Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 1 . kötet Bp., 1904. Magyar Nemzeti Múzeum. 494p. Kiadói félvászon kötésben
Siklóssy László: Az országgyűlési beszéd útja. Kornis Gyula előszavával. Bp., 1939, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 605 p.+36 (fekete-fehér képtáblák, közte kihajtható) t. +2 (hasonmás) t. Kiadói egészvászon-kötés, kopott borítóval, egy kihajtható tábla hiányos.
Nagy Képes Világtörténet. I-XII. köt. (Teljes). Szerk.: Marczali Henrik. Bp., [1891-1904], Franklin-Révai.. Rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal, színes táblákkal kihajtható fakszimilékkel, szövegközti és önálló képekkel. Aranyozott, barna, kiadói félbőr-kötésben, három kötet gerince sérült, egyik csak részben van meg, a többi kötet és a lapok jó állapotban
Olenschlager, Johann Daniel von:
: Geschichte des Interregni nach Absterben Kayser Carls des VI. 3-4 Theil (von 4). Egybekötve
Frankfurt am Main,1744 Frantz Barrentrapp, 536 + 546 p + register + Wahlkapitulation 80p. utolsó lap hiányos. Korabeli egészbőr kötésben, borító elvált. /
last page is missing. Contemporary full leather binding, cover detached.
Haeffler István (szerk.):
Országgyűlési Almanach az 1931-36. évi országgyűlésről.
(Budapest, 1931). Magyar Távirati Iroda Rt. (ny.) 515 + [1] p.
Kötetünk a Sturm Albert által 1887-ben alapított országgyűlési almanachnak az 1931. évi országgyűlési választások után kiadott friss kiadása, mely vázolja az ország választókerületeit, településenként megadja a szavazásra jogosultak létszámát, kivonatosan közli a választásokon indult pártok programját, a be nem jutott pártok programjait is beleértve, törzsanyagában pedig közli a megválasztott képviselőházi politikusok, illetve a felsőházi tagok életrajzát. A kötet emlékezetes rálátást nyújt a gazdasági világválság által sújtott ország belpolitikai törésvonalaira, a választói csoportok érdekkonfliktusaira, illetve értékes adatokkal szolgál a politikai osztály egyes képviselőinek karrierútjával kapcsolatban. A munka közli az egyes képviselők lakcímét és telefonszámát is.
Az 1931. évi országgyűlési választásokat szokás szerint a Bethlen István-féle Egységes Párt nyerte, megszerezve a mandátumok túlnyomó részét, a kormányfő azonban két hónap múlva lemondott, így az elhúzódó világválság kedvezőtlen politikai és gazdasági hatásaival 1931 augusztusától Károlyi Gyula, 1932 októberétől pedig Gömbös Gyula kormányának kellett felvenni a küzdelmet; a kormányok bukása ebben az időszakban csupán némi politikai irányváltást vont maga után, ám új választások kiírását nem tette szükségessé, arra csak a négyéves ciklus leteltével, 1935-ben került sor. Az első előzéken Ex libris.
(Sturm-féle országgyűlési almanach.)
Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán apró sérülés. Jó példány.
Magyar országgyűlési almanach. 1927-1932. A felsőház és képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése. Szerk.: Kun Andor, Lengyel László, Vidor Gyula. Bp.,(1932.), Légrády, 583+2 p. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Egészvászon-kötés, a borítóra papírborítót ragasztottak.
Országgyűlési Almanach az 1927-1931. évi országgyűlésre. (Sturm-féle Országgyűlési Almanach.) Szerk.: Freissberger Gyula. I. kötet: Képviselőház. Bp., 1927.,(Magyar Távirati Iroda-ny.), 320 p.+2 (színes képtáblák) t. + 1 (kihajtható színes térkép) t. Kiadói papírkötés, sérült kötéssel, hiányzó hátsó borítóval, szakadt térképpel. Felvágatlan lapokkal.
Spányik, Glycerio: Historia Pragmatica Regni Hungariae. Compendio proposita a Glycerio Spányik. Editio quinta. Pestini (Pest), 1834, Typis Reg. Scient. Univesitatis Hungariae 160 p. Korabeli aranyozott félbőr-kötés, kissé kopott Oldalak közés sé végére üres lapok bekötve
Várady Gábor: Hulló levelek. III. M(áramaros)-sziget, 1894. Máramarosi Részvénynyomda. 335 p. + XXX + 1 sztl. lev.
Várady Gábor (1820-1906) testőrtiszt, honvéd ezredes, később politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd.
,,Egy nevezetes múlttal bíró kiváló ember jól megírt naplójánál alig van érdekesebb olvasmány ... A III. és egyszersmind utolsó kötet a koronázástól napjainkig tartó idő ...leírását tartalmazza" (Irodalmi Szemle, 1895. dec.). Korabeli félvászon kötésben,
Horváth Mihály: Kossuth Lajos újabb leveleire. Pest, 1868, Ráth Mór (Bécs, Holzhausen Adolf-ny.), 131 p. Kiadói papírkötés, sérült, az elülső borító hiányzik, laza fűzéssel, kissé foltos címlappal.
