Horváth Imre: Szent Mária Magdolna esete, és meg-térése, Kinek Peniten...

Horváth Imre: Szent Mária Magdolna esete, és meg-térése, Kinek Penitentzia-Tartását Nagy Böjti hét Pénteken, következendö hét Beszédében Keresztény Halgatóinak ajánlotta.
Vátzon, 1780. Nyomtattatott Ambro Ferentz Ign. kir. priv. és püsp. könyv-nyomtató ált. 267 [helyesen 167] + [1] p..
Pazzi Szent Mária Magdolna (Firenze, 1566-1607) szentté avatott karmelita apáca, misztikus életét és szenvedéseit bemutató első magyar nyelvű mű. Szent Mária Magdolna 16 évesen, 1582-ben lépett be a firenzei San Frediano-templomhoz tartozó Santa Maria degli Angeli karmelita kolostorba. Beöltözése 1583. január 30-án volt, ekkor vette fel a bűnbánó Mária Magdolna nevét. A noviciátus két éve alatt titokzatos betegség lepte meg, amelyen senki nem tudott segíteni: magas láz kínozta és szünet nélkül köhögött. Ezért a szokásosnál hamarabb bocsátották fogadalomtételre, hogy apácaként halhasson meg. Az oltár elé felállított ágyban tett fogadalmat 1584. május 24-én. 1590 pünkösdjén áldozás után szűnt meg hosszú próbatétele. Ekkor eljutott a misztikus istenismeretre, viszont ezért elég sok lelki és testi szenvedésen kellett átmennie. Jelmondata is erről szólt: Nem meghalni, hanem szenvedni. 1607. május 25.-én, 41 éves korában halt meg. Sírját temetése után egy évvel felnyitották, s ekkor testét teljesen épen és érintetlenül találták. 1626-ban VIII. Orbán pápa boldoggá, IX. Kelemen pápa pedig 1669-ben szentté avatta.
Az utolsó levél alsó sarkán szöveget nem érintő régi javítás.
XX. század második felében készült, aranyozott gerincű, vaknyomásos bőrkötésben, jó példány.