[Folyóirat] 19 hiányos Népszava-lapszám [csak a II. világháborúról tudósító oldalak vannak meg] az 1941. szeptember 28. - 1942. december 22. közötti időszakból: Népszava 69/220. (1941. szeptember 28.) 4 p. Német hadijelentés a kijevi csata lezáródásáról. Népszava 69/221. (1941. szeptember 30.) 4 p. Hadműveletek Leningrádnál és Ukrajnában a háború századik napján. Népszava 69/230. (1941. október 10.) 4 p. Hitler napiparancsa az év utolsó nagy, döntő csatájáról. Washington a kölcsöntörvény kiterjesztését javasolja a Szovjetunióra. Népszava 69/236. (1941. október 17.) 4 p. Moszkvától száz kilométerre, a szovjet főváros külső védelmi vonalán folyik a harc. Odessza elesett. Miniszteri értekezlet helyett haditanácsot tartott Roosevelt. Pétain várfogságra ítélte Léon Blumot és Daladier-t. Népszava 69/238. (1941. október 19.) 1-2, 5-6 p. A japán kormány fő célja a kínai háború befejezése és a "nagy-ázsiai élettér" megvalósítása. Bevin felhívása az angol munkásokhoz. A német főparancsnokság a vjazma-brjanszki kettős csata végeredményét közli. Népszava 69/239. (1941. október 21.) 4 p. Támadó hadműveletek a Donyec-medence ellen. Német főkormányzósággá alakították át a balti államokat. Odesszát bekebelezték a románok. Az angolszász hatalmak továbbra is mereven szemben állnak a "nagy-ázsiai élettér" japán politikájával. Népszava 69/240. (1941. október 22.) 4 p. Német nyilatkozat Moszkva ostromának jelentőségéről. A hadi helyzet Sztálino és Dagő elfoglalása után. Tokióban bejelentették a japán-amerikai tárgyalások folytatását. A szlovák elnök és miniszterelnök látogatást tett Hitlernél a vezéri főhadiszálláson. Népszava 69/241. (1941. október 23.) 4 p. Pétain drámai hangú beszédet intézett a franciákhoz. Eddig 50 túszt végeztek ki a merénylet miatt. Amerikai lobogó alatt haladó hajók elsüllyesztését jelenti Washington. A honvédcsapatok kiemelkedő szerepe a donyeci hadműveletekben. Népszava 70/45. (1942. február 25.) 1-2, 5-6 p. A Stampa cikke Törökországról és a Kaukázusról. -- Berlini jelentések a keleti front középső és déli szakaszán elhárított erős szovjet támadásról. Újabb atlanti nyilatkozat készül a Szovjetunió bevonásával. Washingtoni bejelentés újabb angol-amerikai kölcsön- és bérlet-megállapodásról. Népszava 70/46. (1942. február 26.) 1-2, 5-6 p. Német jelentés a 16. hadsereg arcvonalán vívott súlyos harcokról. Tokiói jelentés Moszkva és Csungking új megállapodásáról. Keitel pozsonyi látogatása. Népszava 70/263. (1942. november 20.) 4 p. Megindultak az előcsatározások Tuniszban. Pétain teljhatalmú diktátorrá nevezte ki Lavalt. Visszavert szovjet támadások a Don mentén. Népszava 70/264. (1942. november 21.) 6 p. Kállay miniszterelnök nagy beszéde a képviselőházban. November 30-tól 16 deka a napi kenyéradag. A tengelycsapatok kiürítették Bengázit. Mozgósítják Francia Észak-Afrika lakosságát a tengelyhatalmak ellen. Népszava 70/270. (1942. november 28.) 4 p. Hitler és Mussolini parancsára megszállták Toulon hadikikötőjét. A tengerészek a vichy-i kormány parancsa ellenére elsüllyesztették a hajók egy részét. Tengelycsapatok és brit páncéloserők összeütközése Agedabia és El-Agheila között. Folytatódnak a súlyos harcok a Volga-Don-vidéken és a középső arcvonalszakaszon. Népszava 70/271. (1942. november 29.) 4 p. A Kaukázustól a Valdáj-fennsíkig folynak az elkeseredett elhárítóharcok. Súlyos elhárítóharcok a sztálingrádi és toropeci arcvonal-kanyarulatokban. A szovjet offenzíva közvetlenül nem érinti a Don menti magyar szakaszt. Részletek Toulon megszállásáról. Népszava 70/276. (1942. december 5.) 4 p. A Jeges-tengertől a Kaukázusig folynak a nagy elhárítócsaták. Az USA nagy gondja a behívások nyomán elvesztett munkaerő pótlása a hadiiparban és a mezőgazdaságban. Angolszász csapatok szállták meg Elefántcsontpart nyugat-afrikai francia gyarmatot is. A doni arcvonalon Voronyezs mindkét oldalán nyugalom uralkodik. Népszava 70/280. (1942. december 11.) 