Steonjak [Stepnâk-Kravcinskij, Sergej Mihajlovic (1851-1895)]: A földalatti Oroszország. Forradalmi jellemrajzok és vázlatok a valóságból. Írta: - -. Egy előszóval Lawroff Pétertől. Ford. Szeless Adorján. Budapest, 1887. Schlenker - Kovács Ny. 4 sztl. lev. 222 l. A kötet az orosz nihilista forradalmi törekvéseket ismerteti belülről, lévén a szerző is nihilista. A fordító célja az anarchista eszmék bemutatásával éppen az, hogy a hazánkban kibontakozó pánszláv terjeszkedést letörje. Korabeli félvászon kötésben, intézményi bélyegzőkkel, néhány foltos lappal. Ritka!
Csete Antal: Gizela királyné sírjáról. Pest, 1862. Pfeifer Nándor bizománya (Horék Egyed ny., Esztergom). [2] + 24 p. Egyetlen kiadás. Csete Antal (1804-1872) veszprémi prépost és őrkanonok rövid történeti értekezése Bajor Gizella (984-1065) magyar királyné, Szent István özvegyének későbbi életszakaszáról. Szerzőnk nem kevesebbet állít, hogy a híradások, mely szerint Szent István halála után a jámbor életű Gizella botrányokba keveredett volna, s emiatt élete utolsó részét Passauban élte volna le, hamisak; a boldog emlékezetű Gizella királyné voltaképpen Magyarországon hunyt el, sírja is Veszprémben, a királynék városában keresendő, passaui legendájának keletkezése pedig leginkább az egykori királyné bajor gyökereinek köszönhető. Feliratozott, keretdíszes, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, ritka könyv.
Pulszky, [Ferenc] Franz: Antwort auf Ludwig Kossuth's offenen Brief an Franz Deák. Pest, 1867, Gyurian und Gebrüder Deutsch-ny., 8 p. Német nyelven. Fűzés nélkül, kissé foltos, középen hajtásnyommal.
Pulszky Ferenc (1814-1897) politikus, államtitkár válasza Kossuth Lajos Deák Ferenchez írt, Cassandra-levél néven híressé vált nyílt levelére, amelyben a korábban Kossuth feltétlen hívének számító Pulszky Kossuthtal szembeszállva a kiegyezés mellett foglal állást. Ritka!
Tóth József: Szent Istvánnak a' magyarok első királlyának dicsérete mellyet Bétsben a' t. p. kapuczinusok templomában kisaszszony havának 24ik napján 1823dik esztendőben hirdetett Tóth Jósef. Bétsben, 1823. Pichler Antal betüivel. 24 p. Egyetlen kiadás. Tóth József (1786-1864) győri kanonok, a győri papnevelőház aligazgatója. Katolikus szellemiségű adhortációja Szent Istvánt elsősorban egyházalapítóként méltatja. Az oldalakon enyhe rozsdafolt, az alsó sarokban kisebb foltossággal. Példányunk fűzése kissé meglazult, egyes levelek kijárnak a kötetből. Az első borítófedélen katalógusjelzések. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.
Móricz János: Gyökereink Égben és a Földön. Dokumentumok Amerika őstörténetéről. - - hagyatékából. hn., 2013, Pilisi Szent Margit Alapítvány, 2+116+1 p. Kiadói papírkötés.
[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. I. évfolyam, [1]. szám. (1941. május 29.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Szövegközti felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált hetilap-számunk nyitó oldalai a Führer és a Duce politikai teljesítményét méltatják, lapszámunk megünnepli az előző hónap országgyarapodását: a délvidéki bevonulást; a balkáni német és olasz győzelmeket, valamint Irak angol-ellenes felkelését. Hosszú cikket szentel Zombor városa visszatérésének, a magyar parasztsággal való szolidaritását jelzi a Kiskunságot érintő természeti csapásról készített nagyobb lélegzetű szociális riport. A munkásság meggyőzése kapcsán a Szociáldemokrata Párt éppen aktuális belső válságát elemzi, valamint antiszemita kirohanást intéz a zsidó hitközségek ellen. Már az első lapszámban is rovatként jelentkezik "A hét térképei" címmel a katonapolitikai rovat, mely ezúttal Kréta, Málta és Ciprus geostratégiai jelentőségét elemzi. A lap hangneme később még németbarátabbá vált; valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Lapszámunk első és utolsó négy oldala kétszínnyomású, belívének levelein kisebb hullámosság és halvány foltosság, az első hat levelén kisebb, az oldaltükröt nem érintő hiány. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén hiányos, kissé sérült, szélein javított kiadói borítóban.
5 db marxista, munkásmozgalmi témájú kiadvány: Kautsky Károly: Marx Károly történelmi jelentősége. Ford.: Garami Ernő. Munkáskönyvtár 15. füzet. Bp., [1918], Népszava. Kiadói papírkötés, helyenként kis lapszéli sérülésekkel, felvágatlan. "Budapesti Forradalmi Törvényszék fogháza" bélyegzéssel. + Mi a Tanácsköztársaság?; Kun Béla: Ki fizet a háborúért?; Bucharin Nikoláj: Osztályharc és forradalom Oroszországban. Ford.: Szamuely Tibor.; Lenin: Állam és forradalom. Ford.: Rudas László. Kommunista Könyvtár. Bp., 1918-1919, Kommunisták Magyarországi Pártja. Kiadói papírkötés, változó állapotban.
