Bernd Hüppauf - Peter Weingart (Hg.): Frosch und Frankstein. Bilder als Medium der Popularisierung von Wissenschaft. Bielefeld, 2009., Transcript Verlag. Német nyelven. Kiadói papírkötés
Eduard Zeller: Die Philosophie der Griechen. Register zu dem Ganzen Werke. Leipzig, 1882, Fue's Verlag (R. Reisland.) Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, sérült gerinccel.
Suara Róbert: Orosz nyelvkönyv haladók számára. II. rész. Bp., 1974, Tankönyvkiadó. Kiadói papírkötés, kissé kopottas állapotban. + Szakcsi-Zsuravljova Nelli: Orosz társalgás iskolásoknak. Kiadói papírkötés, kissé kopottas állapotban.
A magyar helyesírás szabályai. Újabban átvizsgálta, 1922. május 29-i összes ülésén elfogadta és kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. (Szó- és tárgymutatóval.) Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor ny. 97 + [1] p. Első kiadás. A magyar helyesírás szabályainak első kodifikálását 1832-ben végezte el a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia), ,,Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai" címmel. Ezt a számos kiadásban megjelenő munkát 1877-ben és 1901-ben követte egy újabb, szigorúbban szerkesztett kiadás, majd a Simonyi Zsigmond javaslatára 1903-tól bevezetett úgynevezett iskolai helyesírást 1922-től fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzatként. Az áttekinthetőbb rendszerrel fellépő 1922-es kiadás több dologról is nevezetes: egyfelől ez a kiadás törölte el a ,,cz" betűkapcsolat használatát, másrészről a máig tartó akadémiai helyesírási szabályzatok ezt tartják kiinduló, 1. kiadásuknak. A címlevélnek és a belív néhány levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, példányunk harmadik íve téves helyre kötve. Korabeli egészvászon kötésben. Jó példány.
Viski, Károly: Volksbrauch der Ungarn. Mit 32 Tafeln. (Übersetzung aus dem Ungarischen von Albert Hetényi-Heidelberg.) Bp., 1932., Verlag Georg Vajna & Co., (Druck der Athenaeum AG.), 200 + [2] p. Egyetlen kiadás. Népszerűsítő tanulmánykötet a magyarországi népszokásokról, oldalszámozáson belül 32 egész oldalas fényképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, sérült, javított kiadói illusztrált papír védőborítóban,
Balás Károly: A népesedés. (Közgazdasági tanulmány.) Budapest, 1905. Politzer-féle Könyvkiadóvállalat (Révai és Salamon könyvnyomdája). 541 + [3] p. Egyetlen kiadás. Balás Károly (1877-1953) közgazdász, jogász, a budapesti egyetemen a pénzügytan, a statisztika és a nemzetgazdaságtan tanára. Társadalomelméleti megalapozottságú népesedési monográfiája szociáldarwinista nézetekről tanúskodik, mely a nemzetek kíméletlen gazdasági versenyében nemzetjellemtani részleteket is feltételez. Balás Károly kötete a soknemzetiségű államok belül az államnyelven beszélő rétegek civilizációs fensőbbsége és az önkéntes nyelvi asszimiláció áldásos hatásai mellett érvel, Ázsia makrogazdasági vizsgálata esetén pedig a gyarmatosítók szervezési készségét és önzését állítja szembe a keleti civilizációk türelmével és évezredes tradícióival. A korabeli népesedéselmélet korjellemző, egyetemi szinten jegyzett munkája, mely az egyes államok szintjén az ipari munkásság önszerveződése mögött a birodalmi népesedéspolitikát felforgató ideológiai téveszméket azonosít. A címlapon felül apró pótlás, néhány levélen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadásnyom, az első repülő előzék kijár a kötetből. Aranyozott, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Tomka János-Bőgel György: Vezetés egykor és most. A Biblia és a menedzsment. DEDIKÁLT! Bp., 2010, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
Purgstaller József: Philosophiai propaedeutica azaz Tapasztalati lélektan, Gondolkozástan és Bevezetés a bölcsészetbe. Fel-gymnasiumi tankönyvül írta Purgstaller József. Pesten, 1860. Hartleben Konrád Ádolf sajátja (Nyomtotta Sommer Lipót Bécsben). [4] + 159 + [1] p. Purgstaller József (1806-1867) piarista szerzetes, bölcseleti doktor, akadémiai tag, a piarista rend tartományfőnökének filozófiai értekezése először 1851-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból származik. A munka első, lélektani tanulmánya századközépi módon értelmezi az emberi lélek és tudat alkatelemeit, az emlékezet, a képzelet, az asszociáció, a kedély, az indulatok, a szenvedélyek, ösztönök típusait. Purgstaller József értekezése segít a 19. századi közbeszéd egyes lélektani fogalmainak eredeti kontextus szerinti értelmezésében; ezeknek a fogalmaknak (például a kedély fogalmának) a jelentésköre mára teljesen átalakult. A lélektani értekezés kitér az akarat, az erény kérdéseire, a véralkat szerinti felosztásra, és olyan lélektani jelenségek nyomába ered, mint amilyen az álom, az ábrándozás és az elmeháborodás. Az értekezés második része bevezető a formális logikába, harmadik része pedig a tudományok felosztásának 1850 körüli látóhatárát rögzíti. Fűzve, kézzel feliratozott, enyhén foltos korabeli borítóban, márványmintás festésű lapszélekkel, az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![A magyar helyesírás szabályai. Újabban átvizsgálta, 1922. május 29-i összes ülésén elfogadta és kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. (Szó- és tárgymutatóval.) Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor ny. 97 + [1] p. Első kiadás. A magyar helyesírás szabályainak első kodifikálását 1832-ben végezte el a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia), ,,Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai" címmel. Ezt a számos kiadásban megjelenő munkát 1877-ben és 1901-ben követte egy újabb, szigorúbban szerkesztett kiadás, majd a Simonyi Zsigmond javaslatára 1903-tól bevezetett úgynevezett iskolai helyesírást 1922-től fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzatként. Az áttekinthetőbb rendszerrel fellépő 1922-es kiadás több dologról is nevezetes: egyfelől ez a kiadás törölte el a ,,cz" betűkapcsolat használatát, másrészről a máig tartó akadémiai helyesírási szabályzatok ezt tartják kiinduló, 1. kiadásuknak. A címlevélnek és a belív néhány levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, példányunk harmadik íve téves helyre kötve. Korabeli egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257918.jpg)
![Viski, Károly: Volksbrauch der Ungarn. Mit 32 Tafeln. (Übersetzung aus dem Ungarischen von Albert Hetényi-Heidelberg.) Bp., 1932., Verlag Georg Vajna & Co., (Druck der Athenaeum AG.), 200 + [2] p. Egyetlen kiadás. Népszerűsítő tanulmánykötet a magyarországi népszokásokról, oldalszámozáson belül 32 egész oldalas fényképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, sérült, javított kiadói illusztrált papír védőborítóban,](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3282005.jpg)
![Balás Károly: A népesedés. (Közgazdasági tanulmány.) Budapest, 1905. Politzer-féle Könyvkiadóvállalat (Révai és Salamon könyvnyomdája). 541 + [3] p. Egyetlen kiadás. Balás Károly (1877-1953) közgazdász, jogász, a budapesti egyetemen a pénzügytan, a statisztika és a nemzetgazdaságtan tanára. Társadalomelméleti megalapozottságú népesedési monográfiája szociáldarwinista nézetekről tanúskodik, mely a nemzetek kíméletlen gazdasági versenyében nemzetjellemtani részleteket is feltételez. Balás Károly kötete a soknemzetiségű államok belül az államnyelven beszélő rétegek civilizációs fensőbbsége és az önkéntes nyelvi asszimiláció áldásos hatásai mellett érvel, Ázsia makrogazdasági vizsgálata esetén pedig a gyarmatosítók szervezési készségét és önzését állítja szembe a keleti civilizációk türelmével és évezredes tradícióival. A korabeli népesedéselmélet korjellemző, egyetemi szinten jegyzett munkája, mely az egyes államok szintjén az ipari munkásság önszerveződése mögött a birodalmi népesedéspolitikát felforgató ideológiai téveszméket azonosít. A címlapon felül apró pótlás, néhány levélen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadásnyom, az első repülő előzék kijár a kötetből. Aranyozott, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274156.jpg)
![Purgstaller József: Philosophiai propaedeutica azaz Tapasztalati lélektan, Gondolkozástan és Bevezetés a bölcsészetbe. Fel-gymnasiumi tankönyvül írta Purgstaller József. Pesten, 1860. Hartleben Konrád Ádolf sajátja (Nyomtotta Sommer Lipót Bécsben). [4] + 159 + [1] p. Purgstaller József (1806-1867) piarista szerzetes, bölcseleti doktor, akadémiai tag, a piarista rend tartományfőnökének filozófiai értekezése először 1851-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból származik. A munka első, lélektani tanulmánya századközépi módon értelmezi az emberi lélek és tudat alkatelemeit, az emlékezet, a képzelet, az asszociáció, a kedély, az indulatok, a szenvedélyek, ösztönök típusait. Purgstaller József értekezése segít a 19. századi közbeszéd egyes lélektani fogalmainak eredeti kontextus szerinti értelmezésében; ezeknek a fogalmaknak (például a kedély fogalmának) a jelentésköre mára teljesen átalakult. A lélektani értekezés kitér az akarat, az erény kérdéseire, a véralkat szerinti felosztásra, és olyan lélektani jelenségek nyomába ered, mint amilyen az álom, az ábrándozás és az elmeháborodás. Az értekezés második része bevezető a formális logikába, harmadik része pedig a tudományok felosztásának 1850 körüli látóhatárát rögzíti. Fűzve, kézzel feliratozott, enyhén foltos korabeli borítóban, márványmintás festésű lapszélekkel, az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3220827.jpg)
