Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája. 1-2. kötet. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. [6] + 342 + [2] p. + 101 t. (ebből 2 dupla oldalas) + 1 térkép (kihajtható: Rómer Flóris őstörténeti térképe Magyarországról); [6] + 376 p. + 95 t. (ebből 6 dupla oldalas). Első kiadás. Az első kötet 122, a második 156 szövegközti ábrával is illusztrált. A politikus, régész, műgyűjtő grandiózus munkájában összefoglalja az ország földjén élt népek ránk maradt tárgyi emlékeivel kapcsolatos tudnivalókat. Ismerteti többek közt a nagyszentmiklósi kincs darabjait, de érdekes tanulmányt tartalmaz a magyar szent koronáról is. Példányunk első kötete utolsó leveleinek középső margóin kisebb régi javítások. Egységes, díszes, kissé kopott, enyhén sérült, dúsan aranyozott kiadói félmaroquin kötésben, gerinceken a címfelirat piros és fekete címkén, piros festésű lapszélekkel. Összességében jó példány.
Dr. Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Bp., 1876, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1 t.+6+177+3 p. + 4 t. + 1 (kihajtható melléklet) t. +1 (kihajtható térképmelléklettel) t. Félvászon kötés, sérült gerinc, kopottas állapotban, egy tábla foltos.
Kollar, [Ádám Ferenc] Adam Franciscus: De Originibus et Usu perpetua potestatis Legislatoriae circa Sacra Apostolicorum Regum Ungariae. [Bécs] Vindobonae, 1764. Typis Joannis Thomae Trattner. 174 p. Egyetlen kiadás. A szlovák származású Kollár Ádám Ferenc (1718-1783) udvari tanácsos a felvilágosult abszolutizmus és az összbirodalmi hatalomkoncentráció híveként a magyar rendi nacionalizmus kíméletlen ellenfele. Jelen munkája a 18. század egyik legjelentősebb politikai irata. Az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésre időzített és a magyarországi főpapság és nemesség kiváltságainak jogosságát kétségbe vonó műve miatt a felháborodott rendek és a klérus a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelték. Az udvar, engedelmeskedve a rendi nyomásnak, a munkát itthoni terjesztését betiltotta. Egyes visszaemlékezések szerint a mű elérhető példányait Pozsony főterén hóhér jelenlétében nyilvánosan elégették. Példányunk megmenekült a tűztől, tételünk feltehetően az éppen aktuális országgyűlésen frissen honosított Migazzi Kristóf váci püspök tulajdonában volt, az ő tulajdonából kerülhetett unokaöccse, Migazzi Kristóf Rudolf tulajdonába, akinek tulajdonosi aláírása a címlapon található. A címlapon részletgazdag rézmetszetű vignetta, az oldalakon foxing, néhány oldalon aláhúzások és lapszéli kiemelések. (Ballagi Géza: Politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888, Franklin. 69-77. l.) Poss.: Christolph Rudolph Migazzi (1878-1850), a Vácot újjáépítő Migazzi Kristóf váci püspök unokaöccse. Díszesen aranyozott, javított gerincű korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.
Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.
[Váradi Péter kalocsai érsek] Petrus de Warda: Epistolae cum nonnullis Wladislai II. Regis Hungariae literis causa scriptis. Praefatus est, et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner. [Pozsony-Kassa] Posonii-Cassoviae, 1776. Sumptimus Joannis Michaelis Landerer. [16] + 280 + [8] p. Első kiadás. A kalocsai érsek leveleinek első nyomtatott kiadása. Váradi Péter (1450 körül-1501) kalocsai érsek, humanista főúr és levelező. Hunyadi Mátyás híveként gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán, ám 1484-ben szembekerült uralkodójával. Visegrádi börtönéből Corvin János bocsátotta szabadon, a tisztségeibe visszahelyezett főpap II. Ulászló uralkodása alatt kiterjedt levelezést folytatott a királlyal, egyes bíborosokkal és főpapokkal, hazai és külföldi főurakkal. 127 latin nyelvű levélből álló gyűjteményünk az 1491-1498 közötti időszakban keletkezett, és emlékezetes pillanatfelvételt nyújtanak nem csupán egy humanista főúr érvelésmódjáról, hanem bevezetnek a Mohács előtti kalocsai érsekség mindennapjaiba. A humanista munka eredetije nem maradt fenn, másolata Székely Sámuel XVIII. századi gyűjtő kollekciójából került a szöveggondozó és szerkesztő Wagner Károly (1732-1790) jezsuita történész, szerkesztő birtokába. A címlapon és a belív néhány oldalán fametszetű könyvdísz. Könyvtári duplum. Díszesen aranyozott, hat bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. A gerincen alul apró hiány, az egyszeres léniákkal keretezett kötéstáblákon apró kopások. Dekoratív, szép példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája. 1-2. kötet. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. [6] + 342 + [2] p. + 101 t. (ebből 2 dupla oldalas) + 1 térkép (kihajtható: Rómer Flóris őstörténeti térképe Magyarországról); [6] + 376 p. + 95 t. (ebből 6 dupla oldalas). Első kiadás. Az első kötet 122, a második 156 szövegközti ábrával is illusztrált. A politikus, régész, műgyűjtő grandiózus munkájában összefoglalja az ország földjén élt népek ránk maradt tárgyi emlékeivel kapcsolatos tudnivalókat. Ismerteti többek közt a nagyszentmiklósi kincs darabjait, de érdekes tanulmányt tartalmaz a magyar szent koronáról is. Példányunk első kötete utolsó leveleinek középső margóin kisebb régi javítások. Egységes, díszes, kissé kopott, enyhén sérült, dúsan aranyozott kiadói félmaroquin kötésben, gerinceken a címfelirat piros és fekete címkén, piros festésű lapszélekkel. Összességében jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350932.jpg)