Ladoméry Béla István:
Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiban.
(Sydney, 1965). (Bulletin Offset Press, Merrylands). 46 + [2] p. Egyetlen kiadás.
Kolofon: ,,Ennek a füzetnek az eladásából befolyó jövedelmet a magyarság népi és nyelvi eredetének feltárására vezető indiai ösztöndíjak létesítésére". Az ausztrál emigráns magyarság képviselője, Ladoméry Béla István a világ magyarsága számára követendő példáként állítja és méltatja a tibetista tudós, Kőrösi Csoma Sándor emlékét. Az oldalszámozáson belül Choma Egon szövegközti rajzaival illusztrált munka beszámol egy sydney-beli cserkészcsapat 1962. évi dardzsilingi emléktúrájáról, szorgalmazza a magyar őstörténeti kutatások során az indiai kapcsolatok kutatását, illetve nemtetszését fejezi ki a kommunista Kína Indiával szembeni katonai fenyegetésével kapcsolatban. Az első nyomtatott oldalon újságkivágat.
Fűzve, Choma Egon színes rajzával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány. Nagyon ritka.
Kölcsey Ferenc:
Kölcsey Ferencz Országgyülési naplója és Wesselényi védelme. B. Eötvös József Kölcsey Ferencz fölött tartott emlékbeszédével bővített kiadás. Első-negyedik füzet. [Teljes, két kötetben.]
Budapest, 1886. Róth Mór (Prochaska Károly udvari könyvnyomdája). [2] + XVII + [1] + 192 p.; 193-358 p.
Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye országgyűlési követeként az 1832-1836-os országgyűlésen elsőként emelte a magyar nyelvű politikai szónoklatot korábban elképzelhetetlen magasságokba, az 1840-es évek szabadelvű politikusai (Deák Ferenc, Eötvös József) rengeteget köszönhetnek a költő-politikusnak. Kölcsey egy másik műfajban is újdonságot hozott, az utókor számára készített országgyűlési feljegyzései rendkívüli erővel mutatják be a szabadelvű köznemesi ellenzék gondolkodásmódját. Az 1832-1833-as országgyűlési napló cenzurális okokból a költő életében nem kerülhetett nyilvánosságra, nyomtatásban először 1848 tavaszán jelent meg. A Napló maga Toldy Ferenc 1861-es Kölcsey-összkiadása óta vonult be az életmű középpontjába, a tudatosan szubjektív szempontból megírt összefoglaló azóta olvasható egyfelől politikai kordokumentumként, másfelől a kortárs valóságba ágyazott regényként. A Napló szorosan követi az 1832-1836-os reformországgyűlés hat hónapjának eseményeit, 1832 decemberétől 1833 júliusáig, ahogyan az az irodalmi szerkesztő és kritikus, reformpolitikus szemszögéből látszik. A köteteinkben közölt másik szöveg Kölcsey nagyszabású politikai irata, melyet politikai ügyekben megvádolt képviselőtársa, Wesselényi Miklós érdekében írt, a költő haláláig dolgozott a szövegen, mely védőbeszéd jellege ellenére a Metternich-rezsimet támadó politikai vádiratok legkiemelkedőbbje. A szöveg a Naplóhoz hasonlóan csak posztumusz jelent meg, Toldy Ferenc 1861-es összkiadásától része az életműnek. A két mű együttesen Ráth Mór gondozásában először 1874-ben jelent meg, példányunk az 1886-os, bővített kiadásból származik.
(A magyar nemzet családi könyvtára 123-126.)
