Oláh Miklós: Hungária. Athila. Szerk.: Az Athilát ford., a jegyzeteket és az utószót írta: Kulcsár Péter. A Hungáriát ford. és a jegyzeteket írta: Németh Béla. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp.,2000., Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, karcos borítóval.
Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. Összeáll., szerk. és az előszót írta: Hermann Róbert. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp.,2001., Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, karcos borítóval.
Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja - -. [Toronto, 1981.], Katolikus Magyarok Vasárnapja, 6+172 p. 3., emigráns kiadás. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.
A Magyar Kir. Pénzügyministerium tíz évi működése 1895-1905. Lukács László pénzügyminister megbízásából kiadja a M. Kir. Pénzügyministerium. Bp., 1905, Magyar Királyi Állami Nyomda, XII+1069 p. Kiadói egészvászon-kötés, kissé koszos borítóval, egyébként jó állapotban, intézményi bélyegzővel.
Trócsányi György: A magyar nemzeti karakter. /Klny. a Társadalomtudomány 1940. évi 3. számából/ Dedikált ("Simonffy Aladárnak, őszinte barátsággal") Budapest, 1940. Stephaneum Ny. 49 p. Kiadói papírborítóban. borító elvált.
Világostól Trianonig. (+ Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme.) A mai Magyarország kialakulásának története. Írta Pethő Sándor. A földrajzi részt írta Fodor Ferenc. 45 arcképpel, számos térképpel és ábrával. Budapest, 1925. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) VIII + 324 + [4] p. Pethő Sándor (1885-1940) történész, közíró, a Magyar Területvédő Liga egyik alapítója, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője. Egész oldalas térképvázlatokkal és szövegközti politikusportrékkal gazdagon illusztrált korszakmonográfiájában tárgyilagosan, ám szigorúan von mérleget a dualista korszak politikájáról. Bírálatának középpontjában Tisza Kálmán szabadelvű társadalom- és gazdaságpolitikája áll, mely a magyar külön fejlődés lehetőségeit önös érdekekből nem ragadta meg. A munka a századforduló és a tízes évek belpolitikai konfliktusairól is emlékezetes képet alkot, az összeomlás során felálló Károlyi-kormányzatról, illetve a Tanácsköztársaság produkciójáról pedig éles kritikát fogalmaz meg. A munka ezért felkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Példányunk a mű harmadik kiadásából származik. Aranyozott, illusztrált kiadói egészvászon kötésben, jó példány. Hozzá tartozik: Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára. Budapest, 1926. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) 46 p. Egyetlen kiadás. Pethő Sándor történész, közíró oknyomozó jellegű politikai korszakmonográfiája 1925-ben jelent meg, ugyanazon évben három kiadásban is. A munkáról Nagy Miklós újságíró többrészes kritikát írt a nívós esszéfolyóiratban, a Budapesti Szemlében, majd a kritikát különlenyomatban is terjesztette. Válasziratunkban Pethő Sándor Nagy Miklós politikai pamfletének érvrendszerével vitatkozik, és az eredeti Pethő-tanulmány néhány pontját még alaposabban alátámasztja. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] A Magyar Futár politikai hetilap lapszáma Horthy István kormányzóhelyettes halála alkalmából. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 35. szám. (1942. augusztus 26.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 23 + [1] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Lapszámunk természetesen megemlékezik Horthy István kormányzóhelyettes és vadászpilóta tragikus kimenetelű légi balesetéről, képriportot is közöl a szovjet fronton elesett tiszt életéről, ám érdeklődése középpontjában változatlanul a világháború eseményei állnak, a haditechika újításai, a német és magyar győzelmek; a szovjet és angol veszteségek. A belföldi hírcsokorban a kormányzóhelyettesi nekrológ mellett antiszemita kirohanásokkal tűzdelt filmes és társadalmi kommentárok. Lapszámunk rajzait (az angolszász-szovjet szövetségi rendszer működését gúny tárgyává tevő politikai karikatúráktól eltekintve) Dinnyés Károly grafikusművész készítette. A folyóirat valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, a lapszéleken apró gyűrődésekkel.
Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia. 1. rész. A trianoni béke és következményei. 1996, Magyar Október 23 Mozgalom. Emigráns kiadás. Unicus. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja - -. [Toronto, 1981.], Katolikus Magyarok Vasárnapja, 6+172 p. 3., emigráns kiadás. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410720.jpg)
![Világostól Trianonig. (+ Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme.) A mai Magyarország kialakulásának története. Írta Pethő Sándor. A földrajzi részt írta Fodor Ferenc. 45 arcképpel, számos térképpel és ábrával. Budapest, 1925. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) VIII + 324 + [4] p. Pethő Sándor (1885-1940) történész, közíró, a Magyar Területvédő Liga egyik alapítója, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője. Egész oldalas térképvázlatokkal és szövegközti politikusportrékkal gazdagon illusztrált korszakmonográfiájában tárgyilagosan, ám szigorúan von mérleget a dualista korszak politikájáról. Bírálatának középpontjában Tisza Kálmán szabadelvű társadalom- és gazdaságpolitikája áll, mely a magyar külön fejlődés lehetőségeit önös érdekekből nem ragadta meg. A munka a századforduló és a tízes évek belpolitikai konfliktusairól is emlékezetes képet alkot, az összeomlás során felálló Károlyi-kormányzatról, illetve a Tanácsköztársaság produkciójáról pedig éles kritikát fogalmaz meg. A munka ezért felkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Példányunk a mű harmadik kiadásából származik. Aranyozott, illusztrált kiadói egészvászon kötésben, jó példány. Hozzá tartozik: Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára. Budapest, 1926. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) 46 p. Egyetlen kiadás. Pethő Sándor történész, közíró oknyomozó jellegű politikai korszakmonográfiája 1925-ben jelent meg, ugyanazon évben három kiadásban is. A munkáról Nagy Miklós újságíró többrészes kritikát írt a nívós esszéfolyóiratban, a Budapesti Szemlében, majd a kritikát különlenyomatban is terjesztette. Válasziratunkban Pethő Sándor Nagy Miklós politikai pamfletének érvrendszerével vitatkozik, és az eredeti Pethő-tanulmány néhány pontját még alaposabban alátámasztja. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438295.jpg)
![[Folyóirat] A Magyar Futár politikai hetilap lapszáma Horthy István kormányzóhelyettes halála alkalmából. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 35. szám. (1942. augusztus 26.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 23 + [1] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Lapszámunk természetesen megemlékezik Horthy István kormányzóhelyettes és vadászpilóta tragikus kimenetelű légi balesetéről, képriportot is közöl a szovjet fronton elesett tiszt életéről, ám érdeklődése középpontjában változatlanul a világháború eseményei állnak, a haditechika újításai, a német és magyar győzelmek; a szovjet és angol veszteségek. A belföldi hírcsokorban a kormányzóhelyettesi nekrológ mellett antiszemita kirohanásokkal tűzdelt filmes és társadalmi kommentárok. Lapszámunk rajzait (az angolszász-szovjet szövetségi rendszer működését gúny tárgyává tevő politikai karikatúráktól eltekintve) Dinnyés Károly grafikusművész készítette. A folyóirat valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439260.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, a lapszéleken apró gyűrődésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455782.jpg)