Kukorelli István Szoboszlai-Kiss Katalin: Aki a tízparancsolata szerint élt - Bibó István emlékezete. Bp., 2024. Gabriel Méry-RATIO, 268p. Kiadói kartonált papírkötésben, papír védőborítóval. Sulyok Tamás köztársasági elnök előszavával. "Bibó István egész életén át töretlenül bízott az igazság erejében, mindvégig ragaszkodott a magas erkölcsi mérce nélkülözhetetlenségéhez és a keresztény tanítás forrásaihoz. Mint jogász a demokratikus államrend elsőbbségét és a törvények urlmának megkerülhetetlenségét vallotta. Mint politikus a köz javának szolgálatára esküdött fel, és az állampolgárok életének megkönnyítése foglalkoztatta. Tudományos életművének mondanivalója emberi helytállása hitelesítette. Elvei mellett mindvégig kitartott, sohasem alkudott meg. Az 1956-os forradalom minisztereként a forradalom leverésének drámai napján, egyedül a kormány tagjai közül, az Országházban maradt. Ember maradt az embertelenségben, és a szabadság híve maradt a fogság idején is. Bibó István különleges ember volt. Nem véletlenül mondták róla, hogy a munkássága a magyar demokrácia aranytartaléka. Érdemes jobban megismerni őt, gondolatait. Mindenkinek kezébe és szívébe jó érzéssel ajánlom Kukorelli István és Szoboszlai- Kiss Katalin róla szóló kötetét." Sulyok Tamás
[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka!
Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője.
Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat 'felsorolja' a magyar 'faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait'. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy "az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt". Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti "egyetemistáknak" a Liga által megjelentetett emlékiratára - amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták - a magyar kormány ajánlására - a magyar "egyetemisták" válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a "nagy-ausztriai egyesült államokról".
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Steonjak [Stepnâk-Kravcinskij, Sergej Mihajlovic (1851-1895)]: A földalatti Oroszország. Forradalmi jellemrajzok és vázlatok a valóságból. Írta: - -. Egy előszóval Lawroff Pétertől. Ford. Szeless Adorján. Budapest, 1887. Schlenker - Kovács Ny. 4 sztl. lev. 222 l. A kötet az orosz nihilista forradalmi törekvéseket ismerteti belülről, lévén a szerző is nihilista. A fordító célja az anarchista eszmék bemutatásával éppen az, hogy a hazánkban kibontakozó pánszláv terjeszkedést letörje. Korabeli félvászon kötésben, intézményi bélyegzőkkel, néhány foltos lappal. Ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3450226.jpg)
![Csete Antal: Gizela királyné sírjáról. Pest, 1862. Pfeifer Nándor bizománya (Horék Egyed ny., Esztergom). [2] + 24 p. Egyetlen kiadás. Csete Antal (1804-1872) veszprémi prépost és őrkanonok rövid történeti értekezése Bajor Gizella (984-1065) magyar királyné, Szent István özvegyének későbbi életszakaszáról. Szerzőnk nem kevesebbet állít, hogy a híradások, mely szerint Szent István halála után a jámbor életű Gizella botrányokba keveredett volna, s emiatt élete utolsó részét Passauban élte volna le, hamisak; a boldog emlékezetű Gizella királyné voltaképpen Magyarországon hunyt el, sírja is Veszprémben, a királynék városában keresendő, passaui legendájának keletkezése pedig leginkább az egykori királyné bajor gyökereinek köszönhető. Feliratozott, keretdíszes, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381842.jpg)
![Pulszky, [Ferenc] Franz: Antwort auf Ludwig Kossuth's offenen Brief an Franz Deák. Pest, 1867, Gyurian und Gebrüder Deutsch-ny., 8 p. Német nyelven. Fűzés nélkül, kissé foltos, középen hajtásnyommal. Pulszky Ferenc (1814-1897) politikus, államtitkár válasza Kossuth Lajos Deák Ferenchez írt, Cassandra-levél néven híressé vált nyílt levelére, amelyben a korábban Kossuth feltétlen hívének számító Pulszky Kossuthtal szembeszállva a kiegyezés mellett foglal állást. Ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400632.jpg)
