[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.
[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság péceli üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül]. [ny. n.] Stencilezett térkép, mérete: 920x1125 mm egy 1000x1260 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: a vecsési területen fekvő péceli üzemegység területét térképezi fel, és mutatja be a teljes állami gazdaság szerteágazó tevékenységeiből a péceli terület dombos-erdős jellege miatt elsősorban erdő- és vadgazdálkodásra, lótenyésztésre és méhészetre korlátozódó tevékenységeit. Gazdasági, átnézeti térképünk elsősorban a számkódolt művelési egységek feltüntetése iránt érdeklődik; értelemszerűen üresen hagyja a környező községek belterületeit, Pécel, Isaszeg, Tápiósáp (Sülysáp), Gyömrő, Maglód csak határaikkal szerepelnek, és a domborzati formákra is legfeljebb áttételesen következtethetünk (a terület árkainak és vízfolyásainak, patakjainak alapján), a növénytakaró és a művelési ágak jellege is a névanyagból következik (Hársas, Téli zöldes, Szilvásvölgy, Felsőkőtábla, Budapesti Állami Erdőgazdaság), ám az bizonyos, hogy a terület úthálózata jól dokumentált. Térképünkön felül, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.
cca 1740 Delisle, Guillaume (1675-1726) - Seutter, Matthäus (1678-1757): Mappae Imperii Moscovitici pars septentrionalis adornata per Guillielmum de l'Isle nunc vero aeri incisa et venalis exposita ? Matth. Seutter, [Augsburg], August. Vindel, határszínezett térkép vászonra kasírozva, sérült, foltos, körbevágott, 49x57 cm
ca 1890 Diósgyőr Miskolc nagyközség felvételi előrajzai 12 db kézzel rajzolt térkép a település környékéről Zaychowski Vilmos, Weidinger Géza, Maunetz József, Nepka, Krausz mérnökök aláírásával. Szakadásokkal. 48x40 cm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236582.jpg)
![[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235433.jpg)
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság péceli üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül]. [ny. n.] Stencilezett térkép, mérete: 920x1125 mm egy 1000x1260 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: a vecsési területen fekvő péceli üzemegység területét térképezi fel, és mutatja be a teljes állami gazdaság szerteágazó tevékenységeiből a péceli terület dombos-erdős jellege miatt elsősorban erdő- és vadgazdálkodásra, lótenyésztésre és méhészetre korlátozódó tevékenységeit. Gazdasági, átnézeti térképünk elsősorban a számkódolt művelési egységek feltüntetése iránt érdeklődik; értelemszerűen üresen hagyja a környező községek belterületeit, Pécel, Isaszeg, Tápiósáp (Sülysáp), Gyömrő, Maglód csak határaikkal szerepelnek, és a domborzati formákra is legfeljebb áttételesen következtethetünk (a terület árkainak és vízfolyásainak, patakjainak alapján), a növénytakaró és a művelési ágak jellege is a névanyagból következik (Hársas, Téli zöldes, Szilvásvölgy, Felsőkőtábla, Budapesti Állami Erdőgazdaság), ám az bizonyos, hogy a terület úthálózata jól dokumentált. Térképünkön felül, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235412.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235410.jpg)
![cca 1740 Delisle, Guillaume (1675-1726) - Seutter, Matthäus (1678-1757): Mappae Imperii Moscovitici pars septentrionalis adornata per Guillielmum de l'Isle nunc vero aeri incisa et venalis exposita ? Matth. Seutter, [Augsburg], August. Vindel, határszínezett térkép vászonra kasírozva, sérült, foltos, körbevágott, 49x57 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236451.jpg)
