Tusa Gábor: Harcunk Erdélyben magyarságunkért. Húsz év jellemrajza. Kolozsvár, 1942. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 95 + [1] p. Egyetlen kiadás. Tusa Gábor (1890-1942), az Erdélyi Múzeum Egyesület munkatársának, az Erdélyi Párt képviselőjének rövid áttekintése az erdélyi magyar kultúra és gazdaság önfenntartó erejéről, amelynek segítségével a mindig is külön utas erdélyi magyarság a 20 éves román uralom alatt is képes volt fennmaradni. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány, ritka könyv.
Hacsak Géza: Ausztria . . . és soha többé . . . Budapest, [1940]. Fővárosi Könyvkiadó Kft. (Fővárosi Nyomda Rt.) 244 p. Egyetlen kiadás. Hacsak Géza (született Hatschek Géza) bécsi magyar királyi gazdasági referens kötete a két világháború közötti Ausztria politikai pályaképét vázolja. A nemzetiszocializmust és az Anschlusst kedvezően értékelő kötet értelemszerűen rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk címlapján "Tiszteletpéldány" feliratú bélyegzés, illetve az Ellenzék című kolozsvári folyóirat gyűjteményi bejegyzése. (Az 1880-1944 között megjelenő kolozsvári lap politikai irányvonala többször módosult: a második bécsi döntést követően éppen markánsan jobboldali fordulatot vett.) Fűzve, Bartha László grafikájával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány, ritka könyv.
[Tabody József] B: Ausztria hivatása és egy magyar-birodalom lehetősége. ? ? től. Pest, 1861, Lauffer és Stolp. [4], 71p. A szerző (1837?1922) császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos. Fűzve, kiadói papírborítóban.
Kipper, Heinrich: Lieder eines Verwundeten. A szerző, Heinrich Kipper (1875-1959) bukovinai német író, drámaíró, költő, tanár által dedikált példány. Leipzig, 1916, C.F.W. Siegel, 4 sztl. lev.+ 78 p. Első kiadás. Német nyelven. Kiadói félpergamen-kötés, foltos címlappal, helyenként kissé sérült lapszélekkel, papír védőborítóban, kissé sérült kartontokban. + Heinrich Kipper autográf levele, egy beírt oldal
A Magyar Századok sorozat 6 db kötete - Tóth Gyula (szerk.): A Föld megőszült 1-2. Bp., 1985, Szépirodalmi. + Katona Tamás (szerk.): Az aradi vértanúk 1-2. Bp., 1979, Szépirodalmi. + Tóth Gyula (szerk.): Küzdelem, bukás, megtorlás 1-2. Bp., 1978, Szépirodalmi. Kiadói egészvászon kötés, papír védőborítóval, jó állapotban.
Kende Géza: Magyarok Amerikában. Az amerikai magyarság története II. kötet. Cleveland, 1927, Szerző. Kiadói papírkötés, sérült gerinc, viseletes állapotban.
[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság (Magyar Néprokonsági Egyesület) folyóirata. XVIII. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1935. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 80 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Bán Aladár: A százéves Kalevala - Cholnoky Jenő: Julianus barát - Virányi Elemér: A finn-ugor néprokonság eszméje az irodalomban - Germanus Gyula: A törökök szerepe az iszlámban - Vitéz Nagy Iván: Művelődési kapcsolataink Finn- és Észtországgal - Mezey István: Magyar-japáni kapcsolatok 1935-ben - Magyar Dezsőné: A finn nőmozgalom. A könyvészeti rovat méltatja Pekár Gyula főszerkesztő új történelmi regényét, Vikár Béla Kalevala-fordításának újabb kiadását, Trócsányi Zoltán ,,Észak nomádjai" címen megjelent finnugrisztikai munkáját, Túrmezei László ,,A Turán Sajtóiroda története" című áttekintését, Virányi Elemér ,,A finn és észt közoktatásügy szervezete" című értekezését. A hírek megemlékeznek az V. Finnugor Kultúrkongresszusról, a Turáni Társaság által szervezett, finn-észt tagokból álló turistacsoport hazai látogatásáról, a finn-magyar diákcsere programról, bolgár tanárok magyarországi tanulmányútjáról, illetve Sven Hedin Belső-Ázsia-kutató budapesti előadásairól. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Példányunk néhány levelének fűzése meglazult. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, az első borítón tollpróba. Jó példány.
