Megújított énekeskönyv az erdélyi nagy fejedelemségbeli evangelico-reformata anyaszentegyház' használatára. Közönséges zsinat' határozatából 's helybenhagyása szerint Szerkeztve. Hozzákötve: Szent Dávid királynak és prófétának némelly választott zsoltári. A' franczia nóták és versek szerint magyar versekre fordítattak Szentzi Mólnár Albert által. Kolozsvártt, 1844, Ifj. Tilsch János, XIV+336+94+1 p. Későbbi átkötött aranyozott egészvbőr-kötés, névre szóló ("Kispál Sándor 1898 27 IX.") és feliratozott ("Reményem és Bizalmam az Urban."), az elülső szennylap belsején K(ispál) Sándor 1930-as bejegyzésével.
Heiszler József: Egyházi munkálatok I-III. köt. [Egybekötve.] Sárospatak, 1862-1870., Forster R. - Petrik Géza, 8+182+2;+4155+1;+4+188+1 p. Korabeli kopott félvászon-kötés, kopott borítóval, foltos lapokkal, néhány lapon ceruzás bejelöléssel és bejegyzéssel.
Zsoldos Jákob: Hív lelki pásztor vagy arról való Tanítás Predikátzióba foglalva: ... Élő szóval elő adta a' Mező Laki Evangelica-Reformata Ekklézsiába lett beiktatása' Innepén, Mártzius havának 19-dikén, 1815. esztendőben - - ... Győr, [1815], Özvegy Streibig Józsefné betűivel, 86 p. Átkötött modern egészvászon-kötés, régi intézményi bélyegzésekkel, javított címlappal.
[Bukovecz István (?-1812)] Káts István: A Krisztus religiójának védelmezése, mellyet élő nyelvel elő beszéllett Káts István, ... Pesten, 1790., Füskúti Landerer Mihály, 62 p. Korabeli kartonált papírkötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, a címlapon névbejegyzéssel.
Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei róm. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896., Werner Ferencz, 290+2 p.+ 3 (kihajtható táblázat) t. Átkötött egészvászon-kötés, szakadt címlappal, foltos lapokkal, az első kihajtható táblázat szakadt, a széleken gyűrött.
[Czapik Gyula:] Egy öreg pap: Temetőnk sírjai. Bp.,1939.,Korda Rt.,(Europa-ny.), 3-168 p. Kiadói papírkötés, címlaphiánnyal. Ritka!
Czapik Gyula (1887-1956) veszprémi püspök, majd egri érsek, nyomdász. Egy ideig a Korda kiadó igazgatója is volt. De volt szerkesztő, káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. 1939-ben veszprémi püspök lett, majd 1943-től egri érsek. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6000 nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. Az egri főszékesegyházban nyugszik.
Részlet a könyvből: "Először is be kell mutatkoznom az igen tisztelt Olvasóknak. Mégpedig úgy kell bemutatkoznom, hogy elképzeljenek, de reám ne ismerjenek. Azok a történetek ugyanis, amelyeket az elkövetkező tárcákban elbeszélek majd, nem az én szerény személyemről szólnak, hanem azokról a híveimről, akiket hosszú évtizedek alatt sírjukhoz kísértem. Az én személyem tehát nem fontos itt. Ámde az udvariasság azt követeli, hogy aki szóba kezd, bocsássa elöljáróba, hogy ki ő és hol van a hazája. Ezért írok sorozatom bekezdőjében magamról. Először is tessék tudomásul venni igen tisztelt Olvasóim, hogy plébános vagyok. Hogy mikép lettem azzá annak sora van. Hét éve káptalankodtam már egy nagyközségben, amikor bajba kerültem. Jobbanmondva, belekeveredtem a "politikai tevékenységbe", mint a fakanál a moslékba. Mert bizony a politika már akkor is olyanfélén volt tiszta, mint ahogy tiszta eledel a moslék. Rövidre fogva a dolgot: választás volt a plébániánkon és én az Istóczy-párti antiszemita jelölt mellé állottam. Ez a párt jó 40 év előtt igen népszerű volt."
Boncz Ferenc: A katholikus főpapi hagyatékok körüli eljárás és erre vonatkozó főbb rendeletek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium megbízásából közli - -. Bp, 1878., M. Kir. Egyetemi Nyomda, 112 p. Kiadói papírkötés, szakadt, foltos borítóval.
