Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal. Színészsirató öt felvonásban, két közjátékkal, prológgal és epilóggal. A szerző, Kocsis L. Mihály (1943 - ) író, újságíró által Mohás Lívia (1928-2024) pszichológus, József Attila-díjas írónak DEDIKÁLT példány. Bp.,én., Minerva. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Carruthers-Resch: A japán szekrényke. Regény. Ford.: Nyizsnyay Iván. Eger, 1897., Szolcsányi Gyula, (Érseki Lyceum-ny.),232 p. Átkötött modern egészvászon-kötés.
Benedek Elek: Vidám állattörténetek. Bp.,én.,Franklin, 135+1 p. Átkötött félvászon-kötés, kissé foltos gerinccel, kiszínezett illusztrációkkal, kissé sérült címlappal.
Kármán József irásai és Fanni hagyományai/Csokonai Mihály minden munkái/Kis János poetai munkái Pest, 1843-1846, Hartleben K. Adolf tulajdona, XVI h. + 148 h. + [1] t.: ill., 960 h. + [2] p. + C h. + [1] t.: ill., 462 h. + [1] p. + XLVI h. + [1] t.: ill. Három mű a Nemzeti Könyvtár sorozatból, egy kötetben . Kármán József irásai és Fanni hagyományai. Újra kiadta és bevezette: D. Schedel Ferenc [Toldy Ferenc]. Pest, 1843, Hartleben K. Adolf tulajdona, XVI h. + 148 h. + [1] t.: ill. Hártyapapírral védett címlapképen Fanni és Kármán portréját ábrázoló metszettel (Gedr. b. J. Rauh.) II. Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővitve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bévezetve. Kiadta: D. Schedel Ferenc [Toldy Ferenc]. Pest, 1844, Hartleben K. Adolf tulajdona, 960 h. + [2] p. + C h. + [1] t.: ill. Címlapképen Csokonai Vitéz Mihály portréját ábrázoló metszettel (Gedr. Bei J. Rauh.) III. Kis János poetai munkái. A szerző saját kéziratai- s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel s életrajzzal kiadta: D. Schedel Ferenc [Toldy Ferenc]. Pest, 1846, Hartleben K. Adolf tulajdona, 462 h. + [1] p. + XLVI h. + [1] t.: ill.+ Korabeli, aranyozott gerincű (minimálisan sérült) egészvászonkötésben A Nemzeti Könyvtár az irodalompártoló Kisfaludy Társaság által 1843 és 1853 között megjelentett könyvsorozat volt, amelyben összesen hat kötet jelent meg. Jelen tétel a sorozat első (Kármán József irásai és Fanni hagyományai), harmadik (Csokonai Mihály minden munkái) és negyedik (Kis János poetai munkái) kötetét tartalmazza. A könyvsorozatot Toldy Ferenc [1847-ig Schedel Ferenc] (1805-1875) irodalomtörténész, akadémikus, a tudományos igényű hazai irodalomtörténet-írás egyik úttörője adta ki
[Folyóirat] Nyugat. Szépirodalmi és kritikai szemle. Szerkesztő: Babits Mihály és Osvát Ernő. Megjelenik minden hó 1-én és 16-án. XV. évfolyam, 1--24. szám. (1922. január 1. -- 1922. december 16.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1922. Pallas Rt. nyomdája. IV + 16 + [37]-48 + [51]-836 p. + 1 t.; IV + [837]-1420 + [1425]-1490 p. Az 1908-1941 között létezett Nyugat folyóirat legnevesebb irodalmi folyóirataink egyike. 1922. évi évfolyamkötetünk a Babits Mihály szerkesztette második korszakból való. Ebben az időszakban a Nyugatnak, mint a modernség programját képviselő irodalmi és kritikai revünek jelentős versenytársa is akadt a Tormay Cécile szerkesztette Napkelet esszéfolyóirat képében, ennek is köszönhető az évfolyam valamelyes elmozdulása a próza- és esszéközlés felé, a korábban jellemző harcos irodalmi és társadalmi aktivizmus is valamelyest enyhül az évfolyamban. A Nyugat 1922-es évfolyama korántsem korlátozódik a novella- és versközlésekre, valamint a friss könyv- és zeneművek megjelenésének szemlézésére. Időről időre nagyobb ívű művészeti elemzések, irodalmi pályaképek is felbukkannak a lapszámokban, egyes szociológiai jelenségeket is górcső