1910 báró Rau Gottlob (1861-1921) zsidó származású magyar kőszénbányaigazgató, szabadkőműves, későbbi szabadkőműves nagymester aláírása képeslapon, rokonának, Rau Lina részére.
Báró Rau Gottlobot 1901-ben vették fel a Haladás páholyba, 1919-ben választották nagymesterré Bókay Árpád halála után. Szabadkőművessége ellenére az I. világháború alatt és a forradalmak után is szénkormánybiztosként menedzselte az ország energiaellátását.
[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele ismeretlennek (1910 körül). Kelt: Budapesten, 1910 körül. Egyetlen levél, félbehajtva, három oldalán 40 beírt sorral. Oldalméret: 190x150 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja. Rövid válaszlevelében egy nem közvetlen vásárlóját tájékoztatja eredetvizsgálati ügyekben; levele egyben Feszty Árpád értékesítési csatornáiról is emlékezetes adatokkal szolgál. A levél szövege: "Igen tisztelt Doktor Úr! / Becses soraira vonatkozólag nem kételkedem abban, hogy a szóban forgó kép tényleg tőlem való. [...] Bár ugyan így látatlanban bajos is ezt állítani, de Fekete úrra ezen képem eladását Muzsla Ádám képkereskedő úr bízta [...] aki tőlem tényleg vett több ízben képet és akit én teljesen megbízható, becsületes embernek ösmerek már hosszabb idő óta [...] és így teljesen kizártnak tartom, hogy itt hamisítványról lehessen szó. / De ha tisztelt doktor úr teljesebben is meg akar győződni, legyen szíves kérem a képet lefényképeztetni, és azt nekem elküldeni; a fényképről teljes biztonsággal tudnék véleményt adni. / Különben magát a képet is el lehetne küldeni [...] keret nélkül [...] nem sokból áll ez sem. // Kiváló tisztelettel maradtam Doktor úrnak tisztelő híve: Feszty Árpád". Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele dr. Henneberg Géza zombori városi ügyésznek (1912). Kelt: Budapest, 1912. október 12. Egyetlen levél, félbehajtva, két oldalán 18 beírt sorral. Oldalméret: 175x110 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja, illetve kisebb zsánerképek alkotója. Rövid levelében Henneberg Géza zombori köz- és váltóügyvédet festménye eredetiségéről biztosítja, illetve értékesítési csatornáiról vall. A levél szövege: "Nagyságos dr. Henneberg Géza úrnak. // Bizonyítom, hogy Muzsla Ádám úr tőlem több ízben vett képeket és tanulmányfejeket, és így bizonyára a mostani zombori kiállításon szereplő "Pipázó paraszt" is tőlem való. Tisztelettel: Feszty Árpád. Budapest, 1912. október 10-én". Jó állapotú lap, hajtogatva.
1913 Marczali Henrik (1856-1940) zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, névjegykártyája, rajta autográf soraival, de aláírása nélkül, "Kedves Tibor!" megszólítással és köszönet nyilvánítási sorokkal, hogy megküldte a könyvét.