Toldy István: Elmélkedések az egyházreformról. Egy ultramontán papnak ajánlva. (Az 1848-ki törvények és a katholikus egyház Magyarországon.) Lipcse, 1868. Köhler K. F. (Kocsi Sándor ny., Pest). [2] + VI + 248 p. Első kiadás. Toldy István (1844-1879) író, közíró, műfordító, politikus. Az antiklerikális és jezsuitaellenes nézeteiről ismert publicista számos sajtópolémiában ütközött meg katolikus ellenlábasaival. Szenvedélyes hangon megírt vitairatában az állam és egyház szétválasztását, polgári házasságot, állami közoktatást, a cölibátus és a szerzetesrendek eltörlését és a pápaság befolyásának visszaszorítását szorgalmazza. Aranyozott gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, jó példány.
Az 1939. évi június hó 10-ére összehívott Országgyűlés Felsőháza tagjainak név- és lakjegyzéke. Összeállította a Felsőház Háznagyi Hivatala. (1944). Budapest, 1944. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 84 p. Név- és címtárunk az 1939. évi választások után megalakult Országgyűlés felsőházi tagjait nevesíti, az elmúlt öt év személyi változásainak fényében. Példányunk számos kézi javítása, korrekciója és felülragasztása feltehetően a felsőház összetételének még újabb, hozzávetőleg 1944. októberi végi állapotát tükrözi. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Tusa Gábor: Harcunk Erdélyben magyarságunkért. Húsz év jellemrajza. Kolozsvár, 1942. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 95 + [1] p. Egyetlen kiadás. Tusa Gábor (1890-1942), az Erdélyi Múzeum Egyesület munkatársának, az Erdélyi Párt képviselőjének rövid áttekintése az erdélyi magyar kultúra és gazdaság önfenntartó erejéről, amelynek segítségével a mindig is külön utas erdélyi magyarság a 20 éves román uralom alatt is képes volt fennmaradni. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391114.jpg)
![Hacsak Géza: Ausztria . . . és soha többé . . . Budapest, [1940]. Fővárosi Könyvkiadó Kft. (Fővárosi Nyomda Rt.) 244 p. Egyetlen kiadás. Hacsak Géza (született Hatschek Géza) bécsi magyar királyi gazdasági referens kötete a két világháború közötti Ausztria politikai pályaképét vázolja. A nemzetiszocializmust és az Anschlusst kedvezően értékelő kötet értelemszerűen rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek jegyzékére. Példányunk címlapján "Tiszteletpéldány" feliratú bélyegzés, illetve az Ellenzék című kolozsvári folyóirat gyűjteményi bejegyzése. (Az 1880-1944 között megjelenő kolozsvári lap politikai irányvonala többször módosult: a második bécsi döntést követően éppen markánsan jobboldali fordulatot vett.) Fűzve, Bartha László grafikájával illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389144.jpg)
![Ladvocat, [Jean-Baptiste] - Mindszenti Sámuel (ford.): Ladvocat apátúrnak [...] Historiai dictionariuma, mellyben a' régi patriarcháknak, tsászároknak, királyoknak, fejedelmeknek, hadi vezéreknek, vitézeknek, pogány isteneknek, herosoknak, pápáknak, ekklésiai atyáknak, püspököknek, érsekeknek, cardinalisoknak, szenteknek, szerzeteseknek, historicusoknak, poetáknak, oratoroknak, theologusoknak, philosophusoknak 's a' t, eggy szóval minden féle tudományban, mesterségben, állapatban híres embereknek életek, írásaik, munkájik le-írattatnak. Magyar nyelvre fordította, sok meg-bővítéssel, és sok nevezetes személlyek' életeknek hozzá-adásával ki-botsátotta - -. II. Darab C-D. Komáromban, 1795., Weinmüller Bálint' betűjivel, 483 p. Korabeli félbőr-kötés, kopott borítóval, foltos lapokkal, a címlapon bejegyzéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3394270.jpg)