alá vesz az évfolyam, sőt ismeretterjesztő anyagként történelmi és földrajzi cikkek is felvonulnak, ennek ellenére a folyóirat elsődleges fókusza az irodalmi anyag marad, mely a korszak legnevesebb szerzőitől való. A tartalomból: Füst Milán: Advent (regény) -- Tersánszky J. Jenő: A halál dongója (novella) --Kodolányi János: Sötétség (novella) -- Babits Mihály, Erdélyi József, Füst Milán, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc versei -- Beke Manó: Az Einstein-féle elmélet -- Pikler J. Gyula: Valódi pénz és álpénz -- Braun Róbert: A liberalizmus jövője -- Kosztolányi Dezső: Kiss József (pályakép) -- Thomas Mann: Varázshegy (részlet a készülő fordításból) -- Szerb Antal: Ajándok mátkasága (novella) -- Ignotus: Napóleon óta (esszé) -- Hevesy Iván: A művészet reinkarnációja (tanulmány) -- Halász Gyula: Shackleton (pályakép) -- Szerb Antal: Kritika Szomory Dezső II. Lajos király című drámájáról -- Hevesy Iván: A politikai plakát -- Benedek Marcell: A G-sugarak (novella) -- Falu Tamás: Nyolcvanas évek (regény) -- Molnár Ferenc: Az Égi és földi szerelem első felvonása -- Giesswein Sándor: A zsidókérdés patológiája -- Fülep Lajos: Magyar festészet (tanulmány) -- Szabó Endre: Képek az orosz irodalomból (tanulmány) -- Dóczy Jenő: Gyulai Pál kritikai elvei (tanulmány) -- Harsányi Zsolt: Török Gyula, a fertálymágnás és költő (pályakép) -- Laczkó Gyula: A történelmi regény és Móricz Zsigmond (esszé) -- Schöpflin Aladár: Kakuk Marci. Tersánszky J. Jenő új könyvéről. Huszonnégy lapszámot tartalmazó teljes évfolyamkötetünkből összesen 13 levél hiányzik, két levelén szakadásnyom, egy levelén hiány, az utolsó lapszámok lapszélein halvány foltosság, néhány levelén markánsabb foltosság. A kötet első íveinek fűzése meglazult, néhány levele kijár, az utolsó ívnél a kötés meglazult. Az oldalsó lapszéleken apró foltosság. Lakatos 2153. Aranyozott gerincű, sérült korabeli félvászon kötésben.
[Folyóirat] Irodalomtörténet. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság havi folyóirata. Szerkeszti Pintér Jenő. Megjelenik július és augusztus kivételével havonkint egyszer. Második évfolyam, 1-10. szám. (1913. január - 1913. december.) [Teljes, egybekötve.] Budapest, 1913. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. VIII + 627 + [1] p. Az 1912-ben indult és a mai napig megjelenő Irodalomtörténet folyóirat elsősorban a középiskolai irodalomtanárok szakmai támogatása jegyében indult, szerzői az akadémiai konzervatív szemlélet legjavát képviselik. Törzsanyagában komoly anyaggyűjtést feltételező tanulmányokat tett közzé a régi és a klasszikus (XVIII-XIX. századi) magyar irodalom tárgyköréből, rovataiban pedig nem csupán a frissebb szakmai megjelenéseket és a társasági híreket szemlézte, hanem az időszaki sajtóban megjelenő, irodalmi vonatkozású anyagot is, így például olyan kortárs lapok irodalomtörténeti véleményalkotását is kivonatolta (esetenként kritizálta), mint amilyen A Hét vagy a Nyugat volt. Az Irodalomtörténet történeti szemhatárának szélességét olyan tudós szerzők jelzik, mint Riedl Frigyes, Zsigmond Ferenc, Horváth János, Zolnai Béla, Pais Dezső vagy Szinnyei Ferenc. Jóllehet a kortárs irodalom boncolásától az Irodalomtörténet folyóirat ebben az időszakban elzárkózik, a maga klasszikus tárgykörében magas tudományos nívót képvisel. A tartalomból: Riedl Ferenc: A kuruc balladák -- Zsigmond Ferenc: Scott és Jósika -- Szinnyei Ferenc: Jósika humoros életképei -- Marót Károly: Fejezetek a Petőfi-kérdéshez -- Pais Dezső: Kemény Zsigmond pályaalapítási törekvései -- Kristóf György: Széchenyi és Madách -- Négyesy