XXX. Országos Katolikus nagygyűlés 1942. október 2-8. Szerk.: Mihalovics Zsigmond. Bp., 1942, Actio Catholica Országos Elnöksége, 171 p.+10 t. Benne többek között Serédi Jusztinián bíboros, Apor Vilmos, vitéz Béldy Alajos, Kovács Sándor, Shvoy Lajos, Zadravetz István beszédeivel. "Az idei Katolikus Nagygyűlés célját maga a bíboros hercegprímás vázolta fel, amikor az élet alázatos és szent tiszteletére hívta fel a figyelmet s a megilletődött és forró hangulatot is ő teremtette meg, amikor rámutatott arra a kiáltó ellentmondásra és abszurdumra, amely a mindnyájunk életét védő katonák hősi áldozata s az idehaza könnyelműen életet tipró és fojtogató erkölcstelen házasságok között van. A bíboros hercegprímás úgy állította oda a keresztény házassági eszményt, mint a magasabb rendű élet vezérlőcsillagát, de egyúttal úgy is, mint a nemzetmentés időszerű és halaszthatatlan feladatát?" - írta az Uj Nemzedék 1942. október 5-én. Kiadói papírkötés.
A kötet szerepelt a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított -Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV. - címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
[Luis, de Granada] Ludovicus Granatensis: Introductionis Ad Symbolum Fidei, Libri Quatuor: In Quibus De Admirabilii Opere Creationis, Fidei ac Religionis Christianae praestantijs, Redemptionis humanae, & alijs Mysterijs ac Articulis, tractatur. A Ioanne Paulo Gallucio Saloensi [Gallucci, Giovanni Paolo] ex Italico sermone Latinitate donati... [Köln] Coloniae, 1588. Apud Geruinum Calenium & haeredes Ioannis Quentelij. [24] + 826 [recte 806] + [2] + [48] p. Első németországi kiadás, még a szerző életében jelent meg. Luis de Granada [magyarul: Granadai Lajos] (1504-1588) a spanyolországi Granadában született domonkos rendi szerzetes, teológus, író és prédikátor. Művei az aszketikus teológia mellett a Szentírással, dogmákkal, etikával, életrajzzal és egyháztörténettel foglalkoznak, leginkább azonban aszketikus írásairól ismert. Korában rendkívül népszerű volt, legtöbb munkáját számos nyelvre lefordították. A keresztény hitről és szimbólumairól írt katekizmusa 1584-ben jelent meg Salamancában "Introducción del símbolo de la fe" címmel. Latin fordítója Giovanni Paolo Gallucci (1538-1621) olasz humanista, csillagász, fordítása először Velencében, 1586-ban látott napvilágot. Szövegközti fametszetekkel, fejezetkezdő díszekkel illusztrált. A címlapon később átsatírozott régi tulajdonosi névbejegyzések. VD 16 L 3234. Adams G 977. Korabeli, három bordára fűzött, szakszerűen javított, fatáblás, görgetőkkel préselt, enyhén kopott disznóbőr kötésben, amelyet két réz kapocs zár. Az első kötéstáblába "P. B." monogram, valamint 1591-es évszám préselve. A kapcsok és az őket tartó bőr fülek pótoltak. A kötés restaurálását Szalai Veronika végezte. Összességében nagyon szép példány.
Szabó István: Prédikátziók, Mellyeket egy böjti vasárnapokon az Isten igéjéröl, És három böjti péntek napokon a' Kristus Jésus szenvedéséröl, és haláláról Valaha élő nyelvel mondott. Most pedig, Sok, Isten igéjének hallásától távúl esett lelkeknek, sok, Kristus szenvedésén, és halálán szánakodó ájtatos hiveknek vigasztalásokra, és üdvösséges hasznokra, Elül járój engedekméböl világosságra botsátott Szabó István. Sopronban, 1743. Nyomtatott Rennauer Filep János [által]. 226 + [8] p. Folio. Egyetlen kiadás. Szabó István (1695-1753) jezsuita hitszónok, rendházigazgató, szemináriumvezető. Ízes magyarságú, élőszóban előadott katolikus szentbeszédei eredetileg Nagyszombatban, Kassán és Komáromban hangzottak el, az 1728., 1730. és 1733. év böjti és húsvéti időszakában. Prédikáció-gyűjteményünk beosztása egyben arról is tájékoztat, hogy az ünnepelt hitszónok az ország számos, katolikus térítésre váró városában munkálkodott. A javított címlapon fametszetű könyvdísz, oldalszámozáson belül további fametszetű könyvdíszek. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, az első előzéken Ex libris, egyes oldalakon kisebb foxing. A kötetbe helyezve a gyermek Jézust tartó Szűz Máriát ábrázoló szentkép, Martin Engelbrecht (1684-1756) augsburgi grafikus rézmetszete, mérete 145x100 mm (lemezmérete: 155x120 mm, lapmérete: 180x135 mm). Poss.: Hangrád István; Diósadi Elekes György (1905-1977) erdélyi orvostörténész. Öt bordára fűzött, aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli bőrkötésben, a kötéstáblákon kisebb kopásnyomokkal.