![[Tabody József] B: Ausztria hivatása és egy magyar-birodalom lehetősége. ? ? től. Pest, 1861, Lauffer és Stolp. [4], 71p. A szerző (1837?1922) császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos. Fűzve, kiadói papírborítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3388965.jpg)
![[Folyóirat] Turán. A Turáni Társaság (Magyar Néprokonsági Egyesület) folyóirata. XVIII. évfolyam, 1-4. szám. [Teljes évfolyam.] Budapest, 1935. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 80 p. A Turán az 1910-ben alapított Turáni Társaság folyóirata. A korabeli turanizmus igen heterogén törekvéseket takar, ám elmondható, hogy alapvetően a germán, újlatin, szláv birodalmak korában a rokontalanul maradt népek kapcsolatait kereste a turáni (urál-altáji) nyelvészeti és kulturális rokonság jelszava mentén. Jóllehet a folyóirat egyes tanulmányai olykor a japán-magyar, török-magyar kulturális rokonság feltételezéséig is merészkedtek, a folyóirat profilja mégis elsősorban finnugrisztikai - a nyelvészeti szempontból rokonnak tartott kisebb finnugor népek, nemzetek, országok aktuális híreiről, kulturális eredményeiről és politikai törekvéseiről nyújt beszámolót. A Turán folyóirat érdeklődése ennek megfelelően elsősorban nem őstörténeti jellegű, sokkal inkább a bemutatott finnugor és törökségi népek néprajzi és kulturális kapcsolódásait kutatja és erősíti meg, illetve a kulturális rokonság folyamatos deklarálásával egy időben geopolitikai és gazdasági szövetségeseket is keres. A turanizmus tehát nem pusztán őstörténeti, néprajzi és kultúrelméleti célokat jelentett, hanem diplomáciai stratégiákat és gazdasági célokat is kijelölt: nem véletlen, hogy a Társaság székhelye az Országházban volt található. Évfolyamunk tartalmából: Bán Aladár: A százéves Kalevala - Cholnoky Jenő: Julianus barát - Virányi Elemér: A finn-ugor néprokonság eszméje az irodalomban - Germanus Gyula: A törökök szerepe az iszlámban - Vitéz Nagy Iván: Művelődési kapcsolataink Finn- és Észtországgal - Mezey István: Magyar-japáni kapcsolatok 1935-ben - Magyar Dezsőné: A finn nőmozgalom. A könyvészeti rovat méltatja Pekár Gyula főszerkesztő új történelmi regényét, Vikár Béla Kalevala-fordításának újabb kiadását, Trócsányi Zoltán ,,Észak nomádjai" címen megjelent finnugrisztikai munkáját, Túrmezei László ,,A Turán Sajtóiroda története" című áttekintését, Virányi Elemér ,,A finn és észt közoktatásügy szervezete" című értekezését. A hírek megemlékeznek az V. Finnugor Kultúrkongresszusról, a Turáni Társaság által szervezett, finn-észt tagokból álló turistacsoport hazai látogatásáról, a finn-magyar diákcsere programról, bolgár tanárok magyarországi tanulmányútjáról, illetve Sven Hedin Belső-Ázsia-kutató budapesti előadásairól. A kötet végén társasági hírek, majd francia nyelvű rezümé. Példányunk néhány levelének fűzése meglazult. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban, az első borítón tollpróba. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257946.jpg)
![Toldy István: Elmélkedések az egyházreformról. Egy ultramontán papnak ajánlva. (Az 1848-ki törvények és a katholikus egyház Magyarországon.) Lipcse, 1868. Köhler K. F. (Kocsi Sándor ny., Pest). [2] + VI + 248 p. Első kiadás. Toldy István (1844-1879) író, közíró, műfordító, politikus. Az antiklerikális és jezsuitaellenes nézeteiről ismert publicista számos sajtópolémiában ütközött meg katolikus ellenlábasaival. Szenvedélyes hangon megírt vitairatában az állam és egyház szétválasztását, polgári házasságot, állami közoktatást, a cölibátus és a szerzetesrendek eltörlését és a pápaság befolyásának visszaszorítását szorgalmazza. Aranyozott gerincű, enyhén kopott korabeli félvászon kötésben, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3390044.jpg)
