https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Darabanth Auktionshaus GmbH.
Zahl der Lose: 123
noch {d<} {dn} {dl} {d>}{hnn}{sep}{mnn}{sep}{snn}| bis 1 000 HUF | 100 HUF |
| bis 5 000 HUF | 200 HUF |
| bis 10 000 HUF | 500 HUF |
| bis 20 000 HUF | 1 000 HUF |
| bis 50 000 HUF | 2 000 HUF |
| bis 100 000 HUF | 5 000 HUF |
| bis 200 000 HUF | 10 000 HUF |
| bis 500 000 HUF | 20 000 HUF |
| bis 1 000 000 HUF | 50 000 HUF |
| bis 2 000 000 HUF | 100 000 HUF |
| bis 5 000 000 HUF | 200 000 HUF |
| bis 10 000 000 HUF | 500 000 HUF |
| ab 10 000 000 HUF | 1 000 000 HUF |
Filtern bei der Auktion
Gesamtsumme:
![[Dokumentum, 1956.] Drága édesanyák, asszonyok, lányok! - Anonim felhívás a szabadságharcosok emléke előtt tisztelgő december negyedikei nőtüntetésre. A felhívás egy sokszorosított, gépelt példánya. (1956). [Budapest, 1956]. Egyetlen lap, mérete: 150x210 mm. Az eltiport forradalom emlékére (illetve annak bemutatására, hogy a magyar társadalom nem felejt, és nem egyezik ki Kádár kormányával) az illegalitásban maradt szabadságharcosok több tüntetést is szerveztek. Ezek egyike az 1956. december 4-i nőtüntetés. Felhívásunk szövegéből: "A budapesti utcákon, tereken friss, fakeresztes sírok, Hőseink sírjai. Azoké a hősöké, akiket ti: magyar édesanyák, asszonyok, lányok adtatok a hazának. Férjeitek, gyermekeitek, szeretteitek, akiknek drága emlékét ellenforradalmársággal igyekeznek elhomályosítani. Emlékük pedig elhomályosíthatatlan! Rájuk, a nemzet legjobbjaira emlékezzetek december negyedikén! A forradalom ügye mellett tegyetek hitet azzal, hogy december negyedikén délelőtt tizenegy órakor elindultok és egy-egy szál virágot helyeztek a Hősök téri emlékműre. [. . .] Gyászoló édesanyák, gyászoló asszonyok! Legyetek ott mindnyájan a Hősök terén, s emlékezzetek mélységes hittel: a magyar szabadság ügy győzni fog. Ezt kéri tőletek most a forradalom." A felhívás elérte célját, december negyedikén több ezer asszony vonult a Hősök téri emlékműhöz. A karhatalom aznap nem lőtt a tömegbe. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469527.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar dolgozók! Hazánk területét még mindig megszállva tartja a szovjet hadsereg. Csak a nagyüzemi munkásság további sztrájkja a fegyverünk. Sztrájkolunk tovább a végső győzelemig. - Anonim sztrájkfelhívás a megtorlás napjaiban. (1956). [Budapest, 1956 november közepe]. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 140x200 mm. Illegálisan terjesztett felhívásunk a forradalom november 4-i eltiprása utáni helyzetben keletkezett. November folyamán a szovjet segítséggel uralomra juttatott Kádár-kormány központi lapja, a Népszabadság békülékeny hangot ütött meg, és a munka felvételére, a sztrájk megtörésére kérte a nagyüzemeket. A lap november 15-e környékén már a közszolgáltatási üzemek, illetve a parasztság munkába állásáról számolt be, a forradalomban fontos szerepet vállalt nagyüzemi gyári munkásság azonban ekkoriban még birtokolta munkástanácsait és érdekvédelmi szervezeteit, letörésük nehezebb feladatnak bizonyult. November közepe táján a nagyüzemi munkástanácsok bizottságaiban az a vélemény vált meghatározóvá, hogy a függetlenség kivívását az általános sztrájk fenntartásával ki lehet vívni, a szovjet segítséggel uralomra jutott Kádár-kormányzat ugyanis belerokkan a sztrájk nyomán fellépő gazdasági válságba, és teljesíti a magyar dolgozók legfontosabb követelését, a szovjet hadsereg kivonását. Jó állapotú lap, hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469520.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Csepel dolgozó népe! A Csepel Művek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának 15 pontos kiáltványa a forradalom napjaiban. (1956). Budapest, 1956. október 29. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 300x245 mm. Budapesti legnagyobb gyáregysége, a Csepel Művek komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A forradalom hírére már október 23-án összecsapások kezdődtek Csepel belvárosában, a Szent Imre téren, a kerületi laktanyából sortűz is zúdult a tüntetőkre. Az elkövetkező napokban a pártház, a laktanya és a csepeli rendőrkapitányság ostromára is sor került. Bár a forradalmi munkásság önszerveződése már az első napokban megkezdődött, ám korántsem zavartalanul: a gyárépületek ugyanis többször cseréltek gazdát a karhatalmisták és a forradalomárok között (az MDP utolsó fegyveres alakulatai október 28-án hagyták el a gyárat). Ilyen körülmények között került sor a Csepel Művek Ideiglenes Nemzeti Bizottságának megalakulására, mely bizottság 15 pontban fogalmazta meg követeléseit. A testület a szovjet csapatok teljes kivonását követelte, az ÁVH teljes lefegyverzését, a még fogva tartott szabadságharcosok szabadon bocsátását, az ország függetlenségét, szabad szakszervezeteket, a pártkáderek azonnali elbocsátását, munkástanácsokat, valódi szakszervezetet, sztrájkjogot, a munkaverseny eltörlését, a kisipar és kiskereskedelem engedélyezését, a magyar életformának megfelelő mezőgazdasági rendszert, többpártrendszert, szabad választásokat, az ifjúság nevelésének valláserkölcsi alapokra helyezését (!), valamint a katasztrofális lakáshelyzet megoldását, a szükségtelen párthivatalok épületeinek felhasználásával. A munkás kerület Ideiglenes Nemzeti Bizottságának követelései között különösnek tűnhet a mezőgazdaság jogainak képviselete, illetve a valláserkölcsi nevelés igényének programpontja. A kiáltványban meghirdetett másnapi munkás nagygyűlésen, 5000 fős részvétel mellett a csepeli Nemzeti Bizottság elnökének a börtönéből nemrég szabadult, Csepelen mélyen beágyazott Ivanics István szociáldemokrata vezetőt, alelnökének pedig a koalíciós időkben szintén fontos politikust, Bali Vendel kisgazda egyházi tanítót választották meg. Kiáltványunk lapszélén apró gyűrődés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463999.jpg)