![Kollar, [Ádám Ferenc] Adam Franciscus: De Originibus et Usu perpetua potestatis Legislatoriae circa Sacra Apostolicorum Regum Ungariae. [Bécs] Vindobonae, 1764. Typis Joannis Thomae Trattner. 174 p. Egyetlen kiadás. A szlovák származású Kollár Ádám Ferenc (1718-1783) udvari tanácsos a felvilágosult abszolutizmus és az összbirodalmi hatalomkoncentráció híveként a magyar rendi nacionalizmus kíméletlen ellenfele. Jelen munkája a 18. század egyik legjelentősebb politikai irata. Az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésre időzített és a magyarországi főpapság és nemesség kiváltságainak jogosságát kétségbe vonó műve miatt a felháborodott rendek és a klérus a mű elégetését, szerzőjének pedig száműzetését követelték. Az udvar, engedelmeskedve a rendi nyomásnak, a munkát itthoni terjesztését betiltotta. Egyes visszaemlékezések szerint a mű elérhető példányait Pozsony főterén hóhér jelenlétében nyilvánosan elégették. Példányunk megmenekült a tűztől, tételünk feltehetően az éppen aktuális országgyűlésen frissen honosított Migazzi Kristóf váci püspök tulajdonában volt, az ő tulajdonából kerülhetett unokaöccse, Migazzi Kristóf Rudolf tulajdonába, akinek tulajdonosi aláírása a címlapon található. A címlapon részletgazdag rézmetszetű vignetta, az oldalakon foxing, néhány oldalon aláhúzások és lapszéli kiemelések. (Ballagi Géza: Politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888, Franklin. 69-77. l.) Poss.: Christolph Rudolph Migazzi (1878-1850), a Vácot újjáépítő Migazzi Kristóf váci püspök unokaöccse. Díszesen aranyozott, javított gerincű korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350925.jpg)
![Ő Szentségének Hetedik Pius pápának szenvedései, és a' Frantzia hatalom alól való kiszabadulása. Hiteles Tudósításokból öszve szedettetett. Ő Szentsége rézre mettzett Képével. Pozsonyban, 1814. Wéber Simon Péter és Fijának kőltségével és betűivel. 1 t. (rézmetszetű címkép) + 75 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Beszámoló VII. Pius pápa Napóleon korszakában megélt üldöztetéseiről. Luigi Barnaba Chiaramonti (1742-1823) apát, püspök és bíboros 1800-ban lépett a pápai trónra. A francia egyház elszakadását és Napóleon felemelkedését a Pápai Állam nem nézte jó szemmel, ennek ellenére Napóleon császárrá koronázásakor VII. Pius is segédkezett. Az Itáliában terjeszkedő Bonaparte-családdal VII. Pius később összeütközésbe került, Napóleont kiközösítette, melyre válaszul a francia császár megszállta a Pápai Államot, a pápát pedig foglyul ejtette. Fontainebleu-i fogságából VII. Pius Napóleon lipcsei csatavesztése után, 1814 tavaszán szabadult. Az örömteli eseményről a katolikus sajtó többek között kiadványunkat adta közre, amely Napóleon lemondásáig követi az eseményeket. (Frissen megjelentő, 1814. évi kiadványunk Napóleon 1815. évi kiszabadulásáról, gyors visszatéréséről és újabb bukásáról értelemszerűen nem tudhat). A címképen, a címlapon és a belív oldalain enyhe, halvány foltosság. Fűzve, korabeli, színes, kézzel festett papírborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350924.jpg)
![[Váradi Péter kalocsai érsek] Petrus de Warda: Epistolae cum nonnullis Wladislai II. Regis Hungariae literis causa scriptis. Praefatus est, et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner. [Pozsony-Kassa] Posonii-Cassoviae, 1776. Sumptimus Joannis Michaelis Landerer. [16] + 280 + [8] p. Első kiadás. A kalocsai érsek leveleinek első nyomtatott kiadása. Váradi Péter (1450 körül-1501) kalocsai érsek, humanista főúr és levelező. Hunyadi Mátyás híveként gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán, ám 1484-ben szembekerült uralkodójával. Visegrádi börtönéből Corvin János bocsátotta szabadon, a tisztségeibe visszahelyezett főpap II. Ulászló uralkodása alatt kiterjedt levelezést folytatott a királlyal, egyes bíborosokkal és főpapokkal, hazai és külföldi főurakkal. 127 latin nyelvű levélből álló gyűjteményünk az 1491-1498 közötti időszakban keletkezett, és emlékezetes pillanatfelvételt nyújtanak nem csupán egy humanista főúr érvelésmódjáról, hanem bevezetnek a Mohács előtti kalocsai érsekség mindennapjaiba. A humanista munka eredetije nem maradt fenn, másolata Székely Sámuel XVIII. századi gyűjtő kollekciójából került a szöveggondozó és szerkesztő Wagner Károly (1732-1790) jezsuita történész, szerkesztő birtokába. A címlapon és a belív néhány oldalán fametszetű könyvdísz. Könyvtári duplum. Díszesen aranyozott, hat bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. A gerincen alul apró hiány, az egyszeres léniákkal keretezett kötéstáblákon apró kopások. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350069.jpg)
