cca 1929 Vajda Károly: A Kínába induló ferences misszionáriusok ünnepélyes búcsúztatása a Pesti Vigadóban. Kézirat, 5 beírt oldal. A második oldalon név szerint említve P. Erdős Apollinár, P. Károlyi Bernát és P. Szennáry Titusz ferences szerzetesek. (Károlyi Bernát 1929-ben utazott ki önkéntes hittérítőként a kínai Paokingba, ahol missziós iskolát alapított és kétezer szavas kínai-magyar szótárat szerkesztett. 1936-ban a terület generális helyettesének nevezték ki, azonban 1938-ban betegség miatt kénytelen volt hazatérni). Az utolsó oldalon beragasztott képeslappal. Fűzés nélkül, egy lapon kis sérüléssel.
Szőnyi István festőművész táncmulatságba invitálja kollegáját, Boldizsár István festőt (1931).
Kelt: Zebegény, 1931. augusztus 21. A távirat mérete: 212x228, kilenc beírt sor.
Szőnyi István autográf távirata: ,,Szombat este gyere táncolni, szállás van. Szőnyi I." A távirat további részei szintén Szőnyi István saját kezű sorai: ,,Boldizsár István, Bpest, Személynök utca 7. [Felvevő hivatal]: Zebegény. [Pénztár szám] 60 [Szó] 12 [Hó és nap] 12 21 [Óra és perc] 17:10. A további két sor és az időpontbélyegzés feltehetően a postai alkalmazottól származik.
Szőnyi István (1894-1960) festőművész, a Dunakanyar festője. Budapesten és Nagybányán tanult, mesterei Ferenczy Károly és Réti István voltak. A végigszolgált első világháborús évek után első kiállítását 1920-ban mutatta be az Ernst Galériában. Festészete nagy hatással volt Aba-Novák Vilmosra, Patkó Károlyra. Szőnyi István 1923-ban költözött Zebegénybe, ami új korszakot is nyitott festészetében, ihletforrása innentől kezdve igen gyakran a zebegényi táj és a paraszti élet. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, de magániskolát is nyitott. Zebegényi háza ma is kiállítótér. A táviratlapon apró gyűrődések, szélén apró hiány.
Jó állapotú lap, hajtogatva.
1933 Bp., Almásy László (1869-1936) politikus, jogász, az Egységes Párt elnöke (1927-1929), a képviselőház elnöke (1929-1935) autográf aláírása hivatalos okiraton (peres ügy határozata); kisebb lapszéli sérülésekkel
A Szépművészeti Múzeum főigazgatójának, Petrovics Eleknek két levele Boldizsár István festőművészhez (Aláírt) (1934)
Kelt: Budapest, 1934. szeptember 28.; 1934. november 9. Két levél, méretük egyesével: 290x227 mm, 10, illetve 8 gépelt sor, autográf aláírással hitelesítve.
Boldizsár István (1897-1984) festőművész, rézkarcművész. A budapesti Képzőművészeti Iskolában Réti István tanítványa volt, az első világháború végén Nagybányán, majd a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott, Iványi-Grünwald Béla mellett, de továbbra is járt Nagybányára. Később elsajátította a rézkarc technikáját is. Első jelentős kiállítása az Ernst Galériában volt, 1928-ban részt vett rézkarcaival a római kiállításon, az 1929-es barcelonai világkiállításon pedig bronzérmet nyert. Leveleink Petrovics Elektől, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától származnak. Az 1934. szeptemberi levelet az igazgató Boldizsár kiállítandó grafikáinak ügyében írja, és kifejezi reményét, hogy a Nagybányán gyakran megforduló grafikus esetleg magával hoz egy, a tárlaton szintén kiállítható Ferenczy-festményt is. A két hónappal későbbi levél fényt derít a rézkarclemezekért járó fizetségre is. Mindkét levél az Országos Szépművészeti Múzeum fejléces levélpapírján, a levelek alján az igazgató saját kezű aláírásával.
Jó állapotú levelek, hajtogatva, a novemberi levél jobb alsó sarkában apró hiány.
1938 Bp., a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége (MDEOSZ) hivatalos levele peres ügyben, Dr. Surányi-Szortsik János ügyvéd részére, rajta Dr. Ripka Ferenc (1871-1944) politikus, Budapest volt főpolgármestere (1924-1932), a MDEOSZ elnökének autográf aláírásával; ill. Eyssen Tibor igazgató és Wenzel István irodavezető aláírásaival, bélyegzőkkel
Tasnádi Nagy András (1882-1956) igazságügy-miniszter saját kézzel aláírt üdvözlőkártyája miniszteri kinevezése alkalmából a minisztérium körbélyegzőjével hitelesítve.
Kelt: Budapest, 1938. november hó. Mérete: 95x144 mm, 5 nyomtatott sor és aláírás.
Szövege: ,,A M. Kir. igazságügyminiszterré történt kinevezetetésem alkalmából kifejezett jóleső szerencsekívánatokat szívből köszönöm. Tasnádi Nagy András."
Tasnádi Nagy András jogász, politikus 1933-tól töltött be kormányzati pozíciókat, előbb államtitkári, majd 1938. november 15-től 1939. november 9-ig, az Imrédy- és a második Teleki-kormányban igazságügy-miniszteri pozíciót töltött be, minisztersége alatt fogadták el a második zsidótörvényt. 1939 és 1945 márciusa között a képviselőház elnöke, pozícióját megtartotta a nyilas hatalomátvétel után is, ezért 1945-ben háborús bűnösként halálra ítélték, mely ítéletet később életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak.
Jó állapotú nyomtatvány.
1939 Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, műkritikus, író, szabadkőműves, a Pester Lloyd művészeti rovat vezetőjének halála után a családnak küldött sok-.sok kondoleáló levél, kb. 170 db és további kb. 50 db részvét nyilvánító távirat. Érdekes, izgalmas, átnézésre érdemes anyag!
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Szőnyi István festőművész táncmulatságba invitálja kollegáját, Boldizsár István festőt (1931). Kelt: Zebegény, 1931. augusztus 21. A távirat mérete: 212x228, kilenc beírt sor. Szőnyi István autográf távirata: ,,Szombat este gyere táncolni, szállás van. Szőnyi I. A távirat további részei szintén Szőnyi István saját kezű sorai: ,,Boldizsár István, Bpest, Személynök utca 7. [Felvevő hivatal]: Zebegény. [Pénztár szám] 60 [Szó] 12 [Hó és nap] 12 21 [Óra és perc] 17:10. A további két sor és az időpontbélyegzés feltehetően a postai alkalmazottól származik. Szőnyi István (1894-1960) festőművész, a Dunakanyar festője. Budapesten és Nagybányán tanult, mesterei Ferenczy Károly és Réti István voltak. A végigszolgált első világháborús évek után első kiállítását 1920-ban mutatta be az Ernst Galériában. Festészete nagy hatással volt Aba-Novák Vilmosra, Patkó Károlyra. Szőnyi István 1923-ban költözött Zebegénybe, ami új korszakot is nyitott festészetében, ihletforrása innentől kezdve igen gyakran a zebegényi táj és a paraszti élet. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, de magániskolát is nyitott. Zebegényi háza ma is kiállítótér. A táviratlapon apró gyűrődések, szélén apró hiány. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3126738.jpg)
