Paulo Gabriele Antoine: Tractatus Theologicus de Gratia, Merito, Legibus, et Peccatis.; Hozzákötve: Paulo Gabriele Antoine: Tractatus Theologicus de Sacramentis, in Genere, & in Specie de Baptismo, Confirmatione, et eucharistia.; Hozzákötve: Paulo Gabriele Antoine: Tractatus Theologicus de Augustissimo Incarnationis Mysterio.; Hozzákötve: Paulo Gabriele Antoine: Tractatus Theologicus de Angelis, Actibus Humanis et Conscientia. Cassoviae, 1757-1756., Typis Academicis Societatis Jesu, 6+279+1;+6+175+1;+6+152+1;+6+125+1 p. Latin nyelven. Korabeli kartonált papírkötés, kopott borítóval, sérült borítóval és gerinccel, foltos lapokkal.
Munkay János: A boldogságos szűz (Isten anyja) Máriának élete. Pest, 1865. Emich Gusztáv sajátja (ny.) [12] + 264 (helyesen 464) p. Munkay János (1820-1890) kékkői plébános, egyházi író; egész életét Felső-Magyarországon töltötte. Mária szerepéről írt meditációs könyvének első kiadása 1854-ben jelent meg, példányunk az 1855-ben átdolgozott kiadás tíz évvel későbbi, új nyomásából származik. Az első borítón, a címlapon és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, az első borítófedélen és verzóján régi, kitöltött katalóguscímke. Könyvtári duplum. A címlapon és az utolsó oldalon enyhe foltosság. Poss.: A Magyar Királyi Belügyminisztérium könyvtára. Fűzve, enyhén hiányos gerincű, kissé sérült, foltos kiadói borítóban. Felvágatlan, körülvágatlan példány.
Durcsák, Joannes. Compendium doctrinae religionis christianae in usum scholasticae juventutis. Agriae, 1825. Typ. lycei episcopalis 8. 371 l. Korabeli kartonált papírkötésben, korabeli bejegyzésekkel
Pichler, Vitus: Candidatus Abbreviatus Jurisprudentiae Sacrae, hoc est Juris Canonici, Secundum Gregorii Papae IX. libros V. decretalium explanati summa, seu Compendium, ... Pars Posterior. Editio novissima. Viennae, 1755., Trattner, 6 sztl. lev. +731 + 18 P. Korabeli aranyozott gerincű egészbőr-kötés, kötés sérült néhány lapon folt
A protestantizmus Magyarországon. I-II. rész. (Egy kötetben.) Történeti és helyzetrajz. I. rész.: S. Szabó József: A protestantizmus Magyarországon. II. rész.: Baltazár Dezső-Czeglédy Emánuel et alii: A protestáns szellem hivatása a magyar nemzet életben. Sajtó alá rendezte: Vida Gyula. Bp.,1928, Bethlen Gábor Szövetség. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, szép állapotban.
[Kolossváry Sándor (1775-1842)]: Kolossváry Sándor egyházi beszédei. Első évi folyam I-II. köt. [Egy kötetben]. Pozsony, 1843, Schmid Antal, 1 (címkép) t.+ XV+(1)+199+(1) p.; V+(1)+187+(1) p. Egészvászon-kötésben, foltos borítóval, helyenként kisebb ázásnyomokkal, tulajdonosi bélyegzőkkel (nemes csíkszentimrei Gergely Árpád).
A Jordánszky-kódex. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött, 1516-1519 között készült MSS. II. 1 jelzetű kódex hasonmása. Bp., 1984, Helikon. Kiadói bordázott gerincű, kapcsos, fémveretekkel díszített egészbőr-kötés, kissé viseltes borítóval és gerinccel. Tanulmánykötet és kísérőfüzet nélkül.
[Czapik Gyula:] Egy öreg pap: Temetőnk sírjai. Bp.,1939.,Korda Rt.,(Europa-ny.), 3-168 p. Kiadói papírkötés, foltos, a gerinc kissé elvált a borítótól. Ritka!
Czapik Gyula (1887-1956) veszprémi püspök, majd egri érsek, nyomdász. Egy ideig a Korda kiadó igazgatója is volt. De volt szerkesztő, káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. 1939-ben veszprémi püspök lett, majd 1943-től egri érsek. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6000 nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. Az egri főszékesegyházban nyugszik.
