Rüstow, [Friedrich Wilhelm]: Az 1870-71-ki Porosz-Franczia háború. Pest, 1871., Ráth Mór, 495 p. + 6 (térképek, közte 5 kihajtható) t. Korabeli aranyozott, álbordás gerincű félbőr-kötésben, festett lapélekkel, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel, néhány kissé foxing foltos lappal.
Kutzián Ida: A Körös-kultúra. Hozzákötve: A Körös-kultúra. Táblakötet. Dissertationes Pannonicae ex Instituto Numismatico et Archaeologico Universitatis de Petro Pázmány nominatae Budapestinensis provenientes. Ser. II. No. 23. Bp., 1944, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézet, 166+2+4 p.+LXXV t. Első kiadás. Kutzián Ida (1918?2001) a magyar régészet kiemelkedő alakja. Elsősorban az őskorral foglalkozott. Elsőként határozta meg a Körös-kultúra mediterrán eredetét, a magyarországi neolitikum összeköttetéseit a görög és az itáliai félszigetekkel. Új periodizációt vezetett be a rézkorra. Átkötött modern félvászon-kötés, a kötet égén egy tokban képtáblákkal, jó állapotban.
Andor József: Nagy Lajos magyar király (1326-82.) Regényes korrajz. Bp., 1908, Szent István-Társulat, 196 p. Szövegközti fekete-fehér képekkel illusztrálva. Kiadói aranyozott, festett, szecessziós egészvászon-kötés, az elülső kötéstáblán apró lyukkal, összességében szép állapotban. Eredeti kiadói kartontokban.
Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Ipolyi Arnold. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) XIV + [2] + 233 + [1] p. Folio. Első kiadás. Ipolyi Arnold (1823-1886) történész, művészettörténész, művelődéstörténész, etnográfus, besztercebányai püspök, a Magyar Történelmi Társulat elnökének munkája az első modern összefoglalás a Szent Korona történetéről és a nemzeti ereklye első komoly művészeti leírása. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas és 27 szövegközi fametszetű illusztrációval. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Czunft Vilmos, Czunft Janka. [dr. Czunft Vilmos (1897-1945) orvos, radiológus, a fővárosi Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetnek főorvosa.] Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félmaroquin kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.
Thaly Kálmán: A nagy-szombati harcz. Hadtörténeti epizód a kuruczvilágból. Kőmetszetű csata-térképpel. Toldalékúl: A győrvári harcz. Pest, 1869. Lauffer Vilmos. (Rudnyánszky Béla ny.) 2 sztl. lev. 135 p. + 1 mell. (kihajtható, kőnyomatú csatavázlat.) Korabeli vászonkötésben. Ex librissel
[Folyóirat] Rendkívüli melléklet a Vasárnapi Ujság 1867. június 9-i számához [I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából kiadott különszám.] (Pest, 1867). (Heckenast Gusztáv ny.) [4] p. Folio. Heckenast Gusztáv lapja, a Vasárnapi Ujság különszáma az előző nap, 1867. június 8-án lezajlott királykoronázás alkalmából jelent meg. Az illusztrált hetilap rendkívüli kiadása részletesen ismerteti a királykoronázáshoz vezető politikai folyamatot. A szabadságharc bukása, valamint az azt követő, gyászos emlékezetű Bach- és Schmerling-korszak után az 1860-as évek elején indult meg az osztrák adminisztráció és Deák Ferencék egyeztetése, melyet 1867 elején az Andrássy-kormány felállása követett, ám az Andrássy-kormányzat csak azzal az előre tisztázott feltétellel folytathatta működését, ha I. Ferenc Józsefet még 1867 során királlyá koronázzák. Az ünnepélyes aktusra Budán került sor, 1867. június 8-án. Lapszámunk utolsó két oldalán az egyhetes ünnepségsorozat részletei. Történeti dokumentumunk nyitóoldalán és belső oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, oldalain apró foltosságok, lapjain a hajtás mentén szakadás. Jó állapotú lap.
