Berzsenyi Dániel összes művei. Költelem 's folyóbeszéd. Közre bocsátá meghagyása szerint Döbrentei Gábor. Harmad Kiadás, kéziratban maradott még nem ismertekkel. Első kötet. Buda, 1842. Magyar Királyi Egyetemi Sajtó.c CXVIII, 328p. Aranyozott félbőr kötésben.
Geibel, Emanuel: Juniuslieder. Stuttgart, 1862. Cotta'scher Verlag (Buchdruckerei der J. G. Cotta'schen Buchhandlung). VIII + 384 p. Emanuel Geibel (1815-1882) német költő, műfordító, a XIX. század közepének vezető német lírikusa. A lübecki születésű költő berlini költői sikerei, illetve rövid, 1848-as politikai szerepvállalása után az 1850-es évek elején ért pályája csúcsára: a bajor király meghívására Münchenbe költözött, és a müncheni költői körök vezetőjévé lett. Hírnevét megalapozó első verseskötete még 1840-ben jelent meg, Juniuslieder címen írt verseskötete már érett korszakából, 1848-ból való. Példányunk a dalokat, balladákat, történeti és hazafias ódákat, szonetteket, epigrammákat és politikai költeményeket közreadó "Juniuslieder" tizennegyedik, bővített kiadásából származik. A címlapon régi tulajdonosi szárazbélyegzés. (Gedichte von Emanuel Geibel. Zweite Periode.) Aranyozott gerincű, vaknyomásos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, jó példány.
Gesta Romanorum. Das älteste Märchen- und Legendenbuch des christlichen Mittelalters. [Lipcse] Leipzig, [1920]. Insel-Verlag (Druckt bei Breitkopf & Härtel). 285 + [3] p. A Gesta Romanorum, azaz a középkori itáliaiak életéből vett anekdoták gyűjteménye a 13-14. századtól ismert. Az erkölcsi tanulságokban és világi hiúságokban egyaránt gazdag anekdotákat a katolikus klérus előszeretettel használta prédikációi élénkítésére; a közszájon forgó gyűjtemény első lejegyzései a 14. századtól ismeretesek. A nyomtatott korszak elején ősnyomtatványként is megjelent, latin és nemzeti nyelvű változatokban egyaránt. Első német kiadása Augsburgban jelent meg (1489), modern fordítását Johann Georg Graesse irodalomtörténész készítette el (1842). A becses középkori anekdotagyűjteményt a bibliofil Insel-Verlag Hermann Hesse előszavával adta ki újra (1914). Példányunk a munka 1920. évi új lenyomatából való. Az első előzéken Ex libris. Példányunk 13. íve tévesen kétszer bekötve, 14. íve hiányzik. Aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.
Mátray Gábor: Emlékbeszéd Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr fölött a' Magyar Nemzeti Museumban 1847-ki junius 13-kán. Írá 's fölolvasá Mátray Gábor. [Alkalmi nyomtatvány.] Pesten, 1847. Nyomatott Trattner-Károlyi' betűivel. 16 p. Folio. Horvát István (1784-1846) történész, bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum könyvtárának őre, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, a pesti bölcsészettudományi kar köztiszteletben álló dékánja. Hivatalos, pecsét- és címertani munkássága mellett irodalomtörténetet is oktatott. Bár őstörténeti és nyelvészeti fejtegetései már kortársai számára is sok derültségre adtak okot, hazafias előadásai és széles tudásanyaga miatt diákjai, tanítványai, sőt a reformellenzék soraiban is nagy tiszteletet vívott ki, Eötvös József és Deák Ferenc is nagy tisztelettel beszélt az egyetemi tanárról és kultúraszervezőről. Mátray Gábor (1797-1875) zenetörténész, könyvtáros méltató beszéde Horvát István halálának első évfordulóján, a Magyar Nemzeti Múzeum emlékülésén hangzott el. Könyvtári duplum. Enyhén kopott korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
[Szentkuty] Drescher Pál: A rézmetszettel díszített könyv. A Magyar Bibliophil Társaság nyolcadik kiállítása. Rendezte és szerkesztette Drescher Pál. [Kiállítási katalógus.] (Számozott.) Budapest, 1937. Magyar Bibliophil Társaság (Löbl Dávid és Fia ny.) 741 + [1] p. + 8 t. Egyetlen kiadás. Kolofon: "Ez a könyv Löbl Dábid és Fia nyomdában 450 példányban készült. Az 1-200-ig számozott s merített papírral nyomtatott példányokat a Magyar Bibliophil Társaság tagjai kapták. [Ez a könyv a] 173. szám". A kiállításon magyar gyűjtők francia, német, olasz, spanyol, angol és magyar nyomdahelyű könyvei szerepeltek. Fűzve, enyhén elszíneződött kiadói borítóban. Jó példány.