Telek [József] Josef: Három részre osztatott Szent beszédek, mellyeket a hit-béli ellen-vetéseknek világositására, öszve-szedegetett, és a' Keresztény Hiveknek eleibe terjesztett a reszek Elején betükbe tétetett Szeráfikus Szent Ferentz Rende-béli Szerzetes. Kalocsa-Pest, (1764-1769). Wagner János Jósef ny. - Eitzenberger Jósef ny. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [8] + 140 p. 73 + [1] p.; 44 p. Egyetlen kiadás. Telek József (1716-1773) ferences hitszónok, teológiai tanár. Nógrádi tanévek után 1750-től lépett a hitszónoki pályára. Ízes magyarsággal, szenvedélyes nyelven megfogalmazott prédikációit református vidéken, Kecskeméten adta elő, ahol beszédeivel jelentős feltűnést keltett. Az oltáriszentség igaza mellett érvelő, és a kálvinista tévelygéseket elítélő prédikációi három részben, külön címlapokkal, újrakezdődő lapszámozással következnek egymás után, a következő címek szerint: 1. Négy világitó Úr napi lámpások, az az Az Oltári Nagy Szentség-felöl támasztott vetekedéseknek setétes homállyát világositó Négy prédikátziók, mellyeket Úr napján Ketskemét mezövárossának tágas piaczán, külön-külön-féle renden s' - religion lévö halgatókhoz, egy-más-után következendö négy esztendökben, élö nyelvével mondott Telek Josef. 2. Úr napi zöld ágak az az: Az Oltári Nagy Szentségnek valóságát bizonyító Úr napi Két beszélgetések, mellyeket Ketskemét mezö várassának piaczán az Úr Jésus juhaihoz élö nyelvével nyujtott Telek Joseff. 3. Daniel törvény-széke. Mellyben Susannának ártatlansága védelmeztetik az az; B. Aszszony születése napján beszélgetés, mellyet A' Susannanal ártatlanabb B. Szüz Maria Angyali ártatlanságának védelmezésére az 1766. esztendöben, Ketskemét mezö Várassában, a' Maria Kis-Aszszony Homoki Kápolnájánál, Halgatói-eleibe terjesztett Telek Jósef. Az oldalakon foxing, egyes oldalakon halvány foltosság. Az első előzéken gyűjteményi bejegyzés és tulajdonosi aláírások, magyar nyelvű jegyzetek, az előzékeken apró szúrágásnyomok. Poss.: Nagykőrösi r. k. parókia. Díszesen aranyozott, hat bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel, a kötéstáblákon egyszeres léniákból alkotott vaknyomásos keret, az első kötéstábla alsó sarkán apró hiány. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Heiszler József: Egyházi munkálatok I-III. köt. [Egybekötve.] Sárospatak, 1862-1870., Forster R. - Petrik Géza, 8+182+2;+4155+1;+4+188+1 p. Korabeli kopott félvászon-kötés, kopott borítóval, foltos lapokkal, néhány lapon ceruzás bejelöléssel és bejegyzéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3299178.jpg)
![Zsoldos Jákob: Hív lelki pásztor vagy arról való Tanítás Predikátzióba foglalva: ... Élő szóval elő adta a' Mező Laki Evangelica-Reformata Ekklézsiába lett beiktatása' Innepén, Mártzius havának 19-dikén, 1815. esztendőben - - ... Győr, [1815], Özvegy Streibig Józsefné betűivel, 86 p. Átkötött modern egészvászon-kötés, régi intézményi bélyegzésekkel, javított címlappal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3299480.jpg)
![[Bukovecz István (?-1812)] Káts István: A Krisztus religiójának védelmezése, mellyet élő nyelvel elő beszéllett Káts István, ... Pesten, 1790., Füskúti Landerer Mihály, 62 p. Korabeli kartonált papírkötés, kopott borítóval, sérült gerinccel, a címlapon névbejegyzéssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3321069.jpg)