Egységes, fűzött, keretdíszes kiadói borítóban, az első kötet gerince mentén kisebb repedés, a második kötet hátsó borítóján apró hiány. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Nagy Képes Világtörténet. I-XII. köt. (Teljes). Szerk.: Marczali Henrik. Bp., [1891-1904], Franklin-Révai.. Rendkívül gazdag illusztrációs anyaggal, színes táblákkal kihajtható fakszimilékkel, szövegközti és önálló képekkel. Aranyozott, barna, kiadói félbőr-kötésben, három kötet gerince sérült, egyik csak részben van meg, a többi kötet és a lapok jó állapotban](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3036571.jpg)
![Haeffler István (szerk.): Országgyűlési Almanach az 1931-36. évi országgyűlésről. (Budapest, 1931). Magyar Távirati Iroda Rt. (ny.) 515 + [1] p. Kötetünk a Sturm Albert által 1887-ben alapított országgyűlési almanachnak az 1931. évi országgyűlési választások után kiadott friss kiadása, mely vázolja az ország választókerületeit, településenként megadja a szavazásra jogosultak létszámát, kivonatosan közli a választásokon indult pártok programját, a be nem jutott pártok programjait is beleértve, törzsanyagában pedig közli a megválasztott képviselőházi politikusok, illetve a felsőházi tagok életrajzát. A kötet emlékezetes rálátást nyújt a gazdasági világválság által sújtott ország belpolitikai törésvonalaira, a választói csoportok érdekkonfliktusaira, illetve értékes adatokkal szolgál a politikai osztály egyes képviselőinek karrierútjával kapcsolatban. A munka közli az egyes képviselők lakcímét és telefonszámát is. Az 1931. évi országgyűlési választásokat szokás szerint a Bethlen István-féle Egységes Párt nyerte, megszerezve a mandátumok túlnyomó részét, a kormányfő azonban két hónap múlva lemondott, így az elhúzódó világválság kedvezőtlen politikai és gazdasági hatásaival 1931 augusztusától Károlyi Gyula, 1932 októberétől pedig Gömbös Gyula kormányának kellett felvenni a küzdelmet; a kormányok bukása ebben az időszakban csupán némi politikai irányváltást vont maga után, ám új választások kiírását nem tette szükségessé, arra csak a négyéves ciklus leteltével, 1935-ben került sor. Az első előzéken Ex libris. (Sturm-féle országgyűlési almanach.) Aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán apró sérülés. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115040.jpg)
![Ladoméry Béla István: Kőrösi Csoma Sándor nyomdokaiban. (Sydney, 1965). (Bulletin Offset Press, Merrylands). 46 + [2] p. Egyetlen kiadás. Kolofon: ,,Ennek a füzetnek az eladásából befolyó jövedelmet a magyarság népi és nyelvi eredetének feltárására vezető indiai ösztöndíjak létesítésére. Az ausztrál emigráns magyarság képviselője, Ladoméry Béla István a világ magyarsága számára követendő példáként állítja és méltatja a tibetista tudós, Kőrösi Csoma Sándor emlékét. Az oldalszámozáson belül Choma Egon szövegközti rajzaival illusztrált munka beszámol egy sydney-beli cserkészcsapat 1962. évi dardzsilingi emléktúrájáról, szorgalmazza a magyar őstörténeti kutatások során az indiai kapcsolatok kutatását, illetve nemtetszését fejezi ki a kommunista Kína Indiával szembeni katonai fenyegetésével kapcsolatban. Az első nyomtatott oldalon újságkivágat. Fűzve, Choma Egon színes rajzával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány. Nagyon ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3115075.jpg)
![Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferencz Országgyülési naplója és Wesselényi védelme. B. Eötvös József Kölcsey Ferencz fölött tartott emlékbeszédével bővített kiadás. Első-negyedik füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1886. Róth Mór (Prochaska Károly udvari könyvnyomdája). [2] + XVII + [1] + 192 p.; 193-358 p. Kölcsey Ferenc Szatmár vármegye országgyűlési követeként az 1832-1836-os országgyűlésen elsőként emelte a magyar nyelvű politikai szónoklatot korábban elképzelhetetlen magasságokba, az 1840-es évek szabadelvű politikusai (Deák Ferenc, Eötvös József) rengeteget köszönhetnek a költő-politikusnak. Kölcsey egy másik műfajban is újdonságot hozott, az utókor számára készített országgyűlési feljegyzései rendkívüli erővel mutatják be a szabadelvű köznemesi ellenzék gondolkodásmódját. Az 1832-1833-as országgyűlési napló cenzurális okokból a költő életében nem kerülhetett nyilvánosságra, nyomtatásban először 1848 tavaszán jelent meg. A Napló maga Toldy Ferenc 1861-es Kölcsey-összkiadása óta vonult be az életmű középpontjába, a tudatosan szubjektív szempontból megírt összefoglaló azóta olvasható egyfelől politikai kordokumentumként, másfelől a kortárs valóságba ágyazott regényként. A Napló szorosan követi az 1832-1836-os reformországgyűlés hat hónapjának eseményeit, 1832 decemberétől 1833 júliusáig, ahogyan az az irodalmi szerkesztő és kritikus, reformpolitikus szemszögéből látszik. A köteteinkben közölt másik szöveg Kölcsey nagyszabású politikai irata, melyet politikai ügyekben megvádolt képviselőtársa, Wesselényi Miklós érdekében írt, a költő haláláig dolgozott a szövegen, mely védőbeszéd jellege ellenére a Metternich-rezsimet támadó politikai vádiratok legkiemelkedőbbje. A szöveg a Naplóhoz hasonlóan csak posztumusz jelent meg, Toldy Ferenc 1861-es összkiadásától része az életműnek. A két mű együttesen Ráth Mór gondozásában először 1874-ben jelent meg, példányunk az 1886-os, bővített kiadásból származik. (A magyar nemzet családi könyvtára 123-126.) Egységes, fűzött, keretdíszes kiadói borítóban, az első kötet gerince mentén kisebb repedés, a második kötet hátsó borítóján apró hiány. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3112744.jpg)