cca 1920-1930 Az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület által kiadott "Nemzeti Ereklye", Nagy-Magyarország vármegyéinek földjéből származó porszemeket tartalmazó "Ércbulla", sorszámozott, névre szóló, 13x31 cm
[Díszoklevél] Gróf Bethlen István országgyűlési képviselő Trianon utáni politikai szerepvállalását magasztaló, köszöntésére készült, pergamenre kézzel festett, illusztrált aranyozott díszoklevél, tekintetes és nagyságos megszólítással. Ismeretlen grafikus műve. (1921 tavasza). [Budapest, 1921 körül]. Színes tusrajz, mérete: 380x300 mm egy 405x325 mm méretű pergamen oklevélen. Kézzel festett, aranyozott díszoklevelünk gróf Bethlen István (1874-1946) jogászt, évtizedes parlamenti jelenléttel bíró országgyűlési képviselőt köszönti, és politikai fellépését méltatja. Az oklevél szövegében sejtetett nemzetmentő szerep vélhetően Bethlen 1919-1920 évi politikai tevékenységéhez kapcsolódik. Az országos politikához 1901-től szabadelvű, függetlenségi párti, majd alkotmányos párti képviselőként csatlakozó Bethlen István 1918-1919-ben nyíltan bírálta Károlyi Mihály kormányát, a Tanácsköztársaság alatt az ellenkormányként működő Antibolsevista Comité vezetője volt, majd az 1920 januári választással ismételten a magyar országgyűlésbe került. "Tekintetes és nagyságos bethleni gróf Bethlen István doktor!" megszólítással induló díszoklevelünk közvetlenül a gróf miniszterelnöki székbe kerülését megelőzően készülhetett; a korszak igazán komolyan vett nevezékrendje szerint a mindenkori miniszterelnöknek ugyanis a nagyméltóságú megszólítás járt, melyet oklevelünk még nem érvényesít. Ennek alapján a Bethlen István jövőbeli nemzetmentő szerepét megelőlegező díszoklevelünk keletkezési idejét közvetlenül az 1921. április 14-i miniszterelnöki kinevezés előtti napokra tesszük. A szenvedélyes nyelven írt méltató oklevél a trianoni döntés által kifosztott nép nevében köszönti az egykor erdélyi fejedelmeket is adó főnemesi család sarját, és kijelenti, hogy a vészterhes órán a bethleni kitartásra és harci erényekre van szükség. Aranyozott kerettel körülvett, kézzel írt oklevelünk bal oldalán ismeretlen művész allegorikus grafikája, mely a székely kopjafákhoz kötözött, bilincsbe kötött paraszti alakok illusztrációja felett a sárkányt legyőző páncélos vitéz figuráját jeleníti meg, tőle jobbra pedig a kettős kereszt által uralt hármas halom motívumával utal az ország helyreállítandó területi integritására. Jó állapotú lap, unikum.
1928 Bp., Szücs István, szül. Frankl Mózes (1867-1953) politikus, helyettes államtitkár, Antall József miniszterelnök anyai nagyapjának autográf aláírása kinevező okiraton, Kobulniczky (Cirill) Cyrill (1882-1949) görögkatolikus kanonok Abaúj-Torna vármegye iskolánkívüli népművelési bizottságának tagjává való kinevezésről, a lap egyik sarka kissé gyűrött, alján kis foltokkal, 34,5x21 cm
1929. jún. 22. Pécs, a Pécs-Baranya FC levelezőlapja a Miskolci Attila FC futballcsapatának: ,,Sorsdöntő, küzdelmes, nehéz napjaikban sok szerencsét és az igéret földjére való bejutást kívánunk [...]", a csapat tagjainak aláírásaival, köztük Tritz Lőrinc (1902-1969), Iváncsics János, stb. (összesen 13 db aláírással)
1930 Zevenaar (Hollandia), Basilides Mária (1886-1946) opera-énekesnő saját kezűleg megírt képeslapja, Rékai Nándor (1870-1943) karmester, zeneszerző részére címezve és hazaküldve
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele ismeretlennek (1910 körül). Kelt: Budapesten, 1910 körül. Egyetlen levél, félbehajtva, három oldalán 40 beírt sorral. Oldalméret: 190x150 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja. Rövid válaszlevelében egy nem közvetlen vásárlóját tájékoztatja eredetvizsgálati ügyekben; levele egyben Feszty Árpád értékesítési csatornáiról is emlékezetes adatokkal szolgál. A levél szövege: "Igen tisztelt Doktor Úr! / Becses soraira vonatkozólag nem kételkedem abban, hogy a szóban forgó kép tényleg tőlem való. [...] Bár ugyan így látatlanban bajos is ezt állítani, de Fekete úrra ezen képem eladását Muzsla Ádám képkereskedő úr bízta [...] aki tőlem tényleg vett több ízben képet és akit én teljesen megbízható, becsületes embernek ösmerek már hosszabb idő óta [...] és így teljesen kizártnak tartom, hogy itt hamisítványról lehessen szó. / De ha tisztelt doktor úr teljesebben is meg akar győződni, legyen szíves kérem a képet lefényképeztetni, és azt nekem elküldeni; a fényképről teljes biztonsággal tudnék véleményt adni. / Különben magát a képet is el lehetne küldeni [...] keret nélkül [...] nem sokból áll ez sem. // Kiváló tisztelettel maradtam Doktor úrnak tisztelő híve: Feszty Árpád". Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425160.jpg)