Részlet a könyvből: "Először is be kell mutatkoznom az igen tisztelt Olvasóknak. Mégpedig úgy kell bemutatkoznom, hogy elképzeljenek, de reám ne ismerjenek. Azok a történetek ugyanis, amelyeket az elkövetkező tárcákban elbeszélek majd, nem az én szerény személyemről szólnak, hanem azokról a híveimről, akiket hosszú évtizedek alatt sírjukhoz kísértem. Az én személyem tehát nem fontos itt. Ámde az udvariasság azt követeli, hogy aki szóba kezd, bocsássa elöljáróba, hogy ki ő és hol van a hazája. Ezért írok sorozatom bekezdőjében magamról. Először is tessék tudomásul venni igen tisztelt Olvasóim, hogy plébános vagyok. Hogy mikép lettem azzá annak sora van. Hét éve káptalankodtam már egy nagyközségben, amikor bajba kerültem. Jobbanmondva, belekeveredtem a "politikai tevékenységbe", mint a fakanál a moslékba. Mert bizony a politika már akkor is olyanfélén volt tiszta, mint ahogy tiszta eledel a moslék. Rövidre fogva a dolgot: választás volt a plébániánkon és én az Istóczy-párti antiszemita jelölt mellé állottam. Ez a párt jó 40 év előtt igen népszerű volt."
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Czuppon György]: Paralipomena Reflexionibus super exegesi biblica superaddita. Sabariae, 1817. Franc. Perger. 386-605p, (12)p. Korabeli kartonált papírkötésben, foltos lapokkal. Rotka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3371011.jpg)
![Munkay János: A boldogságos szűz (Isten anyja) Máriának élete. Pest, 1865. Emich Gusztáv sajátja (ny.) [12] + 264 (helyesen 464) p. Munkay János (1820-1890) kékkői plébános, egyházi író; egész életét Felső-Magyarországon töltötte. Mária szerepéről írt meditációs könyvének első kiadása 1854-ben jelent meg, példányunk az 1855-ben átdolgozott kiadás tíz évvel későbbi, új nyomásából származik. Az első borítón, a címlapon és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, az első borítófedélen és verzóján régi, kitöltött katalóguscímke. Könyvtári duplum. A címlapon és az utolsó oldalon enyhe foltosság. Poss.: A Magyar Királyi Belügyminisztérium könyvtára. Fűzve, enyhén hiányos gerincű, kissé sérült, foltos kiadói borítóban. Felvágatlan, körülvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406102.jpg)
![[Kolossváry Sándor (1775-1842)]: Kolossváry Sándor egyházi beszédei. Első évi folyam I-II. köt. [Egy kötetben]. Pozsony, 1843, Schmid Antal, 1 (címkép) t.+ XV+(1)+199+(1) p.; V+(1)+187+(1) p. Egészvászon-kötésben, foltos borítóval, helyenként kisebb ázásnyomokkal, tulajdonosi bélyegzőkkel (nemes csíkszentimrei Gergely Árpád).](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3286211.jpg)
![[Czapik Gyula:] Egy öreg pap: Temetőnk sírjai. Bp.,1939.,Korda Rt.,(Europa-ny.), 3-168 p. Kiadói papírkötés, foltos, a gerinc kissé elvált a borítótól. Ritka! Czapik Gyula (1887-1956) veszprémi püspök, majd egri érsek, nyomdász. Egy ideig a Korda kiadó igazgatója is volt. De volt szerkesztő, káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. 1939-ben veszprémi püspök lett, majd 1943-től egri érsek. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6000 nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Részlet a könyvből: "Először is be kell mutatkoznom az igen tisztelt Olvasóknak. Mégpedig úgy kell bemutatkoznom, hogy elképzeljenek, de reám ne ismerjenek. Azok a történetek ugyanis, amelyeket az elkövetkező tárcákban elbeszélek majd, nem az én szerény személyemről szólnak, hanem azokról a híveimről, akiket hosszú évtizedek alatt sírjukhoz kísértem. Az én személyem tehát nem fontos itt. Ámde az udvariasság azt követeli, hogy aki szóba kezd, bocsássa elöljáróba, hogy ki ő és hol van a hazája. Ezért írok sorozatom bekezdőjében magamról. Először is tessék tudomásul venni igen tisztelt Olvasóim, hogy plébános vagyok. Hogy mikép lettem azzá annak sora van. Hét éve káptalankodtam már egy nagyközségben, amikor bajba kerültem. Jobbanmondva, belekeveredtem a "politikai tevékenységbe", mint a fakanál a moslékba. Mert bizony a politika már akkor is olyanfélén volt tiszta, mint ahogy tiszta eledel a moslék. Rövidre fogva a dolgot: választás volt a plébániánkon és én az Istóczy-párti antiszemita jelölt mellé állottam. Ez a párt jó 40 év előtt igen népszerű volt."](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409340.jpg)