László: Elnöki megnyitó beszéd -- Könyvismertetés: Babits Mihály Dante-fordítása -- Könyvismertetés: Halász Imre: Bismarck és Andrássy -- Könyvismertetés: Szenes Béla: Az ifjú Ady Endre -- Könyvismertetés: Kiss Ernő: Benedetto Croce. A címoldalon és az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, illetve tulajdonosi bélyegzés. Példányunk fűzése az előzékeknél enyhén meglazult. Lakatos 992. Szentkirályi K 98. Enyhén sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Aurora. Taschenbuch für das Jahr 1858. Herausgegeben von Johann Gabriel Seidl. Vier unf dreitzigster Jahrgang. [Bécs] Wien, 1858. Verlag von Ignaz Lienhart (Druck bey Typographisch-Literarisch-Artistischen Anstalt Zamaretti, Dittmarsch & Comp.) 2 t. (hártyapapírral védett acélmetszetű címkép és díszcímlap) + [14] + 288 + [2] p. + 4 t. (hártyapapírral védett acélmetszet). Aurora néven 1826-ban indult a kortárs osztrák szépirodalmat közzétevő képes irodalmi almanach. A német nyelvű novellákat, elbeszéléseket, dalokat és balladákat közlő évkönyv szövegét hagyományosan nívós, részletgazdag acélmetszetű illusztrációk kísérik. A műfaj 1815-1830 között élte virágkorát, főként német nyelvterületen. (Kisfaludy Károly 1822-ben honosította meg a műfajt Magyarországon, ám a magyar irodalom felvirágoztatására a Kisfaludy-féle Aurora magyar nyelvű, eredeti anyagot közölt, a korszak vezető magyar szerzőitől.) Példányunk első ívének fűzése meglazult, a könyvtest fűzése az előzékeknél kissé laza. Díszesen aranyozott kiadói egészvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Jó példány.
Arany János összes munkái II., IV, VII., VIII. + Arany János hátrahagyott iratai és levelezése IV. köt. Bp., én.-1889., Franklin - Ráth Mór. Kiadói aranyozott, festett egészvászon-kötések, aranyozott lapélekkel, kopott, foltos borítókkal, a IV. kötetben hiányzik a szennylap és az előzéklap, kétféle kötésben.
Széchenyi István, gróf politikai iskolája, saját műveiből összeállítva.(Összeállította és előszóval ellátta: Török János.) I. kötet. Pesten, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv (Landerer és Heckenast ny.) 1 sztl. lev. VI. 386 p. 1 sztl. lev. Három kötetben teljes. Tart.: Hitel. Világ. Stadium. Korabeli, aranyozott félvászon-kötésben.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Bársony István: A királytigris. Regény. Hozzákötve: Mrs. Hungerford: A kis herczegnő. Regény. [Egybekötve.] Bp., 1901.,"Magyar Hírlap" 158+2;+140 p. Átkötött félvászon-kötés, kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3328801.jpg)
![Kármán József irásai és Fanni hagyományai/Csokonai Mihály minden munkái/Kis János poetai munkái Pest, 1843-1846, Hartleben K. Adolf tulajdona, XVI h. + 148 h. + [1] t.: ill., 960 h. + [2] p. + C h. + [1] t.: ill., 462 h. + [1] p. + XLVI h. + [1] t.: ill. Három mű a Nemzeti Könyvtár sorozatból, egy kötetben . Kármán József irásai és Fanni hagyományai. Újra kiadta és bevezette: D. Schedel Ferenc [Toldy Ferenc]. Pest, 1843, Hartleben K. Adolf tulajdona, XVI h. + 148 h. + [1] t.: ill. Hártyapapírral védett címlapképen Fanni és Kármán portréját ábrázoló metszettel (Gedr. b. J. Rauh.) II. Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővitve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bévezetve. Kiadta: D. Schedel Ferenc [Toldy Ferenc]. Pest, 1844, Hartleben K. Adolf tulajdona, 960 h. + [2] p. + C h. + [1] t.: ill. Címlapképen Csokonai Vitéz Mihály portréját ábrázoló metszettel (Gedr. Bei J. Rauh.) III. Kis János poetai munkái. A szerző saját kéziratai- s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel s életrajzzal kiadta: D. Schedel Ferenc [Toldy Ferenc]. Pest, 1846, Hartleben K. Adolf tulajdona, 462 h. + [1] p. + XLVI h. + [1] t.: ill.