1956 "Hétfői Hírlap. Sok színes hír, riport, cikk rajz, kép. A vasárnap sportja. A hét színháza, mozija. Főszerk.: Boldizsár Iván. Megjelenik októbert 7-től minden vasárnap este." Bp., Pátria, hajtott, 83x59 cm. Megjelent 1500 példányban.
Salvador Dali után: In voluptate mors, 1951. Philippe Halsman fotója után. Poszter, papír. Halsman Archive, 2013, kiadása. Üvegezett fakeretben. 78x51 cm
[Plakát] A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kopogtatócédula-gyűjtési helyének plakátja. (1935/1939) [Budapest, 1935-1939 között. Ny. n.] Egyetlen lap, mérete: 325x490 mm. Szövege: ,,A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási aláíróhelye. Hivatalos órák: d. e. [...]-ig, d. u. [...]-ig." A Tanácsköztársaságban való - némileg kénytelen - részvétele miatt kompromittálódott Szociáldemokrata Párt 1919-1920 során jelentős üldöztetésekben részesült. Ám mivel továbbra is számottevő rétegeket képviselt, így az 1920. évi választáson felálló kormányt vezető Bethlen István ellenérzései ellenére megegyezést keresett a mozgalommal. Az 1921 decemberében aláírt Bethlen-Peyer-paktum lehetővé tette a Szociáldemokrata Párt részvételét az országgyűlési és törvényhatósági (önkormányzati) választásokon, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931, 1935, 1939) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14, 11, végül 5 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. A szociáldemokrata párt érdekeit a Horthy-érában végig kormányzó, változatos nevek alatt futó kormánypárt természetesen ritkán vette figyelembe, általános és titkos választójogot követelő programját is csak módjával: az általánosan titkos választójog az 1938. évi új választójogi törvénnyel jött létre, ám továbbra is a kormánypárt hatalmát biztosító súlyos aránytalanságok maradtak a hazai választási rendszerben. Dokumentumunk a hazai választási rendszer egy ma is meglevő elemének régi jelenlétét bizonyítja. A fővárosi listaállításhoz minden jelölő szervezetnek elegendő mennyiségű támogató aláírást kellett aláírnia. Plakátunk az erre szolgáló szociáldemokrata választási iroda nyitvatartási rendjének hirdetésére szolgál. Plakátunk szélen apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
Hencze Tamás (1938-2018): Gorkij: Éjjeli Menedékhely. Plakát, ofszet, papír. Megjelent 800 példányban. Magyar Hirdető. Offset- és Játékkártyanyomda. Lapszéli szakadásokkal. 68×96 cm.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Plakát] A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kopogtatócédula-gyűjtési helyének plakátja. (1935/1939) [Budapest, 1935-1939 között. Ny. n.] Egyetlen lap, mérete: 325x490 mm. Szövege: ,,A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási aláíróhelye. Hivatalos órák: d. e. [...]-ig, d. u. [...]-ig." A Tanácsköztársaságban való - némileg kénytelen - részvétele miatt kompromittálódott Szociáldemokrata Párt 1919-1920 során jelentős üldöztetésekben részesült. Ám mivel továbbra is számottevő rétegeket képviselt, így az 1920. évi választáson felálló kormányt vezető Bethlen István ellenérzései ellenére megegyezést keresett a mozgalommal. Az 1921 decemberében aláírt Bethlen-Peyer-paktum lehetővé tette a Szociáldemokrata Párt részvételét az országgyűlési és törvényhatósági (önkormányzati) választásokon, választási és társadalmi programját bizonyos korlátozásokkal, de terjeszthette. Az MSZDP a következő választásokon (1922, 1926, 1931, 1935, 1939) - a választójogi korlátozásokat figyelembe véve - tűrhetően szerepelt, és 25, 14, 14, 11, végül 5 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe, a budapesti törvényhatósági választásokon pedig jól szerepelt, és ez csökkentő tendenciával, de a német megszállásig (1944) így is maradt. A szociáldemokrata párt érdekeit a Horthy-érában végig kormányzó, változatos nevek alatt futó kormánypárt természetesen ritkán vette figyelembe, általános és titkos választójogot követelő programját is csak módjával: az általánosan titkos választójog az 1938. évi új választójogi törvénnyel jött létre, ám továbbra is a kormánypárt hatalmát biztosító súlyos aránytalanságok maradtak a hazai választási rendszerben. Dokumentumunk a hazai választási rendszer egy ma is meglevő elemének régi jelenlétét bizonyítja. A fővárosi listaállításhoz minden jelölő szervezetnek elegendő mennyiségű támogató aláírást kellett aláírnia. Plakátunk az erre szolgáló szociáldemokrata választási iroda nyitvatartási rendjének hirdetésére szolgál. Plakátunk szélen apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3242905.jpg)