[Boncza Berta] Csinszka: Csinszka versei. Vészi József bevezető írásával. [Budapest], (1931). (Általános Nyomda Könyv és Lapkiadó Rt.) 61 + [3] p. Első kiadás. A számos író, költő és képzőművész múzsájának számító Boncza Berta (1894-1934) költeményei. Kolofon: "Ez a könyv Csinszka verseiből készült 1931 karácsonyára [. . .] famentes, merített papíron. A versekhez előszót Vészi József írt. Ebből a kiadásból Csinszka aláírásával és Márffy Ödön rajzmellékletével 350 számozott példány készült". Példányunk számozatlan, címképet nem tartalmaz. Korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.
Ábrahám Ernő, P.: Bús Király. Legendák dédapámról. Budapest, 1923. A Táltos kiadása ("Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) 170 + [2] p. Első kiadás. Pattantyús Ábrahám Ernő (1882-1945) újságíró, író, műfordító, ifjúsági és ismeretterjesztő író. Debreceni újságírói korszaka után a Vasárnapi Ujságot és a Budapesti Hírlapot szerkesztette. Kisvárosi úri környezetben játszódó családi elbeszéléseivel a századfordulós időknek állított emléket. Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félbőr kötésben. Jó példány.
Hoffmann, E[rnst] T[heodor] A[madeus]: Az idegen gyermek. Mese. Fordította: Gedő Elza. A képeket rajzolta Győri Aranka. (Budapest, 1921). Sacelláry Pál kiadása (Pesti Könyvnyomda Rt.) 49 + [3] p. + 8 t. (színes). Egyetlen magyar kiadás. Kolofon: "E. T. A. Hoffmann: Az idegen gyermek, mint a tizenötödik Sacelláry-kiadvány, 1921 karácsonyán jelent meg [. . .]. A kőnyomatokat és a könyvnyomdai munkákat a Pesti Könyvnyomda Rt. végezte". E. T. A. Hoffmann német író groteszk elemekben gazdag tündérmeséje eredeti nyelven "Das fremde Kind" címen, a szerző "Serapions Brüder" című kétkötetes mesegyűjteményének második kötetében jelent meg (G. Reimer, Berlin, 1819-1821). Gedő Elza magyar fordítása a tündérmese kísértetiesebb elemeit meghagyta, névanyagát azonban radikálisan magyarította. Sacelláry-kiadásunk színes tábláit, szövegközti rajzait és borítóját Győri Aranka (1888-1924) grafikusművész rajzolta. Néhány oldalon apró foltosság. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Lessing, [Gotthold Ephraim]: Barnhelmi Minna vagy a katonaszerencse. Vígjáték öt felvonásban. Németből fordította Kazinczy Ferencz. Tizenkét képpel. Budapest, 1889. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1 t. (címkép) + 215 + [1] p. + 12 t. Kazinczy Ferenc Lessing-fordítása először 1834-ben jelent meg, a Külföldi játékszín sorozat 8. füzeteként. Kötetünk a színpadon tartott vígjáték első illusztrált kiadása. Díszesen aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), aranyozott festésű lapszélekkel. Szép példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Gesta Romanorum. Das älteste Märchen- und Legendenbuch des christlichen Mittelalters. [Lipcse] Leipzig, [1920]. Insel-Verlag (Druckt bei Breitkopf & Härtel). 285 + [3] p. A Gesta Romanorum, azaz a középkori itáliaiak életéből vett anekdoták gyűjteménye a 13-14. századtól ismert. Az erkölcsi tanulságokban és világi hiúságokban egyaránt gazdag anekdotákat a katolikus klérus előszeretettel használta prédikációi élénkítésére; a közszájon forgó gyűjtemény első lejegyzései a 14. századtól ismeretesek. A nyomtatott korszak elején ősnyomtatványként is megjelent, latin és nemzeti nyelvű változatokban egyaránt. Első német kiadása Augsburgban jelent meg (1489), modern fordítását Johann Georg Graesse irodalomtörténész készítette el (1842). A becses középkori anekdotagyűjteményt a bibliofil Insel-Verlag Hermann Hesse előszavával adta ki újra (1914). Példányunk a munka 1920. évi új lenyomatából való. Az első előzéken Ex libris. Példányunk 13. íve tévesen kétszer bekötve, 14. íve hiányzik. Aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3497476.jpg)
