1968 Kiev (Kyiv) - Illustrated Scheme / Kijev térképe, a hátoldalon a nevezetességek jegyzékével, többnyelvű, kisebb lapszéli szakadással, 60,5x89,5 cm
Bartholomew Historic Series, Cathedrals and Abbeys, Map of the British Isles / Katedrálisok és apátságok a Brit-szigeteken, nagyméretű térkép/ismertető, angol nyelvű, 100x75 cm
1971 Magyarország autótérképe, az ÁFOR üzemanyagtöltő-állomások feltüntetésével, Budapest- és Balaton-térképpel, apró sérülésekkel, 1: 650000, 57x80 cm
cca 1920-1925 Übersichtsblatt zur Generalkarte von Mitteleuropa im Maße 1 : 200.000 / Közép-Európa 1 : 200.000 méretarányú térképének áttekintőlapja, rajta kézi színezéssel és jelölésekkel, kissé viseltes állapotban, lapszéli sérülésekkel, 45x59 cm
[Térkép] A Föld országai. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 22,000,000. (1974) Budapest, 1974. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1240x1820 mm egy 1330x1865 mm méretű térképlapon. Összesen 3000 példányban megjelent, a Művelődési Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 1974-601-789/IV. Az adatok szerkesztése 1974. április 15-én zárult. Ennek megfelelően politikai térképünk a maitól számos ponton eltérő határokat, országneveket rögzít. Legfeltűnőbb a Szovjetunió jelenléte, Európában hasonlóan mesterségesen létrehozott államalakulatot alkot Csehszlovákia és Jugoszlávia, Németország pedig két részletben létezik. Dél-Afrika esetében a gyarmati idők utolsó éveit idézi, hogy Angola és Mozambik még portugál irányítás, Namíbia pedig dél-afrikai megszállás alatt áll (Angola és Mozambik egyaránt 1975-ben nyerte el függetlenségét, melyet mindkét esetben több évtizedes polgárháború követett). Mozambik mellett Rhodesia néven egy nemzetközileg el nem ismert állam működik, problémás belviszonyokkal (függetlenségét 1979-ben nyeri el, Zimbabwe néven). Délkelet-Ázsiában az amerikai kivonulással magára hagyott Dél-Vietnám és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság néz farkasszemet. Apróbb gyarmati területek maradtak még a Csendes-óceán és a Karib-tenger térségében. A vízrajzi, vasúti és településhálózati részleteket is feltüntető térkép érdekessége, hogy a nyílt tengeri meteorológiai állomásokon és az antarktiszi kutatóállomásokon kívül jelöli a műhold-kilövő állásokat is, a közismert Cape Canaveral-i és bajkonuri állásokon kívül meglepő lehet a svédországi és kenyai [!] kilövőállás jelenléte. A politikai térkép alatt jelmagyarázat, bal oldalán 1 : 100,000,000 mértékű népsűrűségi, jobb oldalán azonos mértékű közlekedési világtérkép. Iskolai világtérképünk a Kavrajszkij-féle elliptikus vetületet használja. Az alsó térképléc felett apró kézírásos jegyzetek, a térképlap hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
Bibliotheca Világatlasz. Szerk.: Kéz Andor, Takács József. Bp.,é.n.,Bibliotheca, 204 p.+48 (térképek) t. Kiadói egészvászon-kötésben, kopott borítóval, egy-két foltos lappal, kissé laza fűzéssel, egy előzéklap kissé szakadt, volt könyvtári példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.