Delbrück, Hans: Schulthess' Europäischer Geschichtskalender. Neue Folge. Neunter Jahrgang 1893. (Der ganzen Reihe XXXIV. Band.) Herausgegeben von - - . München, 1894, C. H. Beck'sche Verlagsbuchhandlung, X+400 p. Német nyelven. Átkötött félbőr-kötésben, kissé sérült, kopott gerinccel, belül nagyrészt jó állapotban, intézményi bélyegzőkkel, a 170. oldaltól kezdve néhány helyen szövegkiemelős jelölésekkel.
Lucia Impelluso: Mítoszok. Ókori istenek és antik hősök történetei műalkotásokon keresztül. . Bp., 2008, Korona Kiadó. 780p. Kiadói illusztrált, kartonált papírkötésben, gazdag színes művészeti képanyaggal, jó állapotban.
Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török fajrokonság kezdete és fejlődése. Budapest, 1914. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékalapító posztumusz kötete, egyben legutolsó álláspontja a magyar nyelvtörténetet és őstörténetet megrázó ugor-török háború kérdésében. Az ugor-török háború a keleti tanszéket alapító Vámbéry 1869/1870. évi vitairatától kezdődik, és tétje a magyar nép és nyelv eredetének korántsem tét nélküli meghatározása volt. Vámbéry a kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy az ugor nyelvek és a törökségi nyelvek közeli rokonságban állnak, erre pedig grammatikai és szókészlet-béli bizonyítékokat hozott. A finnugor elméletet képviselő Budenz József és Hunfalvy Pál a tudományos alaposságot kérte számon Vámbéry Árminon, illetve kritizálta Vámbéry azon elméletét, mely szerint a magyar nyelv és nép ugor-török keverék lenne. Az ugor-török háború évtizedeken keresztül zajlott, személyeskedésektől sem volt mentes, Vámbéry Ármin pedig soha nem adta fel törökségi álláspontját, melynek legvégső kifejtése posztumusz kiadott könyvében található. Kötete a törökségi származás fenntartásával magyarázattal szolgál a hun-magyar rokonságra is, ekképp pedig hozzájárult László Gyula régész későbbi kettős honfoglalás-elméletéhez is. A címlapon apró foltosság. Az eredeti illusztrált fedőborító felhasználásával készült korabeli, enyhén foltos kiadói félvászon kötésben.
Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Budapest, [1929]. Genius-kiadás (Világosság Rt. ny.) 594 + [2] p. Első kiadás. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, levéltáros, helytörténész, MTA-tag. Elsősorban a török kor társadalomtörténetével, életmódtörténetével foglalkozott, levéltári források alapján. Olvasmányos stílusban megírt tanulmánygyűjteményében ezúttal a török kor mindennapjait vizsgáló esszék után a reformkor országgyűléseinek mentalitástörténeti tanulmányai, Deák Ferenc alakja pedig napvilágra került titkosrendőrségi akták fénytörésében tűnik fel. Az első előzéken régi kereskedői könyvjegy. Aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel. Jó példány.
Takáts Sándor: Szegény magyarok. Budapest, [1927]. Genius-kiadás (Korvin Testvérek ny.) 499 + [1] p. Első kiadás. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, levéltáros, helytörténész, MTA-tag. Elsősorban a török kor társadalomtörténetével, életmódtörténettel foglalkozott, levéltári források alapján. Olvasmányos stílusban megírt tanulmánygyűjteménye, bár kuriózumokat is közread és anekdotikus részletekben is bővelkedik, alapos társadalom- és gazdaságtörténeti részletekkel is szolgál; egyik tanulmányában például a magyar tőzsérek (marhakereskedők) felemelkedésében és bukásában bemutatja az önálló kezdeményezés nyugati letörésének nem példa nélküli esetét; a tanulmány nem véletlenül nyert rangos díjat a korban. Aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel.
Alexander Sixtus von Reden: Az Osztrák-Magyar Monarchia. Történelmi dokumentumok a századfordulótól 1914-ig. Bp.-Salzburg, 1989, Széchenyi Kiadó - Druckhaus Nonntal Bücherdienst. Gazdag képanyaggal illusztrálva. Kiadói műbőr-kötés, kissé kopott, sérült kiadói díszdobozban, facsimile dokumentum-mellékletekkel. Megjelent 5000 példányban.
Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1929. Zajti Ferenc kiadása (Budapesti Hírlap ny.) IV + 335 + [3] p.; 368 p. Ipolyi Arnold (1823-1886) római katolikus püspök, művészettörténész, múzeumszervező, műemlékvédő. A magyar ősvallás nyomai után kutatva állította össze a magyar népi hiedelemrendszert bemutató monográfiáját, gazdag szakirodalmi jegyzetanyaggal. Első kiadása 1854-ben jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia négy évvel később nagyjutalomban részesítette. Példányunk a második kiadásból való. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti első borítók bekötve. Jó példány.