![[Czapik Gyula:] Egy öreg pap: Temetőnk sírjai. Bp.,1939.,Korda Rt.,(Europa-ny.), 3-168 p. Kiadói papírkötés, címlaphiánnyal. Ritka! Czapik Gyula (1887-1956) veszprémi püspök, majd egri érsek, nyomdász. Egy ideig a Korda kiadó igazgatója is volt. De volt szerkesztő, káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. 1939-ben veszprémi püspök lett, majd 1943-től egri érsek. 1943 és 1944 között apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is Az iskolák államosítása után 1948. szeptember 21. és október 2. között Rómában tárgyalt. Az 1950/34. törvény erejű rendelet kiadása után szorgalmazta 5-6000 nővér és 100-150 szerzetes szociális otthoni elhelyezését. Részt vett az állam és az egyház viszonyát rendezni kívánó tárgyalásokon és a nemzetközi békemozgalmakban. 1951 és 1956 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1943 és 1956 között az Actio Catholica ügyvezető elnöke. A személyi kultusz éveiben a körülményekhez alkalmazkodva vezette a magyar katolikus egyház ügyeit. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Részlet a könyvből: "Először is be kell mutatkoznom az igen tisztelt Olvasóknak. Mégpedig úgy kell bemutatkoznom, hogy elképzeljenek, de reám ne ismerjenek. Azok a történetek ugyanis, amelyeket az elkövetkező tárcákban elbeszélek majd, nem az én szerény személyemről szólnak, hanem azokról a híveimről, akiket hosszú évtizedek alatt sírjukhoz kísértem. Az én személyem tehát nem fontos itt. Ámde az udvariasság azt követeli, hogy aki szóba kezd, bocsássa elöljáróba, hogy ki ő és hol van a hazája. Ezért írok sorozatom bekezdőjében magamról. Először is tessék tudomásul venni igen tisztelt Olvasóim, hogy plébános vagyok. Hogy mikép lettem azzá annak sora van. Hét éve káptalankodtam már egy nagyközségben, amikor bajba kerültem. Jobbanmondva, belekeveredtem a "politikai tevékenységbe", mint a fakanál a moslékba. Mert bizony a politika már akkor is olyanfélén volt tiszta, mint ahogy tiszta eledel a moslék. Rövidre fogva a dolgot: választás volt a plébániánkon és én az Istóczy-párti antiszemita jelölt mellé állottam. Ez a párt jó 40 év előtt igen népszerű volt."](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3344756.jpg)
![[Luis, de Granada] Ludovicus Granatensis: Introductionis Ad Symbolum Fidei, Libri Quatuor: In Quibus De Admirabilii Opere Creationis, Fidei ac Religionis Christianae praestantijs, Redemptionis humanae, & alijs Mysterijs ac Articulis, tractatur. A Ioanne Paulo Gallucio Saloensi [Gallucci, Giovanni Paolo] ex Italico sermone Latinitate donati... [Köln] Coloniae, 1588. Apud Geruinum Calenium & haeredes Ioannis Quentelij. [24] + 826 [recte 806] + [2] + [48] p. Első németországi kiadás, még a szerző életében jelent meg. Luis de Granada [magyarul: Granadai Lajos] (1504-1588) a spanyolországi Granadában született domonkos rendi szerzetes, teológus, író és prédikátor. Művei az aszketikus teológia mellett a Szentírással, dogmákkal, etikával, életrajzzal és egyháztörténettel foglalkoznak, leginkább azonban aszketikus írásairól ismert. Korában rendkívül népszerű volt, legtöbb munkáját számos nyelvre lefordították. A keresztény hitről és szimbólumairól írt katekizmusa 1584-ben jelent meg Salamancában "Introducción del símbolo de la fe" címmel. Latin fordítója Giovanni Paolo Gallucci (1538-1621) olasz humanista, csillagász, fordítása először Velencében, 1586-ban látott napvilágot. Szövegközti fametszetekkel, fejezetkezdő díszekkel illusztrált. A címlapon később átsatírozott régi tulajdonosi névbejegyzések. VD 16 L 3234. Adams G 977. Korabeli, három bordára fűzött, szakszerűen javított, fatáblás, görgetőkkel préselt, enyhén kopott disznóbőr kötésben, amelyet két réz kapocs zár. Az első kötéstáblába "P. B." monogram, valamint 1591-es évszám préselve. A kapcsok és az őket tartó bőr fülek pótoltak. A kötés restaurálását Szalai Veronika végezte. Összességében nagyon szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350936.jpg)