+ Korabeli, aranyozott gerincű (minimálisan sérült) egészvászonkötésben A Nemzeti Könyvtár az irodalompártoló Kisfaludy Társaság által 1843 és 1853 között megjelentett könyvsorozat volt, amelyben összesen hat kötet jelent meg. Jelen tétel a sorozat első (Kármán József irásai és Fanni hagyományai), harmadik (Csokonai Mihály minden munkái) és negyedik (Kis János poetai munkái) kötetét tartalmazza. A könyvsorozatot Toldy Ferenc [1847-ig Schedel Ferenc] (1805-1875) irodalomtörténész, akadémikus, a tudományos igényű hazai irodalomtörténet-írás egyik úttörője adta ki](https://static.darabanth.com/images_thumbs/2/9/2907942.jpg)
![[Folyóirat] Nyugat. Szépirodalmi és kritikai szemle. Szerkesztő: Babits Mihály és Osvát Ernő. Megjelenik minden hó 1-én és 16-án. XV. évfolyam, 1--24. szám. (1922. január 1. -- 1922. december 16.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1922. Pallas Rt. nyomdája. IV + 16 + [37]-48 + [51]-836 p. + 1 t.; IV + [837]-1420 + [1425]-1490 p. Az 1908-1941 között létezett Nyugat folyóirat legnevesebb irodalmi folyóirataink egyike. 1922. évi évfolyamkötetünk a Babits Mihály szerkesztette második korszakból való. Ebben az időszakban a Nyugatnak, mint a modernség programját képviselő irodalmi és kritikai revünek jelentős versenytársa is akadt a Tormay Cécile szerkesztette Napkelet esszéfolyóirat képében, ennek is köszönhető az évfolyam valamelyes elmozdulása a próza- és esszéközlés felé, a korábban jellemző harcos irodalmi és társadalmi aktivizmus is valamelyest enyhül az évfolyamban. A Nyugat 1922-es évfolyama korántsem korlátozódik a novella- és versközlésekre, valamint a friss könyv- és zeneművek megjelenésének szemlézésére. Időről időre nagyobb ívű művészeti elemzések, irodalmi pályaképek is felbukkannak a lapszámokban, egyes szociológiai jelenségeket is górcső alá vesz az évfolyam, sőt ismeretterjesztő anyagként történelmi és földrajzi cikkek is felvonulnak, ennek ellenére a folyóirat elsődleges fókusza az irodalmi anyag marad, mely a korszak legnevesebb szerzőitől való. A tartalomból: Füst Milán: Advent (regény) -- Tersánszky J. Jenő: A halál dongója (novella) --Kodolányi János: Sötétség (novella) -- Babits Mihály, Erdélyi József, Füst Milán, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc versei -- Beke Manó: Az Einstein-féle elmélet -- Pikler J. Gyula: Valódi pénz és álpénz -- Braun Róbert: A liberalizmus jövője -- Kosztolányi Dezső: Kiss József (pályakép) -- Thomas Mann: Varázshegy (részlet a készülő fordításból) -- Szerb Antal: Ajándok mátkasága (novella) -- Ignotus: Napóleon óta (esszé) -- Hevesy Iván: A művészet reinkarnációja (tanulmány) -- Halász Gyula: Shackleton (pályakép) -- Szerb Antal: Kritika Szomory Dezső II. Lajos király című drámájáról -- Hevesy Iván: A politikai plakát -- Benedek Marcell: A G-sugarak (novella) -- Falu Tamás: Nyolcvanas évek (regény) -- Molnár Ferenc: Az Égi és földi szerelem első felvonása -- Giesswein Sándor: A zsidókérdés patológiája -- Fülep Lajos: Magyar festészet (tanulmány) -- Szabó Endre: Képek az orosz irodalomból (tanulmány) -- Dóczy Jenő: Gyulai Pál kritikai elvei (tanulmány) -- Harsányi Zsolt: Török Gyula, a fertálymágnás és költő (pályakép) -- Laczkó Gyula: A történelmi regény és Móricz Zsigmond (esszé) -- Schöpflin Aladár: Kakuk Marci. Tersánszky J. Jenő új könyvéről. Huszonnégy lapszámot tartalmazó teljes évfolyamkötetünkből összesen 13 levél hiányzik, két levelén szakadásnyom, egy levelén hiány, az utolsó lapszámok lapszélein halvány foltosság, néhány levelén markánsabb foltosság. A kötet első íveinek fűzése meglazult, néhány levele kijár, az utolsó ívnél a kötés meglazult. Az oldalsó lapszéleken apró foltosság. Lakatos 2153. Aranyozott gerincű, sérült korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3319896.jpg)