1-2, 5-6 p. A német, olasz és japán külügyminiszter 11-én rádióbeszédet mond az USÁ-val kitört háborúról. Meghiúsult angolszász páncélos előtörés Tebourbától délnyugatra. Újabb légitámadás Torino ellen. Róma bombázását követelték az angol felsőházban. Súlyos harcok a Don-vidéken és a középső arcvonalszakaszon. Népszava 70/286. (1942. december 18.) 1-2, 5-6 p. A szovjet különösen Sztálingrád körül és a Donnál fokozta erőinek bevetését, jelenti Berlin. Felhasználja-e Rommel az afrikai Maginot-vonalat? Göbbels, Schmidt és Eden a háború és a háború utáni idők kérdéseiről. A karácsonyi vasúti utazások korlátozása. Rendelet a zsidó munkaszolgálatosok zsidó ünnepeken történő foglalkoztatásáról. Népszava 70/287. (1942. december 19.) 1-2, 5-6 p. Visszavert szovjet támadások a középső arcvonalon. Voronyezsnél nagyobb szovjet támadást vár Berlin. A Volga és a Don között további térnyerésről számol be a német hadijelentés. Német katonai szakértők nem tulajdonítanak jelentőséget a líbiai harcoknak. A briteknek nem sikerült megállásra kényszeríteniük a nyugat felé vonuló Rommelt. Népszava 70/289. (1942. december 22.) 4 p. Súlyos és elkeseredett elhárítóharcok a Don mellett. Berlini jelentések a szovjet betörések elreteszeléséről. Kiélesedett a nyugati légi háború. Az első japán bombatámadás Kalkutta ellen. Minden szám fűzve, eredeti borítókban, félbehajtva.
[Folyóirat] Összetartás. Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. II. évfolyam, 295. szám. (1944. december 19.) [A magyar hadszíntéren minden szovjet áttörési kísérletet meghiúsítottunk. Rövid idő múlva a katonai helyzet a mi javunkra változik meg.] [Budapest], 1944. Stádium Sajtóvállalat Rt. 8 p. Folio. Az 1943 szeptemberétől megjelenő nyilas napilap 1944. decemberi száma interjút közöl a Kőszegen tartózkodó Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettessel. Az interjú kitér arra, hogy az Országgyűlés megüresedett helyeit megfelelő személyekkel fogják feltölteni, a jelenlegi kormány pedig a győzelem utáni hatodik hónapig marad hivatalban. Az országban ideiglenesen tartózkodó szovjet erők miatt országgyűlési választásokat egyelőre nem lehet tartani, ám a győzelem nem kétséges. Két háborús térképvázlatot közlő lapszámunk a kassai fronton, illetve a Mátra-Ipoly vonalon a bolsevik offenzíva kudarcáról számol be, Budapesten pedig a gyárak, illetve a karácsonyi vásárok rendes üzemeléséről, amelyet bombatámadások alig zavarnak. A feltehetően a Dunántúl nyugati részén szerkesztett nyilas lap alighanem tisztában volt a ténnyel, miszerint ebben az időszakban a front körbezárta Budapestet, az Északi-középhegység és az Alföld egésze szovjet ellenőrzés alá került, mindössze az Ipolyon túli részek, illetve a Dunántúl maradt német és nyilas uralom alatt, mindenesetre erre utaló híreket nem közöl. Igen különösnek tetszik lapszámunk vezetői utasítása, amely megtiltja a párttagok számára a m. kir. honvédség tagjainak zaklatását. Az Összetartás valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Az oldalakon foltosság, kisebb sérülések, a lapszéleken szakadásnyomok, a hajtás mentén kisebb hiányok. Közepes állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Soha többé! A Szabad Nép lapszáma Rajk László újratemetése alkalmából. (1956. október 6.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. A Szabad Nép délutáni lapszáma Rajk László újra temetéséről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. Lapszámunk sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, egyben ígéretet tesz arra, hogy a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségekre soha többé nem kerül sor. A masszívan kommunista irányzatú Szabad Nép hasábjain gyakorolt önkritika és megbánás első látásra különösnek tűnik, megértésükhöz több tényezőt érdemes számba venni. 1953 tavaszán meghalt Sztálin, ezzel pedig magyarországi helytartójának, Rákosi Mátyásnak pozíciója megrendült, helyére Nagy Imrét nevezték ki. A párton belüli rákosista-sztálinista erők számára a legnagyobb döfést azonban nem is Nagy Imre kinevezése, hanem az SZKP XX. kongresszusa hozta el. Az 1956 februárjában megtartott moszkvai pártkongresszus titkosan tartott, ám kiszivárgott Hruscsov-beszéde mélyen elítélte a sztálinizmust, terrorisztikus módszereit, személyi kultuszát. A moszkvai szélfordulást megérző hazai kommunista vezetés ennek nyomán önkritikát gyakorolt, szembefordult Rákosival, semmisnek nyilvánította 1949. évi ítéleteit, Rajk Lászlót és társait pedig rehabilitálta, és intézkedett újra temetésükről. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk nyitóoldalán a rehabilitált Rajk Lászlónak és társainak portréja, a belív oldalain életrajzuk, valamint a megbánás hangján fogalmazott vezércikk. 1956-os összefüggései miatt történelmi jelentőségű lapszám. A lapszéleken kisebb hiányok, sérülések, szakadásnyomok, a hajtások mentén repedések. Korának megfelelő állapotú lapszám.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Az Irodalmi Újság 1956. november 2-i lapszáma, Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról" című versének első közlésével, Németh László esszéjével, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Füst Milán, Déry Tibor, Hubay Miklós írásaival. A folyóirat utolsó hazai száma. VII. évfolyam, 43. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Magyar Írók Szövetsége (Athenaeum Nyomda). 4 p. Folio. Az 1950-ben indult Irodalmi Újság az 1950-es évek közepétől Nagy Imre törekvéseit támogatja; írásai révén a lap az 1956-os forradalom szellemi előkészítője. Lapszámunkban jelenik meg először Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról" című költeménye, a XX. századi magyar költészet meghatározó, ám asztalfiókban maradt verse. (A költő 1950-ben, a letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések idején írta meg ezt a versét, de a mű a sajtóban csak az 1956-os forradalom viharaiban jelenhetett meg. A verset ezután ismét tilalom alá helyezték, és csak 1988-ban láthatott ismét napvilágot Illyés gyűjteményes kötetében. 1956-ban azonban ismertté vált, s az emberek titokban másolgatták, terjesztették.) Németh László esszéjét Szabó Lőrinc, Déry Tibor és mások írásai követik. A forradalom bukásával az Irodalmi Újság többé nem jelenhetett meg, a továbbiakban a nyugati emigráció folyóirata volt. A hajtás mentén apró szakadásnyommal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] Új Magyarország. A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) napilapja. Főszerkesztő: Féja Géza. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. (Budapesti Lapnyomda). 4 p. Folio. A népi írók által 1939-ben alapított Nemzeti Parasztpárt a koalíciós idők fontos szereplője volt, azonban a fordulat évét követően felmorzsolódott és ellehetetlenült. Egyes balszéli politikusai pozíciókat is kaptak a diktatúra kormányaiban, a párt maga azonban csak névleges szerepet játszott. A párt Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza és Bibó István fémjelezte irányzata az 1956-os forradalom napjaiban Petőfi Párt néven újjáalakult, Új Magyarország címen pedig november 2-án meg is jelent hivatalos lapja. Lapszámunk vezércikkében Németh László programot hirdet, amely elítéli a földosztás követő kisbirtokos parasztság nevében elítéli mezőgazdasági kollektivizálás tájidegen és erőszakolt gyakorlatát, és elhelyezi pártját a kialakuló pártrendszerben. A Petőfi Párt a hazafias agrárbaloldal irányzatát képviseli, és szövetséget keres bármely irányzattal, amely nem kíván visszatérni a nagybirtokrendszert feltételező kapitalista gazdasági rendhez. Nagy Imre kormányát támogató parasztpárti lapunk saját álláspontján túl döntően a forradalom híreit teszi közzé. A tartalomból: Németh László: Pártok és egység -- Féja Géza: A Duna völgyében csoda történt -- Tiszta beszéd. Tamási Áron nyilatkozata -- Püski Sándor nyilatkozata a Petőfi Párt Irányító Testülete szerepéről -- Kovács Béla rádiónyilatkozata -- Nagy Imre rádiószózata -- A Petőfi Párt ideológiája Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Móricz Zsigmond könyveiben található meg -- A kormány kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét. Lapunk a tájékoztatás teljessége kedvéért közzéteszi Mindszenty bíboros üzenetét is. Példányunk nyitóoldalán apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.