![Szabó István: Prédikátziók, Mellyeket egy böjti vasárnapokon az Isten igéjéröl, És három böjti péntek napokon a' Kristus Jésus szenvedéséröl, és haláláról Valaha élő nyelvel mondott. Most pedig, Sok, Isten igéjének hallásától távúl esett lelkeknek, sok, Kristus szenvedésén, és halálán szánakodó ájtatos hiveknek vigasztalásokra, és üdvösséges hasznokra, Elül járój engedekméböl világosságra botsátott Szabó István. Sopronban, 1743. Nyomtatott Rennauer Filep János [által]. 226 + [8] p. Folio. Egyetlen kiadás. Szabó István (1695-1753) jezsuita hitszónok, rendházigazgató, szemináriumvezető. Ízes magyarságú, élőszóban előadott katolikus szentbeszédei eredetileg Nagyszombatban, Kassán és Komáromban hangzottak el, az 1728., 1730. és 1733. év böjti és húsvéti időszakában. Prédikáció-gyűjteményünk beosztása egyben arról is tájékoztat, hogy az ünnepelt hitszónok az ország számos, katolikus térítésre váró városában munkálkodott. A javított címlapon fametszetű könyvdísz, oldalszámozáson belül további fametszetű könyvdíszek. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, az első előzéken Ex libris, egyes oldalakon kisebb foxing. A kötetbe helyezve a gyermek Jézust tartó Szűz Máriát ábrázoló szentkép, Martin Engelbrecht (1684-1756) augsburgi grafikus rézmetszete, mérete 145x100 mm (lemezmérete: 155x120 mm, lapmérete: 180x135 mm). Poss.: Hangrád István; Diósadi Elekes György (1905-1977) erdélyi orvostörténész. Öt bordára fűzött, aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli bőrkötésben, a kötéstáblákon kisebb kopásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3350928.jpg)
![Telek [József] Josef: Három részre osztatott Szent beszédek, mellyeket a hit-béli ellen-vetéseknek világositására, öszve-szedegetett, és a' Keresztény Hiveknek eleibe terjesztett a reszek Elején betükbe tétetett Szeráfikus Szent Ferentz Rende-béli Szerzetes. Kalocsa-Pest, (1764-1769). Wagner János Jósef ny. - Eitzenberger Jósef ny. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [8] + 140 p. 73 + [1] p.; 44 p. Egyetlen kiadás. Telek József (1716-1773) ferences hitszónok, teológiai tanár. Nógrádi tanévek után 1750-től lépett a hitszónoki pályára. Ízes magyarsággal, szenvedélyes nyelven megfogalmazott prédikációit református vidéken, Kecskeméten adta elő, ahol beszédeivel jelentős feltűnést keltett. Az oltáriszentség igaza mellett érvelő, és a kálvinista tévelygéseket elítélő prédikációi három részben, külön címlapokkal, újrakezdődő lapszámozással következnek egymás után, a következő címek szerint: 1. Négy világitó Úr napi lámpások, az az Az Oltári Nagy Szentség-felöl támasztott vetekedéseknek setétes homállyát világositó Négy prédikátziók, mellyeket Úr napján Ketskemét mezövárossának tágas piaczán, külön-külön-féle renden s' - religion lévö halgatókhoz, egy-más-után következendö négy esztendökben, élö nyelvével mondott Telek Josef. 2. Úr napi zöld ágak az az: Az Oltári Nagy Szentségnek valóságát bizonyító Úr napi Két beszélgetések, mellyeket Ketskemét mezö várassának piaczán az Úr Jésus juhaihoz élö nyelvével nyujtott Telek Joseff. 3. Daniel törvény-széke. Mellyben Susannának ártatlansága védelmeztetik az az; B. Aszszony születése napján beszélgetés, mellyet A' Susannanal ártatlanabb B. Szüz Maria Angyali ártatlanságának védelmezésére az 1766. esztendöben, Ketskemét mezö Várassában, a' Maria Kis-Aszszony Homoki Kápolnájánál, Halgatói-eleibe terjesztett Telek Jósef. Az oldalakon foxing, egyes oldalakon halvány foltosság. Az első előzéken gyűjteményi bejegyzés és tulajdonosi aláírások, magyar nyelvű jegyzetek, az előzékeken apró szúrágásnyomok. Poss.: Nagykőrösi r. k. parókia. Díszesen aranyozott, hat bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel, a kötéstáblákon egyszeres léniákból alkotott vaknyomásos keret, az első kötéstábla alsó sarkán apró hiány. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3351433.jpg)