[Folyóirat] Az Est politikai napilap rendkívüli kiadása az első világháborút kirobbantó politikai merénylet, a Ferenc Ferdinánd trónörökös, előző nap, 1914. június 28-án történt szarajevói meggyilkolása alkalmából. V. évfolyam, 154. szám. (1914. június 29.) Budapest, 1914. (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.) Folio. 12 p. A délutáni lapként megjelenő, komoly tudósítói hálózattal bíró "Az Est" című politikai napilap hétfői rendkívüli kiadása elsőként nevezi politikai indíttatásúnak a közéletet megdöbbentő, 1914. június 28-án, vasárnap történt szarajevói gyilkosságot. Lapszámunk túlnyomó része a merénylettel, politikai okaival és következményeivel foglalkozik. A rendkívül részletes beszámolók az Est jelen levő munkatársától valók, a lap pedig - késői lapzártája miatt - a bűneset éjszaka folytán felgöngyölített részleteiről is tudósít. Lapszámunk így nem csupán a trónörökös végzetes szarajevói autóútjának részleteiről számol be, hanem a megelőző napok nyugtalanságairól, a boszniai szerb diákokban megbúvó anarchista szellemről, a város horvát-muszlim és szerb diáksága közötti ellentétről. Mint lapszámunkból kiderül, a boszniai szerb diákság hetek óta provokációnak érezte, hogy a Szarajevót trónörökösi minőségében megtekintő Ferenc Ferdinánd pont a szerbség nemzeti ünnepén, a rigómezei csata évfordulóján szemléli meg jövendőbeli koronagyarmata fővárosát. Lapszámunk beszámol arról a tényről is, hogy Gavrilo Pricip 10.35-kor történt revolveres támadása előtt nem sokkal sikertelen bombatámadás érte a trónörökös autókonvoját, mi több, egy másik bombát is találtak a merénylet helyszínén. A bombatípus az osztrák-magyar adminisztráció számára ismerős repeszbomba típusából való, ezt a típust Belgrádban a szerb hadsereg használja. A politikai szálak lapszámunk szerint egyértelműen Belgrádba, Szerbiába vezetnek. Jóllehet a vasárnapi merénylet híre telefonértesítések nyomán még aznap szétterjedt Monarchia-szerte, és a hétfő reggeli lapok is szenzációként tálalták a merénylet hírét, a hír politikai hátterét szenzációs, délutáni különkiadásunk teszi közzé először. Példányunk levelein a hajtások mentén, illetve a lapszélen kisebb sérülések, szakadások. Korához képest jó állapotú lapok, hajtogatva.
Boldizsár Iván: Megbűnhődte már e nép... Röpirat a magyar békéről és közös hazánkról, a Dunavölgyéről. Bp., 1946., Új Magyarország. Kiadói papírkötés DEDIKÁLT Boldizsár Iván által magyarzsákodi Pásint Ödön (1900-1950) miniszterelnökségi tanácsos, sajtóreferens, Bethlen István miniszterelnök személyi titkára, majd az Erdélyi Külön Szolgálat vezetője részére. Kiadói papírkötés, kissé kopottas állapotban.
Kadic Ottokár: A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. A M. Kir. Földtani Intézet évkönyve XXIII. köt. 4. füzet. Bp., 1915, Franklin, I-II+4+278 p. + XIII-XVI (kihajtható mellékletek) + XVII-XX (képtáblák, előttük magyarázó lapokkal) t. +III-VIII p. Átkötött modern egészvászon-kötés, néhány lapszélen folttal, Szeleta-barlangos emlékbélyeggel.
Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Bp., 1882., MTA,(Franklin-ny.), XV+527 p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, egyetemi tanár 1882-ben megjelent őstörténeti dolgozata az akadémiai tudományosság által elfogadott finnugor elmélettel szemben foglalt állást, és a magyarságot kulturálisan és nyelvileg egyaránt inkább a törökségi népekkel hozza kapcsolatba: elmélete szerint ugyanis a magyarság ugor gyökerei csupán kiegészítő és nem meghatározó jellegűek. Őstörténeti munkáját az akadémiai nyelvészek részéről, Budenz József, Munkácsi Bernát, Szinnyei József részéről úgyszólván azonnal jelentős tudományos pergőtűz fogadta, a történész-orientalista szakma egy része viszont pártjára állt (Czirbusz Géza, Marczali Henrik). A munka nyomán éles hangú sajtópolémia bontakozott ki a tudományos életben ("ugor-török háború"), e vita tétje nem volt éppen csekély, a magyarság rokonságkeresésének, nemzeti nagyságának és ezzel együtt diplomáciai kapcsolatainak kérdése forgott kockán. Lévai Mór ungvári könyvkereskedésének bélyegzésével. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Hirháger-kötés, márványozott lapélekkel, névbélyegzéssel, kopott borítóval.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Rüstow, [Friedrich Wilhelm]: Az 1870-71-ki Porosz-Franczia háború. Pest, 1871., Ráth Mór, 495 p. + 6 (térképek, közte 5 kihajtható) t. Korabeli aranyozott, álbordás gerincű félbőr-kötésben, festett lapélekkel, kopott borítóval, a gerincen kis sérüléssel, néhány kissé foxing foltos lappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3364040.jpg)
![Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írta Ipolyi Arnold. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) XIV + [2] + 233 + [1] p. Folio. Első kiadás. Ipolyi Arnold (1823-1886) történész, művészettörténész, művelődéstörténész, etnográfus, besztercebányai püspök, a Magyar Történelmi Társulat elnökének munkája az első modern összefoglalás a Szent Korona történetéről és a nemzeti ereklye első komoly művészeti leírása. Oldalszámozáson belül 4 egész oldalas és 27 szövegközi fametszetű illusztrációval. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Czunft Vilmos, Czunft Janka. [dr. Czunft Vilmos (1897-1945) orvos, radiológus, a fővárosi Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetnek főorvosa.] Aranyozott gerincű, álbordás korabeli félmaroquin kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3457237.jpg)
![[Folyóirat] Rendkívüli melléklet a Vasárnapi Ujság 1867. június 9-i számához [I. Ferenc József magyar királlyá koronázása alkalmából kiadott különszám.] (Pest, 1867). (Heckenast Gusztáv ny.) [4] p. Folio. Heckenast Gusztáv lapja, a Vasárnapi Ujság különszáma az előző nap, 1867. június 8-án lezajlott királykoronázás alkalmából jelent meg. Az illusztrált hetilap rendkívüli kiadása részletesen ismerteti a királykoronázáshoz vezető politikai folyamatot. A szabadságharc bukása, valamint az azt követő, gyászos emlékezetű Bach- és Schmerling-korszak után az 1860-as évek elején indult meg az osztrák adminisztráció és Deák Ferencék egyeztetése, melyet 1867 elején az Andrássy-kormány felállása követett, ám az Andrássy-kormányzat csak azzal az előre tisztázott feltétellel folytathatta működését, ha I. Ferenc Józsefet még 1867 során királlyá koronázzák. Az ünnepélyes aktusra Budán került sor, 1867. június 8-án. Lapszámunk utolsó két oldalán az egyhetes ünnepségsorozat részletei. Történeti dokumentumunk nyitóoldalán és belső oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, oldalain apró foltosságok, lapjain a hajtás mentén szakadás. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439252.jpg)
![[Folyóirat] Az Est politikai napilap rendkívüli kiadása az első világháborút kirobbantó politikai merénylet, a Ferenc Ferdinánd trónörökös, előző nap, 1914. június 28-án történt szarajevói meggyilkolása alkalmából. V. évfolyam, 154. szám. (1914. június 29.) Budapest, 1914. (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.) Folio. 12 p. A délutáni lapként megjelenő, komoly tudósítói hálózattal bíró "Az Est" című politikai napilap hétfői rendkívüli kiadása elsőként nevezi politikai indíttatásúnak a közéletet megdöbbentő, 1914. június 28-án, vasárnap történt szarajevói gyilkosságot. Lapszámunk túlnyomó része a merénylettel, politikai okaival és következményeivel foglalkozik. A rendkívül részletes beszámolók az Est jelen levő munkatársától valók, a lap pedig - késői lapzártája miatt - a bűneset éjszaka folytán felgöngyölített részleteiről is tudósít. Lapszámunk így nem csupán a trónörökös végzetes szarajevói autóútjának részleteiről számol be, hanem a megelőző napok nyugtalanságairól, a boszniai szerb diákokban megbúvó anarchista szellemről, a város horvát-muszlim és szerb diáksága közötti ellentétről. Mint lapszámunkból kiderül, a boszniai szerb diákság hetek óta provokációnak érezte, hogy a Szarajevót trónörökösi minőségében megtekintő Ferenc Ferdinánd pont a szerbség nemzeti ünnepén, a rigómezei csata évfordulóján szemléli meg jövendőbeli koronagyarmata fővárosát. Lapszámunk beszámol arról a tényről is, hogy Gavrilo Pricip 10.35-kor történt revolveres támadása előtt nem sokkal sikertelen bombatámadás érte a trónörökös autókonvoját, mi több, egy másik bombát is találtak a merénylet helyszínén. A bombatípus az osztrák-magyar adminisztráció számára ismerős repeszbomba típusából való, ezt a típust Belgrádban a szerb hadsereg használja. A politikai szálak lapszámunk szerint egyértelműen Belgrádba, Szerbiába vezetnek. Jóllehet a vasárnapi merénylet híre telefonértesítések nyomán még aznap szétterjedt Monarchia-szerte, és a hétfő reggeli lapok is szenzációként tálalták a merénylet hírét, a hír politikai hátterét szenzációs, délutáni különkiadásunk teszi közzé először. Példányunk levelein a hajtások mentén, illetve a lapszélen kisebb sérülések, szakadások. Korához képest jó állapotú lapok, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3430220.jpg)
![Dervarics Kálmán, Egyházasbükki: Történeti beszélyek. Pest, [1868]. Aigner Lajos. VIII. 163 l. Későbbi, gerincén címkével ellátott, félvászon kötésben. ""Török csapások 1664-ben; Bán vára 1480. évből; Karicsa, Zágor a hunok korából..."" Korabeli kissé koszos félvászon kötésben, enyhén foltos lapokkal. Nagyon ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3417648.jpg)