![[Kézirat] Feszty Árpád (1856-1914) festőművész autográf levele dr. Henneberg Géza zombori városi ügyésznek (1912). Kelt: Budapest, 1912. október 12. Egyetlen levél, félbehajtva, két oldalán 18 beírt sorral. Oldalméret: 175x110 mm. Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a Feszty-körkép alkotója, a magyar historizmus megkerülhetetlen alakja, illetve kisebb zsánerképek alkotója. Rövid levelében Henneberg Géza zombori köz- és váltóügyvédet festménye eredetiségéről biztosítja, illetve értékesítési csatornáiról vall. A levél szövege: "Nagyságos dr. Henneberg Géza úrnak. // Bizonyítom, hogy Muzsla Ádám úr tőlem több ízben vett képeket és tanulmányfejeket, és így bizonyára a mostani zombori kiállításon szereplő "Pipázó paraszt" is tőlem való. Tisztelettel: Feszty Árpád. Budapest, 1912. október 10-én". Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425161.jpg)
![[Díszoklevél] Gróf Bethlen István országgyűlési képviselő Trianon utáni politikai szerepvállalását magasztaló, köszöntésére készült, pergamenre kézzel festett, illusztrált aranyozott díszoklevél, tekintetes és nagyságos megszólítással. Ismeretlen grafikus műve. (1921 tavasza). [Budapest, 1921 körül]. Színes tusrajz, mérete: 380x300 mm egy 405x325 mm méretű pergamen oklevélen. Kézzel festett, aranyozott díszoklevelünk gróf Bethlen István (1874-1946) jogászt, évtizedes parlamenti jelenléttel bíró országgyűlési képviselőt köszönti, és politikai fellépését méltatja. Az oklevél szövegében sejtetett nemzetmentő szerep vélhetően Bethlen 1919-1920 évi politikai tevékenységéhez kapcsolódik. Az országos politikához 1901-től szabadelvű, függetlenségi párti, majd alkotmányos párti képviselőként csatlakozó Bethlen István 1918-1919-ben nyíltan bírálta Károlyi Mihály kormányát, a Tanácsköztársaság alatt az ellenkormányként működő Antibolsevista Comité vezetője volt, majd az 1920 januári választással ismételten a magyar országgyűlésbe került. "Tekintetes és nagyságos bethleni gróf Bethlen István doktor!" megszólítással induló díszoklevelünk közvetlenül a gróf miniszterelnöki székbe kerülését megelőzően készülhetett; a korszak igazán komolyan vett nevezékrendje szerint a mindenkori miniszterelnöknek ugyanis a nagyméltóságú megszólítás járt, melyet oklevelünk még nem érvényesít. Ennek alapján a Bethlen István jövőbeli nemzetmentő szerepét megelőlegező díszoklevelünk keletkezési idejét közvetlenül az 1921. április 14-i miniszterelnöki kinevezés előtti napokra tesszük. A szenvedélyes nyelven írt méltató oklevél a trianoni döntés által kifosztott nép nevében köszönti az egykor erdélyi fejedelmeket is adó főnemesi család sarját, és kijelenti, hogy a vészterhes órán a bethleni kitartásra és harci erényekre van szükség. Aranyozott kerettel körülvett, kézzel írt oklevelünk bal oldalán ismeretlen művész allegorikus grafikája, mely a székely kopjafákhoz kötözött, bilincsbe kötött paraszti alakok illusztrációja felett a sárkányt legyőző páncélos vitéz figuráját jeleníti meg, tőle jobbra pedig a kettős kereszt által uralt hármas halom motívumával utal az ország helyreállítandó területi integritására. Jó állapotú lap, unikum.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3453285.jpg)
![1929. jún. 22. Pécs, a Pécs-Baranya FC levelezőlapja a Miskolci Attila FC futballcsapatának: ,,Sorsdöntő, küzdelmes, nehéz napjaikban sok szerencsét és az igéret földjére való bejutást kívánunk [...]", a csapat tagjainak aláírásaival, köztük Tritz Lőrinc (1902-1969), Iváncsics János, stb. (összesen 13 db aláírással)](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3442490.jpg)