Jefimov, Boris: Hitler-banda. Háborús karrikatúrák 1942-43. Bp., 1945, Athenaeum, 95+(1) p. Kiadói kartonált papírkötés, viseltes állapotban, javított gerinccel, kissé koszos, foltos lapokkal, intézményi bélyegzőkkel. ,,Ezt a könyvet a magyar főváros felszabadulásának első évfordulójára adta ki a munkásság vezetése alatt álló Athenaeum, hálás megemlékezésül hős felszabadítóira. Magyar szöveggel ellátta Byssz Róbert. Budapest, 1946. január havában."
Kirsch, Peter: Die Barbaren aus dem Süden. Europäer im alten Japan 1543 bis 1854. [A délről érkező barbárok. Európaiak a régi Japánban 1543-1854.] Expansion, Interaktion. Akkulturation. Band 6. Wien, 2004, Mandelbaum, 399+1 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés.
Pethő Sándor: Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. A földrajzi részt írta: Fodor Ferenc. Bp., 1925, Enciklopédia Rt., VIII+324+(4) p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé viseltes borítóval és gerinccel, a gerincen kisebb sérüléssel.
Dr. Rimler Gyula: A franczia-orosz osztrák-magyar szövetség szükségessége. Titkos diplomatiai tárgyalások. Bp., 1901, Heisler J. Félvászon kötés, kopottas állapotban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Folyóirat] 19 hiányos Népszava-lapszám [csak a II. világháborúról tudósító oldalak vannak meg] az 1941. szeptember 28. - 1942. december 22. közötti időszakból: Népszava 69/220. (1941. szeptember 28.) 4 p. Német hadijelentés a kijevi csata lezáródásáról. Népszava 69/221. (1941. szeptember 30.) 4 p. Hadműveletek Leningrádnál és Ukrajnában a háború századik napján. Népszava 69/230. (1941. október 10.) 4 p. Hitler napiparancsa az év utolsó nagy, döntő csatájáról. Washington a kölcsöntörvény kiterjesztését javasolja a Szovjetunióra. Népszava 69/236. (1941. október 17.) 4 p. Moszkvától száz kilométerre, a szovjet főváros külső védelmi vonalán folyik a harc. Odessza elesett. Miniszteri értekezlet helyett haditanácsot tartott Roosevelt. Pétain várfogságra ítélte Léon Blumot és Daladier-t. Népszava 69/238. (1941. október 19.) 1-2, 5-6 p. A japán kormány fő célja a kínai háború befejezése és a "nagy-ázsiai élettér" megvalósítása. Bevin felhívása az angol munkásokhoz. A német főparancsnokság a vjazma-brjanszki kettős csata végeredményét közli. Népszava 69/239. (1941. október 21.) 4 p. Támadó hadműveletek a Donyec-medence ellen. Német főkormányzósággá alakították át a balti államokat. Odesszát bekebelezték a románok. Az angolszász hatalmak továbbra is mereven szemben állnak a "nagy-ázsiai élettér" japán politikájával. Népszava 69/240. (1941. október 22.) 4 p. Német nyilatkozat Moszkva ostromának jelentőségéről. A hadi helyzet Sztálino és Dagő elfoglalása után. Tokióban bejelentették a japán-amerikai tárgyalások folytatását. A szlovák elnök és miniszterelnök látogatást tett Hitlernél a vezéri főhadiszálláson. Népszava 69/241. (1941. október 23.) 4 p. Pétain drámai hangú beszédet intézett a franciákhoz. Eddig 50 túszt végeztek ki a merénylet miatt. Amerikai lobogó alatt haladó hajók elsüllyesztését jelenti Washington. A honvédcsapatok kiemelkedő szerepe a donyeci hadműveletekben. Népszava 70/45. (1942. február 25.) 1-2, 5-6 p. A Stampa cikke Törökországról és a Kaukázusról. -- Berlini jelentések a keleti front középső és déli szakaszán elhárított erős szovjet támadásról. Újabb atlanti nyilatkozat készül a Szovjetunió bevonásával. Washingtoni bejelentés újabb angol-amerikai kölcsön- és bérlet-megállapodásról. Népszava 70/46. (1942. február 26.) 1-2, 5-6 p. Német jelentés a 16. hadsereg arcvonalán vívott súlyos harcokról. Tokiói jelentés Moszkva és Csungking új megállapodásáról. Keitel pozsonyi látogatása. Népszava 70/263. (1942. november 20.) 