Rákos Ferenc: Nemzedékről nemzedékre. Ezer orosz-magyar közmondás és s...

Rákos Ferenc: Nemzedékről nemzedékre. Ezer orosz-magyar közmondás és szólásmondás. Összehasonlító gyűjtemény magyarázatokkal és betűrendes mutatókkal. Gyűjtötte, feldolgozta és az előszót írta: Dr. - -. A szerző, Rákos Ferenc (1893-1963) jogász, újságíró, műfordító által Alpári Pál (1911-1976) politikus, újságíró részére DEDIKÁLT példány! [Bp., 1955,], Művelt Nép, 240 p. Kiadói félvászon-kötésben, kissé kopottas állapotban. Megjelent 1500 példányban.

Rákos Ferenc (1893-1963) Füzesgyarmaton született 1983-ban. Jogász, a jogtudományok kandidátusa, újságíró, műfordító volt. A bp.-i egy.-en szerzett jogi doktori diplomát 1916-ban. 1910-től részt vett az SZDP munkájában. Végigharcolta az I. világháborút. 1918 őszén a kispesti Munkástanács egyik elnöke; belépett a KMP-be, tagja lett a Központi Bizottságnak. A proletárdiktatúra idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék, majd a Katonai Forradalmi Törvényszék elnöke volt. A diktatúra bukása után Ausztriába menekült, internálták 1921-ig, majd Prágában és Bécsben újságíró. 1925-1946 között a SZU-ban dolgozott, 1938-1946 között internálótáborban volt. 1948-ban térhetett haza, irodalmi munkából élt, majd 1951-56 között az Új Magyar Könyvkiadó ig.-ja, 1956-tól a Legfőbb Ügyészség Politikai Főosztályának vezetője volt 1960-ig, nyugdíjazásáig. Számos jogi tanulmányt írt, orosz tudományos és szépirodalmi műveket fordított, elbeszéléseket, kritikákat, cikkeket írt irodalmi folyóiratokba. Budapesten halt meg 1963 április 4-én

Alpári (1918-ig Adler, 1911-1976) Pál Budapesten született 1911-ben. Apja Alpári Pál (1882-1944) politikus, újságíró. Berlinben, Prágában és Moszkvában vegyészeti, ill. filozófiai tanulmányokat folytatott. A Tanácsköztársaság bukásától a II. világháború végéig Csehszlovákiában (1919-1922 és 1933-1934), Németországban (1922-1933) és a SZU-ban élt (1934-1945). A Német Kommunista Diákok Szervezetének titkára, a kommunista párt tagja (1932-től). Moszkvában szakszervezeti funkcionárius, majd az Idegennyelvű Kiadó szerkesztője. Hazatérése után a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság központi szerkesztőségének vezetője, a Szovjet Kultúra c. lap főszerkesztője (1949-1956), az Új Magyar Könyvkiadó ig.-ja és az Ország-Világ c. képeslap főszerkesztője (1957-1971). A Magyar-Szovjet Baráti Társaság alelnöke, az Újságírók Szanatóriumi Egyesületének elnöke. A Pen Club tagja. 1976 április 20-kán Budapesten halt meg.