Tardy Lajos: A. I. Turgenyev és Magyarország. (Dedikált.) (Budapest, 1967). (Akadémiai Nyomda). 413-420 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Gyurinak baráti szeretettel: Tardy Lajos. 1967 március". Tardy Lajos (1914-1990) szovjet hadifogságot megjárt művelődéstörténész, műfordító, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója. Rövid cikkében méltatja Alekszandr Ivanovics Turgenyev (1784-1845), a szabadkőműves kapcsolatokkal bíró orosz történész, jogász, utazó életét és munkásságát, valamint műfordításban közli a fiatal Turgenyev két, Budáról kelt levelét. A Göttingenben tanult Turgenyev 1804 nyarán kapott belépési engedélyt Magyarországra, beutazta az országot, meglátogatta az itteni orosz kolóniát és a szláv vidékeket. 1804 augusztusából és szeptemberéből való budai levelei érdekes szemszögből számolnak be a szíves magyar vendéglátás körülményeiről, a magyar népéletről, illetve a közjogi állapotokról. (Különlenyomat a Filológiai Közlöny 1966. évi 3-4. számából.) Prov.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
Nanno Marinatos: Art and religion in Thera, Reconstructing a bronze age society. Athens, én., Szerzői, 128+1 p. Angol nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Utazgassunk hazánk földjén! [A MÁV túra- és városnézési ajánlatai.] (1931). Budapest, 1931. (Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága - Stádium Sajtóvállalat Rt. ny.) 64 p. Egyetlen kiadás. A hazai turizmus fellendítését szolgáló, gazdagon illusztrált kiadványunk 29 hegyvidéki túrát, illetve városnézési sétát ajánl olvasói figyelmébe. Kirándulásaink túlnyomó része hegyvidékekre kalauzol, Kőszegtől Zemplénig, a Mecsektől a Cserhátig. Kötetünkbe mindössze két alföldi túra jutott, ezek Debrecen meglátogatását kombinálják Hortobággyal, illetve Szeged városát Ópusztaszerrel. A bugaci puszta vagy a zselici dombhát turisztikai lehetőségeit még nem érzékelő munka képanyagának többsége tájkép, némelyiken korabeli kiránduló csoportok, cserkészek és civilek egyaránt megjelennek. Hollókő környéke felvételünkön feltűnően kopár, a környék erdősítése csak később kezdődött. Kötetünk végén a MÁV-kedvezmények ismertetése, illetve turisztikai művek ajánlója. Fűzve, Gönczi Gebhardt Tibor színes rajzával illusztrált kiadói borítóban, jó példány.
Balla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. Statisztikai Közlemények 77. köt. 2. sz. Bp., [1935], Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 178+(2) p. Kiadói papírkötés, kissé sérült borítóval és gerinccel.
1926 The National Geographic Magazine. Vol. L, No. 1. July 1926. Washington D.C., 1926, The National Geographic Society. Fekete-fehér és színes képekkel illusztrálva. Angol nyelven. Átkötött félvászon-kötésben, kissé viseltes, sérült, kopottas borítóval, részben ázott, sérült lapokkal, kendi Finály István (1876-1947) mérnök tulajdonosi bélyegzőjével.
Nagy Emese: Az egervári vár építéstörténete. (Dedikált.) (Budapest, 1965). (Akadémiai Nyomda). [1] + 192-206 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Zádor Annának szeretettel: Nagy Emese. 967. 5. 12". Felvételekkel, homlokzat- és alaprajzokkal gazdagon díszített tanulmányában Nagy Emese műemlékvédő Zala megye erősségének, a XVI. században kibővített, a Nádasdyak által igazgatott egervári várnak építéstörténeti és rekonstrukciós történetébe avat be. Az első borítófedélen hagyatéki bélyegzés, "Zádor Anna hagyatékából" felirattal. (Különlenyomat az Archeologiai Értesítő 1965. évi 1. számából.) Prov.: Zádor Anna. [Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, műemlékvédő, egyetemi tanár, szerkesztő, fő kutatási területe a klasszicizmus és romantika művészettörténete és történeti építészete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I.: A XIV. századi várpalota feltárása a várban. (Dedikált.) Veszprém, 1967. (Ny. n.) 259-278 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "dr. Zádor Annának tisztelettel: Gergelyffy András. Bpest, 1968. nov. 2". Gergelyffy András (1935-2005) művészettörténész szövegközti felvételekkel, illetve alaprajzokkal illusztrált kötete az Újlaki-család által épített XIV. századi vár, Várpalota építésének és feltárásának történetébe avat be. Az Újlakiak a közeli, a dinasztia számára szűknek bizonyult Bátorkő várát elhagyva a XIV. században emelték várkastélyukat, mely számos átalakítást, és tulajdonosváltást követően a török időkben a végvári harcok fontos területévé lett. A vár egy részét a Rákóczi-szabadságharc után elbontották, a 20. század elejére pedig erősen romossá vált. Az első borítófedélen hagyatéki bélyegzés, "Zádor Anna hagyatékából" felirattal. (Különlenyomat a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. kötetéből.) Prov.: Zádor Anna. [Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, műemlékvédő, egyetemi tanár, szerkesztő, fő kutatási területe a klasszicizmus és romantika művészettörténete és történeti építészete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
[Bergman, Sten (1895-1975)] Sten Bergman: Kamcsatka ősnépei, vadállatai és tűzhányói között. Fordította: Dr. Cholnoky Béla. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., é.n., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) Rt., 272 p.+23 t. Fekete-fehér fotókkal, és egy térképpel. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kis kopással
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.