4 p. Megindultak az előcsatározások Tuniszban. Pétain teljhatalmú diktátorrá nevezte ki Lavalt. Visszavert szovjet támadások a Don mentén. Népszava 70/264. (1942. november 21.) 6 p. Kállay miniszterelnök nagy beszéde a képviselőházban. November 30-tól 16 deka a napi kenyéradag. A tengelycsapatok kiürítették Bengázit. Mozgósítják Francia Észak-Afrika lakosságát a tengelyhatalmak ellen. Népszava 70/270. (1942. november 28.) 4 p. Hitler és Mussolini parancsára megszállták Toulon hadikikötőjét. A tengerészek a vichy-i kormány parancsa ellenére elsüllyesztették a hajók egy részét. Tengelycsapatok és brit páncéloserők összeütközése Agedabia és El-Agheila között. Folytatódnak a súlyos harcok a Volga-Don-vidéken és a középső arcvonalszakaszon. Népszava 70/271. (1942. november 29.) 4 p. A Kaukázustól a Valdáj-fennsíkig folynak az elkeseredett elhárítóharcok. Súlyos elhárítóharcok a sztálingrádi és toropeci arcvonal-kanyarulatokban. A szovjet offenzíva közvetlenül nem érinti a Don menti magyar szakaszt. Részletek Toulon megszállásáról. Népszava 70/276. (1942. december 5.) 4 p. A Jeges-tengertől a Kaukázusig folynak a nagy elhárítócsaták. Az USA nagy gondja a behívások nyomán elvesztett munkaerő pótlása a hadiiparban és a mezőgazdaságban. Angolszász csapatok szállták meg Elefántcsontpart nyugat-afrikai francia gyarmatot is. A doni arcvonalon Voronyezs mindkét oldalán nyugalom uralkodik. Népszava 70/280. (1942. december 11.) 1-2, 5-6 p. A német, olasz és japán külügyminiszter 11-én rádióbeszédet mond az USÁ-val kitört háborúról. Meghiúsult angolszász páncélos előtörés Tebourbától délnyugatra. Újabb légitámadás Torino ellen. Róma bombázását követelték az angol felsőházban. Súlyos harcok a Don-vidéken és a középső arcvonalszakaszon. Népszava 70/286. (1942. december 18.) 1-2, 5-6 p. A szovjet különösen Sztálingrád körül és a Donnál fokozta erőinek bevetését, jelenti Berlin. Felhasználja-e Rommel az afrikai Maginot-vonalat? Göbbels, Schmidt és Eden a háború és a háború utáni idők kérdéseiről. A karácsonyi vasúti utazások korlátozása. Rendelet a zsidó munkaszolgálatosok zsidó ünnepeken történő foglalkoztatásáról. Népszava 70/287. (1942. december 19.) 1-2, 5-6 p. Visszavert szovjet támadások a középső arcvonalon. Voronyezsnél nagyobb szovjet támadást vár Berlin. A Volga és a Don között további térnyerésről számol be a német hadijelentés. Német katonai szakértők nem tulajdonítanak jelentőséget a líbiai harcoknak. A briteknek nem sikerült megállásra kényszeríteniük a nyugat felé vonuló Rommelt. Népszava 70/289. (1942. december 22.) 4 p. Súlyos és elkeseredett elhárítóharcok a Don mellett. Berlini jelentések a szovjet betörések elreteszeléséről. Kiélesedett a nyugati légi háború. Az első japán bombatámadás Kalkutta ellen. Minden szám fűzve, eredeti borítókban, félbehajtva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455046.jpg)
![[Folyóirat] Összetartás. Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. II. évfolyam, 295. szám. (1944. december 19.) [A magyar hadszíntéren minden szovjet áttörési kísérletet meghiúsítottunk. Rövid idő múlva a katonai helyzet a mi javunkra változik meg.] [Budapest], 1944. Stádium Sajtóvállalat Rt. 8 p. Folio. Az 1943 szeptemberétől megjelenő nyilas napilap 1944. decemberi száma interjút közöl a Kőszegen tartózkodó Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettessel. Az interjú kitér arra, hogy az Országgyűlés megüresedett helyeit megfelelő személyekkel fogják feltölteni, a jelenlegi kormány pedig a győzelem utáni hatodik hónapig marad hivatalban. Az országban ideiglenesen tartózkodó szovjet