![Mátray Gábor: Emlékbeszéd Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr fölött a' Magyar Nemzeti Museumban 1847-ki junius 13-kán. Írá 's fölolvasá Mátray Gábor. [Alkalmi nyomtatvány.] Pesten, 1847. Nyomatott Trattner-Károlyi' betűivel. 16 p. Folio. Horvát István (1784-1846) történész, bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a Nemzeti Múzeum könyvtárának őre, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, a pesti bölcsészettudományi kar köztiszteletben álló dékánja. Hivatalos, pecsét- és címertani munkássága mellett irodalomtörténetet is oktatott. Bár őstörténeti és nyelvészeti fejtegetései már kortársai számára is sok derültségre adtak okot, hazafias előadásai és széles tudásanyaga miatt diákjai, tanítványai, sőt a reformellenzék soraiban is nagy tiszteletet vívott ki, Eötvös József és Deák Ferenc is nagy tisztelettel beszélt az egyetemi tanárról és kultúraszervezőről. Mátray Gábor (1797-1875) zenetörténész, könyvtáros méltató beszéde Horvát István halálának első évfordulóján, a Magyar Nemzeti Múzeum emlékülésén hangzott el. Könyvtári duplum. Enyhén kopott korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3497580.jpg)
![[Szentkuty] Drescher Pál: A rézmetszettel díszített könyv. A Magyar Bibliophil Társaság nyolcadik kiállítása. Rendezte és szerkesztette Drescher Pál. [Kiállítási katalógus.] (Számozott.) Budapest, 1937. Magyar Bibliophil Társaság (Löbl Dávid és Fia ny.) 741 + [1] p. + 8 t. Egyetlen kiadás. Kolofon: "Ez a könyv Löbl Dábid és Fia nyomdában 450 példányban készült. Az 1-200-ig számozott s merített papírral nyomtatott példányokat a Magyar Bibliophil Társaság tagjai kapták. [Ez a könyv a] 173. szám". A kiállításon magyar gyűjtők francia, német, olasz, spanyol, angol és magyar nyomdahelyű könyvei szerepeltek. Fűzve, enyhén elszíneződött kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3497627.jpg)
![[Boncza Berta] Csinszka: Csinszka versei. Vészi József bevezető írásával. [Budapest], (1931). (Általános Nyomda Könyv és Lapkiadó Rt.) 61 + [3] p. Első kiadás. A számos író, költő és képzőművész múzsájának számító Boncza Berta (1894-1934) költeményei. Kolofon: "Ez a könyv Csinszka verseiből készült 1931 karácsonyára [. . .] famentes, merített papíron. A versekhez előszót Vészi József írt. Ebből a kiadásból Csinszka aláírásával és Márffy Ödön rajzmellékletével 350 számozott példány készült". Példányunk számozatlan, címképet nem tartalmaz. Korabeli félvászon kötésben, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3497631.jpg)
![Ábrahám Ernő, P.: Bús Király. Legendák dédapámról. Budapest, 1923. A Táltos kiadása ("Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) 170 + [2] p. Első kiadás. Pattantyús Ábrahám Ernő (1882-1945) újságíró, író, műfordító, ifjúsági és ismeretterjesztő író. Debreceni újságírói korszaka után a Vasárnapi Ujságot és a Budapesti Hírlapot szerkesztette. Kisvárosi úri környezetben játszódó családi elbeszéléseivel a századfordulós időknek állított emléket. Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félbőr kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3497716.jpg)
![Hoffmann, E[rnst] T[heodor] A[madeus]: Az idegen gyermek. Mese. Fordította: Gedő Elza. A képeket rajzolta Győri Aranka. (Budapest, 1921). Sacelláry Pál kiadása (Pesti Könyvnyomda Rt.) 49 + [3] p. + 8 t. (színes). Egyetlen magyar kiadás. Kolofon: "E. T. A. Hoffmann: Az idegen gyermek, mint a tizenötödik Sacelláry-kiadvány, 1921 karácsonyán jelent meg [. . .]. A kőnyomatokat és a könyvnyomdai munkákat a Pesti Könyvnyomda Rt. végezte". E. T. A. Hoffmann német író groteszk elemekben gazdag tündérmeséje eredeti nyelven "Das fremde Kind" címen, a szerző "Serapions Brüder" című kétkötetes mesegyűjteményének második kötetében jelent meg (G. Reimer, Berlin, 1819-1821). Gedő Elza magyar fordítása a tündérmese kísértetiesebb elemeit meghagyta, névanyagát azonban radikálisan magyarította. Sacelláry-kiadásunk színes tábláit, szövegközti rajzait és borítóját Győri Aranka (1888-1924) grafikusművész rajzolta. Néhány oldalon apró foltosság. Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3498795.jpg)
![Lessing, [Gotthold Ephraim]: Barnhelmi Minna vagy a katonaszerencse. Vígjáték öt felvonásban. Németből fordította Kazinczy Ferencz. Tizenkét képpel. Budapest, 1889. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1 t. (címkép) + 215 + [1] p. + 12 t. Kazinczy Ferenc Lessing-fordítása először 1834-ben jelent meg, a Külföldi játékszín sorozat 8. füzeteként. Kötetünk a színpadon tartott vígjáték első illusztrált kiadása. Díszesen aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), aranyozott festésű lapszélekkel. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3498812.jpg)
