyarázó lapokkal) t. +III-VIII p. Átkötött modern egészvászon-kötés, néhány lapszélen folttal, Szeleta-barlangos emlékbélyeggel.
Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Bp., 1882., MTA,(Franklin-ny.), XV+527 p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár 1882-ben megjelent őstörténeti dolgozata az akadémiai tudományosság által elfogadott finnugor elmélettel szemben foglalt állást, és a magyarságot kulturálisan és nyelvileg egyaránt inkább a törökségi népekkel hozza kapcsolatba: elmélete szerint ugyanis a magyarság ugor gyökerei csupán kiegészítő és nem meghatározó jellegűek. Őstörténeti munkáját az akadémiai nyelvészek részéről, Budenz József, Munkácsi Bernát, Szinnyei József részéről úgyszólván azonnal jelentős tudományos pergőtűz fogadta, a történész-orientalista szakma egy része viszont pártjára állt (Czirbusz Géza, Marczali Henrik). A munka nyomán éles hangú sajtópolémia bontakozott ki a tudományos életben ("ugor-török háború"), e vita tétje nem volt éppen csekély, a magyarság rokonságkeresésének, nemzeti nagyságának és ezzel együtt diplomáciai kapcsolatainak kérdése forgott kockán. Lévai Mór ungvári könyvkereskedésének bélyegzésével. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Hirháger-kötés, márványozott lapélekkel, névbélyegzéssel, kopott borítóval.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Rüstow, [Friedrich Wilhelm]: Az 1870-71-ki Porosz-Franczia háború. Pest, 1871., Ráth Mór, 495 p. + 6 (térképek, közte 5 kihajtható) t. Korabeli aranyozott, álbordás gerincű félbőr-kötésben, festett lapélekkel, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel, néhány kissé foxing foltos lappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3364040.jpg)
![Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Ipolyi Arnold. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) XIV + [2] + 233 + [1] p. Folio. Első kiadás. Ipolyi Arnold (1823-1886) történész, művészettörténész, művelődéstörténész, etnográfus, besztercebányai püspök, a Magyar Történelmi Társulat elnökének munkája az első modern összefoglalás a Szent Korona történetéről és a nemzeti ereklye első komoly művészeti leírása. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas és 27 szövegközi fametszetű illusztrációval. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Czunft Vilmos, Czunft Janka. [dr. Czunft Vilmos (1897-1945) orvos, radiológus, a fővárosi Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetnek főorvosa.] Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félmaroquin kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3457237.jpg)
![[Folyóirat] Rendkívüli melléklet a Vasárnapi Ujság 1867. június 9-i számához [I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából kiadott különszám.] (Pest, 1867). (Heckenast Gusztáv ny.) [4] p. Folio. Heckenast Gusztáv lapja, a Vasárnapi Ujság különszáma az előző nap, 1867. június 8-án lezajlott királykoronázás alkalmából jelent meg. Az illusztrált hetilap rendkívüli kiadása részletesen ismerteti a királykoronázáshoz vezető politikai folyamatot. A szabadságharc bukása, valamint az azt követő, gyászos emlékezetű Bach- és Schmerling-korszak után az 1860-as évek elején indult meg az osztrák adminisztráció és Deák Ferencék egyeztetése, melyet 1867 elején az Andrássy-kormány felállása követett, ám az Andrássy-kormányzat csak azzal az előre tisztázott feltétellel folytathatta működését, ha I. Ferenc Józsefet még 1867 során királlyá koronázzák. Az ünnepélyes aktusra Budán került sor, 1867. június 8-án. Lapszámunk utolsó két oldalán az egyhetes ünnepségsorozat részletei. Történeti dokumentumunk nyitóoldalán és belső oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, oldalain apró foltosságok, lapjain a hajtás mentén szakadás. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439252.jpg)
![[Folyóirat] Az Est politikai napilap rendkívüli kiadása az első világháborút kirobbantó politikai merénylet, a Ferenc Ferdinánd trónörökös, előző nap, 1914. június 28-án történt szarajevói meggyilkolása alkalmából. V. évfolyam, 154. szám. (1914. június 29.) Budapest, 1914. (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.) Folio. 12 p. A délutáni lapként megjelenő, komoly tudósítói hálózattal bíró "Az Est" című politikai napilap hétfői rendkívüli kiadása elsőként nevezi politikai indíttatásúnak a közéletet megdöbbentő, 1914. június 28-án, vasárnap történt szarajevói gyilkosságot. Lapszámunk túlnyomó része a merénylettel, politikai okaival és következményeivel foglalkozik. A rendkívül részletes beszámolók az Est jelen levő munkatársától valók, a lap pedig - késői lapzártája miatt - a bűneset éjszaka folytán felgöngyölített részleteiről is tudósít. Lapszámunk így nem csupán a trónörökös végzetes szarajevói autóútjának részleteiről számol be, hanem a megelőző napok nyugtalanságairól, a boszniai szerb diákokban megbúvó anarchista szellemről, a város horvát-muszlim és szerb diáksága közötti ellentétről. Mint lapszámunkból kiderül, a boszniai szerb diákság hetek óta provokációnak érezte, hogy a Szarajevót trónörökösi minőségében megtekintő Ferenc Ferdinánd pont a szerbség nemzeti ünnepén, a rigómezei csata évfordulóján szemléli meg jövendőbeli koronagyarmata fővárosát. Lapszámunk beszámol arról a tényről is, hogy Gavrilo Pricip 10.35-kor történt revolveres támadása előtt nem sokkal sikertelen bombatámadás érte a trónörökös autókonvoját, mi több, egy másik bombát is találtak a merénylet helyszínén. A bombatípus az osztrák-magyar adminisztráció számára ismerős repeszbomba típusából való, ezt a típust Belgrádban a szerb hadsereg használja. A politikai szálak lapszámunk szerint egyértelműen Belgrádba, Szerbiába vezetnek. Jóllehet a vasárnapi merénylet híre telefonértesítések nyomán még aznap szétterjedt Monarchia-szerte, és a hétfő reggeli lapok is szenzációként tálalták a merénylet hírét, a hír politikai hátterét szenzációs, délutáni különkiadásunk teszi közzé először. Példányunk levelein a hajtások mentén, illetve a lapszélen kisebb sérülések, szakadások. Korához képest jó állapotú lapok, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3430220.jpg)
![Dervarics Kálmán, Egyházasbükki: Történeti beszélyek. Pest, [1868]. Aigner Lajos. VIII. 163 l. Későbbi, gerincén címkével ellátott, félvászon kötésben. ""Török csapások 1664-ben; Bán vára 1480. évből; Karicsa, Zágor a hunok korából..."" Korabeli kissé koszos félvászon kötésben, enyhén foltos lapokkal. Nagyon ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3417648.jpg)