erők miatt országgyűlési választásokat egyelőre nem lehet tartani, ám a győzelem nem kétséges. Két háborús térképvázlatot közlő lapszámunk a kassai fronton, illetve a Mátra-Ipoly vonalon a bolsevik offenzíva kudarcáról számol be, Budapesten pedig a gyárak, illetve a karácsonyi vásárok rendes üzemeléséről, amelyet bombatámadások alig zavarnak. A feltehetően a Dunántúl nyugati részén szerkesztett nyilas lap alighanem tisztában volt a ténnyel, miszerint ebben az időszakban a front körbezárta Budapestet, az Északi-középhegység és az Alföld egésze szovjet ellenőrzés alá került, mindössze az Ipolyon túli részek, illetve a Dunántúl maradt német és nyilas uralom alatt, mindenesetre erre utaló híreket nem közöl. Igen különösnek tetszik lapszámunk vezetői utasítása, amely megtiltja a párttagok számára a m. kir. honvédség tagjainak zaklatását. Az Összetartás valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Az oldalakon foltosság, kisebb sérülések, a lapszéleken szakadásnyomok, a hajtás mentén kisebb hiányok. Közepes állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455052.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Soha többé! A Szabad Nép lapszáma Rajk László újratemetése alkalmából. (1956. október 6.) Budapest, 1956. Szabadság Lapkiadóvállalat - Szikra Lapnyomda. 4 p. Folio. A Szabad Nép délutáni lapszáma Rajk László újra temetéséről számol be. Rajk Lászlót, az egykori kommunista politikust, a teljhatalmú belügyminisztert (1946-1948) és külügyminisztert (1948-1949) a kommunista párton belüli leszámolások keretében, Rákosi Mátyás kezdeményezésére, koholt vádak alapján letartóztatták, perbe fogták és kivégezték. A széles nyilvánosságot kapott tárgyalást 1949 őszén a rádió is közvetítette. Lapszámunk sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, egyben ígéretet tesz arra, hogy a Rákosi-érában elkövetett törvénytelenségekre soha többé nem kerül sor. A masszívan kommunista irányzatú Szabad Nép hasábjain gyakorolt önkritika és megbánás első látásra különösnek tűnik, megértésükhöz több tényezőt érdemes számba venni. 1953 tavaszán meghalt Sztálin, ezzel pedig magyarországi helytartójának, Rákosi Mátyásnak pozíciója megrendült, helyére Nagy Imrét nevezték ki. A párton belüli rákosista-sztálinista erők számára a legnagyobb döfést azonban nem is Nagy Imre kinevezése, hanem az SZKP XX. kongresszusa hozta el. Az 1956 februárjában megtartott moszkvai pártkongresszus titkosan tartott, ám kiszivárgott Hruscsov-beszéde mélyen elítélte a sztálinizmust, terrorisztikus módszereit, személyi kultuszát. A moszkvai szélfordulást megérző hazai kommunista vezetés ennek nyomán önkritikát gyakorolt, szembefordult Rákosival, semmisnek nyilvánította 1949. évi ítéleteit, Rajk Lászlót és társait pedig rehabilitálta, és intézkedett újra temetésükről. Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetésen százezres tömeg jelent meg: ez az 1956. október eleji esemény, mely a terror elleni néma tüntetéssé vált, sokban hozzájárult október 23-hoz, a forradalom kirobbanásához. Lapszámunk nyitóoldalán a rehabilitált Rajk Lászlónak és társainak portréja, a belív oldalain életrajzuk, valamint a megbánás hangján fogalmazott vezércikk. 1956-os összefüggései miatt történelmi jelentőségű lapszám. A lapszéleken kisebb hiányok, sérülések, szakadásnyomok, a hajtások mentén repedések. Korának megfelelő állapotú lapszám.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455770.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455781.