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. I. évfolyam, [1]. szám. (1941. május 29.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Szövegközti felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált hetilap-számunk nyitó oldalai a Führer és a Duce politikai teljesítményét méltatják, lapszámunk megünnepli az előző hónap országgyarapodását: a délvidéki bevonulást; a balkáni német és olasz győzelmeket, valamint Irak angol-ellenes felkelését. Hosszú cikket szentel Zombor városa visszatérésének, a magyar parasztsággal való szolidaritását jelzi a Kiskunságot érintő természeti csapásról készített nagyobb lélegzetű szociális riport. A munkásság meggyőzése kapcsán a Szociáldemokrata Párt éppen aktuális belső válságát elemzi, valamint antiszemita kirohanást intéz a zsidó hitközségek ellen. Már az első lapszámban is rovatként jelentkezik "A hét térképei" címmel a katonapolitikai rovat, mely ezúttal Kréta, Málta és Ciprus geostratégiai jelentőségét elemzi. A lap hangneme később még németbarátabbá vált; valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Lapszámunk első és utolsó négy oldala kétszínnyomású, belívének levelein kisebb hullámosság és halvány foltosság, az első hat levelén kisebb, az oldaltükröt nem érintő hiány. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén hiányos, kissé sérült, szélein javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3423573.jpg)
![Dervarics Kálmán, Egyházasbükki: Történeti beszélyek. Pest, [1868]. Aigner Lajos. VIII. 163 l. Későbbi, gerincén címkével ellátott, félvászon kötésben. ""Török csapások 1664-ben; Bán vára 1480. évből; Karicsa, Zágor a hunok korából..."" Korabeli kissé koszos félvászon kötésben, enyhén foltos lapokkal. Nagyon ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3417648.jpg)
![5 db marxista, munkásmozgalmi témájú kiadvány: Kautsky Károly: Marx Károly történelmi jelentősége. Ford.: Garami Ernő. Munkáskönyvtár 15. füzet. Bp., [1918], Népszava. Kiadói papírkötés, helyenként kis lapszéli sérülésekkel, felvágatlan. "Budapesti Forradalmi Törvényszék fogháza" bélyegzéssel. + Mi a Tanácsköztársaság?; Kun Béla: Ki fizet a háborúért?; Bucharin Nikoláj: Osztályharc és forradalom Oroszországban. Ford.: Szamuely Tibor.; Lenin: Állam és forradalom. Ford.: Rudas László. Kommunista Könyvtár. Bp., 1918-1919, Kommunisták Magyarországi Pártja. Kiadói papírkötés, változó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463279.jpg)
![[Eugen Brote]: Das magyarische Ungarn und der Dreibund on Hungaricus. München, 1899, Verlag von J. F. Lehmann, 64 p. Német nyelven. Kiadói papírkötés, felvágatlan lapokkal, javított gerinccel, részben hiányos hátsó borítóval. Ritka! Eugen Brote (1850-1913) román publicista, lapalapító, nacionalista politikus, a Román Nemzeti Párt alelnöke, az ortodox érsekség konzisztóriumának tagja, az első romániai népbank megalapítója, az erdélyi román nacionalisták egyik vezéralakja, a Memorandum-per egyik szereplője. Memorandum pere: A magyarországi Román Nemzeti Párt központi bizottsága 1892 elején Nagyszebenben Memorandumot dolgozott ki a hazai románok nemzeti sérelmeiről. A Károly román király által is támogatott emlékirat 'felsorolja' a magyar 'faji uralom és a mesterségesen nagyra növelt nemzeti hegemónia megnyilvánulásait'. Elutasítja az 1868. évi nemzetiségi törvényt, amely a politikai nemzet fogalmának kodifikálásával semmibe vette a nem magyar nemzetek létét, bírálja az erdélyi sajtóviszonyokat, a választójogi gyakorlatot, az iskolai és egyesületi magyarosítást stb. A Memorandumot 237 főnyi román küldöttség vitte Bécsbe, hogy "az osztrák császárnál bevádolja a magyar királyt". Sikertelenül. Azt felbontatlanul küldték a magyar miniszterelnökségre, onnan pedig vissza a delegáció vezetőjéhez. Miután a Memorandumot kinyomtatták és terjesztették, az államügyész izgatás vádjával pert indított. Az 1895. május 17-25. között Kolozsvárott lezajlott perben Vasile Lucaciut, a Memorandum-akció egyik szervezőjét, a kiszabható maximális ötévi fogházbüntetésre, további tizennégy főt sajtó útján elkövetett izgatásért két hónaptól két és fél évig terjedő államfogházra ítéltek, négy vádlottat pedig felmentettek. A következő évben azután mindnyájan amnesztiában részesültek. Ezekbe a valójában a régi polémiákba Bukarest már korábban bekapcsolódott. Az 1891-ben ott megalakult politizáló, a kulturális egységet támogató szövetség, a Liga Culturală nemzetközi propagandaakcióba fogott a magyarországi románok ügyének megismertetésére. A bukaresti "egyetemistáknak" a Liga által megjelentetett emlékiratára - amelyben az iskolai magyarosítás gyakorlatát bírálták - a magyar kormány ajánlására - a magyar "egyetemisták" válaszoltak. Az Aurel C. Popovici orvostanhallgató által az erdélyi román fiatalok nevében készített viszontválasz, a Replica, váratlanul nagy nemzetközi visszhangot keltett. Popovicit 1893-ban államfogházra, illetve pénzbüntetésre ítélték; ő azonban a büntetés elől Romániába távozott. Később Bécsben telepedett le, s ott írta meg híres munkáját a "nagy-ausztriai egyesült államokról".](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3348097.jpg)