Szinainé László Zsuzsa: A Magyar Könyvgyűjtők új kézikönyve I-II (1969-1988) A magyarországi antikvár árverések teljes anyaga, Bp 1990, OSZK 1850p. Két kötetben, kiadói vászonkötésben
Karl Oppel: Das alte Wunderland der Pyramiden. Geographische, politische und kultur-geschichtliche Bilder aus der Vorzeit, der Periode der Blüte sowie des Verfalls des alten Ägyptens. Leipzig, 1906, Otto Spamyer, 1 t.+VIII+497+15 p.+3 t. Német nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói szecessziós egészvászon-kötés, márványozott lapélekkel, kissé kopott borítóval, kissé sérült gerinccel.
A Mosonszentjánosi Kódex. / Der Sankt-Johanner Kodex. Mannherz Károly, Boross Marietta és Stang Mária közreműködésével. Bp., 1991., Pytheas. Német és magyar nyelven. Kiadói kartonált papírkötés DEDIKÁLT példány!
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török fajrokonság kezdete és fejlődése. Budapest, 1914. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékalapító posztumusz kötete, egyben legutolsó álláspontja a magyar nyelvtörténetet és őstörténetet megrázó ugor-török háború kérdésében. Az ugor-török háború a keleti tanszéket alapító Vámbéry 1869/1870. évi vitairatától kezdődik, és tétje a magyar nép és nyelv eredetének korántsem tét nélküli meghatározása volt. Vámbéry a kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy az ugor nyelvek és a törökségi nyelvek közeli rokonságban állnak, erre pedig grammatikai és szókészlet-béli bizonyítékokat hozott. A finnugor elméletet képviselő Budenz József és Hunfalvy Pál a tudományos alaposságot kérte számon Vámbéry Árminon, illetve kritizálta Vámbéry azon elméletét, mely szerint a magyar nyelv és nép ugor-török keverék lenne. Az ugor-török háború évtizedeken keresztül zajlott, személyeskedésektől sem volt mentes, Vámbéry Ármin pedig soha nem adta fel törökségi álláspontját, melynek legvégső kifejtése posztumusz kiadott könyvében található. Kötete a törökségi származás fenntartásával magyarázattal szolgál a hun-magyar rokonságra is, ekképp pedig hozzájárult László Gyula régész későbbi kettős honfoglalás-elméletéhez is. A címlapon apró foltosság. Az eredeti illusztrált fedőborító felhasználásával készült korabeli, enyhén foltos kiadói félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257906.jpg)
![Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről. Budapest, [1929]. Genius-kiadás (Világosság Rt. ny.) 594 + [2] p. Első kiadás. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, levéltáros, helytörténész, MTA-tag. Elsősorban a török kor társadalomtörténetével, életmódtörténetével foglalkozott, levéltári források alapján. Olvasmányos stílusban megírt tanulmánygyűjteményében ezúttal a török kor mindennapjait vizsgáló esszék után a reformkor országgyűléseinek mentalitástörténeti tanulmányai, Deák Ferenc alakja pedig napvilágra került titkosrendőrségi akták fénytörésében tűnik fel. Az első előzéken régi kereskedői könyvjegy. Aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257911.jpg)
![Takáts Sándor: Szegény magyarok. Budapest, [1927]. Genius-kiadás (Korvin Testvérek ny.) 499 + [1] p. Első kiadás. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, levéltáros, helytörténész, MTA-tag. Elsősorban a török kor társadalomtörténetével, életmódtörténettel foglalkozott, levéltári források alapján. Olvasmányos stílusban megírt tanulmánygyűjteménye, bár kuriózumokat is közread és anekdotikus részletekben is bővelkedik, alapos társadalom- és gazdaságtörténeti részletekkel is szolgál; egyik tanulmányában például a magyar tőzsérek (marhakereskedők) felemelkedésében és bukásában bemutatja az önálló kezdeményezés nyugati letörésének nem példa nélküli esetét; a tanulmány nem véletlenül nyert rangos díjat a korban. Aranyozott gerincű kiadói félbőr kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3253383.jpg)
![Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. I-II. kötet. [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1929. Zajti Ferenc kiadása (Budapesti Hírlap ny.) IV + 335 + [3] p.; 368 p. Ipolyi Arnold (1823-1886) római katolikus püspök, művészettörténész, múzeumszervező, műemlékvédő. A magyar ősvallás nyomai után kutatva állította össze a magyar népi hiedelemrendszert bemutató monográfiáját, gazdag szakirodalmi jegyzetanyaggal. Első kiadása 1854-ben jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia négy évvel később nagyjutalomban részesítette. Példányunk a második kiadásból való. Egységes, aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az eredeti első borítók bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257943.jpg)