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Az Irodalmi Újság 1956. november 2-i lapszáma, Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról" című versének első közlésével, Németh László esszéjével, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Füst Milán, Déry Tibor, Hubay Miklós írásaival. A folyóirat utolsó hazai száma. VII. évfolyam, 43. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Magyar Írók Szövetsége (Athenaeum Nyomda). 4 p. Folio. Az 1950-ben indult Irodalmi Újság az 1950-es évek közepétől Nagy Imre törekvéseit támogatja; írásai révén a lap az 1956-os forradalom szellemi előkészítője. Lapszámunkban jelenik meg először Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról" című költeménye, a XX. századi magyar költészet meghatározó, ám asztalfiókban maradt verse. (A költő 1950-ben, a letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések idején írta meg ezt a versét, de a mű a sajtóban csak az 1956-os forradalom viharaiban jelenhetett meg. A verset ezután ismét tilalom alá helyezték, és csak 1988-ban láthatott ismét napvilágot Illyés gyűjteményes kötetében. 1956-ban azonban ismertté vált, s az emberek titokban másolgatták, terjesztették.) Németh László esszéjét Szabó Lőrinc, Déry Tibor és mások írásai követik. A forradalom bukásával az Irodalmi Újság többé nem jelenhetett meg, a továbbiakban a nyugati emigráció folyóirata volt. A hajtás mentén apró szakadásnyommal. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455808.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Új Magyarország. A Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) napilapja. Főszerkesztő: Féja Géza. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. (Budapesti Lapnyomda). 4 p. Folio. A népi írók által 1939-ben alapított Nemzeti Parasztpárt a koalíciós idők fontos szereplője volt, azonban a fordulat évét követően felmorzsolódott és ellehetetlenült. Egyes balszéli politikusai pozíciókat is kaptak a diktatúra kormányaiban, a párt maga azonban csak névleges szerepet játszott. A párt Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza és Bibó István fémjelezte irányzata az 1956-os forradalom napjaiban Petőfi Párt néven újjáalakult, Új Magyarország címen pedig november 2-án meg is jelent hivatalos lapja. Lapszámunk vezércikkében Németh László programot hirdet, amely elítéli a földosztás követő kisbirtokos parasztság nevében elítéli mezőgazdasági kollektivizálás tájidegen és erőszakolt gyakorlatát, és elhelyezi pártját a kialakuló pártrendszerben. A Petőfi Párt a hazafias agrárbaloldal irányzatát képviseli, és szövetséget keres bármely irányzattal, amely nem kíván visszatérni a nagybirtokrendszert feltételező kapitalista gazdasági rendhez. Nagy Imre kormányát támogató parasztpárti lapunk saját álláspontján túl döntően a forradalom híreit teszi közzé. A tartalomból: Németh László: Pártok és egység -- Féja Géza: A Duna völgyében csoda történt -- Tiszta beszéd. Tamási Áron nyilatkozata -- Püski Sándor nyilatkozata a Petőfi Párt Irányító Testülete szerepéről -- Kovács Béla rádiónyilatkozata -- Nagy Imre rádiószózata -- A Petőfi Párt ideológiája Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre és Móricz Zsigmond könyveiben található meg -- A kormány kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét. Lapunk a tájékoztatás teljessége kedvéért közzéteszi Mindszenty bíboros üzenetét is. Példányunk nyitóoldalán apró sérülés. Jó állapotú lapszám, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455816.jpg)
![Kirsch, Peter: Die Barbaren aus dem Süden. Europäer im alten Japan 1543 bis 1854. [A délről érkező barbárok. Európaiak a régi Japánban 1543-1854.] Expansion, Interaktion. Akkulturation. Band 6. Wien, 2004, Mandelbaum, 399+1 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3444837.jpg)