![[Folyóirat] Irodalomtörténet. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság havi folyóirata. Szerkeszti Pintér Jenő. Megjelenik július és augusztus kivételével havonkint egyszer. Második évfolyam, 1-10. szám. (1913. január - 1913. december.) [Teljes, egybekötve.] Budapest, 1913. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. VIII + 627 + [1] p. Az 1912-ben indult és a mai napig megjelenő Irodalomtörténet folyóirat elsősorban a középiskolai irodalomtanárok szakmai támogatása jegyében indult, szerzői az akadémiai konzervatív szemlélet legjavát képviselik. Törzsanyagában komoly anyaggyűjtést feltételező tanulmányokat tett közzé a régi és a klasszikus (XVIII-XIX. századi) magyar irodalom tárgyköréből, rovataiban pedig nem csupán a frissebb szakmai megjelenéseket és a társasági híreket szemlézte, hanem az időszaki sajtóban megjelenő, irodalmi vonatkozású anyagot is, így például olyan kortárs lapok irodalomtörténeti véleményalkotását is kivonatolta (esetenként kritizálta), mint amilyen A Hét vagy a Nyugat volt. Az Irodalomtörténet történeti szemhatárának szélességét olyan tudós szerzők jelzik, mint Riedl Frigyes, Zsigmond Ferenc, Horváth János, Zolnai Béla, Pais Dezső vagy Szinnyei Ferenc. Jóllehet a kortárs irodalom boncolásától az Irodalomtörténet folyóirat ebben az időszakban elzárkózik, a maga klasszikus tárgykörében magas tudományos nívót képvisel. A tartalomból: Riedl Ferenc: A kuruc balladák -- Zsigmond Ferenc: Scott és Jósika -- Szinnyei Ferenc: Jósika humoros életképei -- Marót Károly: Fejezetek a Petőfi-kérdéshez -- Pais Dezső: Kemény Zsigmond pályaalapítási törekvései -- Kristóf György: Széchenyi és Madách -- Négyesy László: Elnöki megnyitó beszéd -- Könyvismertetés: Babits Mihály Dante-fordítása -- Könyvismertetés: Halász Imre: Bismarck és Andrássy -- Könyvismertetés: Szenes Béla: Az ifjú Ady Endre -- Könyvismertetés: Kiss Ernő: Benedetto Croce. A címoldalon és az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, illetve tulajdonosi bélyegzés. Példányunk fűzése az előzékeknél enyhén meglazult. Lakatos 992. Szentkirályi K 98. Enyhén sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3325975.jpg)
![Aurora. Taschenbuch für das Jahr 1858. Herausgegeben von Johann Gabriel Seidl. Vier unf dreitzigster Jahrgang. [Bécs] Wien, 1858. Verlag von Ignaz Lienhart (Druck bey Typographisch-Literarisch-Artistischen Anstalt Zamaretti, Dittmarsch & Comp.) 2 t. (hártyapapírral védett acélmetszetű címkép és díszcímlap) + [14] + 288 + [2] p. + 4 t. (hártyapapírral védett acélmetszet). Aurora néven 1826-ban indult a kortárs osztrák szépirodalmat közzétevő képes irodalmi almanach. A német nyelvű novellákat, elbeszéléseket, dalokat és balladákat közlő évkönyv szövegét hagyományosan nívós, részletgazdag acélmetszetű illusztrációk kísérik. A műfaj 1815-1830 között élte virágkorát, főként német nyelvterületen. (Kisfaludy Károly 1822-ben honosította meg a műfajt Magyarországon, ám a magyar irodalom felvirágoztatására a Kisfaludy-féle Aurora magyar nyelvű, eredeti anyagot közölt, a korszak vezető magyar szerzőitől.) Példányunk első ívének fűzése meglazult, a könyvtest fűzése az előzékeknél kissé laza. Díszesen aranyozott kiadói egészvászon kötésben, aranyozott festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3322717.jpg)
