[Fénykép] Horthy Miklós kormányzó megtekinti a Budapesti Nemzetközi Vásárt, Chorin Ferenc titkos tanácsos társaságában. A Magyar Film Iroda felvétele. (1940). Vintázs, zselatinos ezüst nagyítás, mérete: 175x110, lapméret: 180x117 mm. A millenniumi kiállítás után időszerűvé vált, hogy Budapesten évente megrendezzék a hazai agrár- és ipari vállalkozásokat bemutató vásárt. A törekvések 1921-től értek be. A Horthy Miklós kormányzó jelenlétében megnyitott (ekkor még mezőgazdasági jellegű) vásár természetesen propagandacélokat is szolgált, a háborús veszteségből felálló ország gazdasági erejét volt hivatott hirdetni, ennek szellemében évente megrendezték a városligeti eseményt, egyre bővülő tematikával. Az 1930-as években már nemzetközi szinten jegyzett Budapesti Nemzetközi Vásár elnökévé Chorin Ferenc (1879-1964) titkos tanácsost választották, felvételünkön ő magyaráz a Horthy Miklós államfő vezette politikai testületnek. Felvételünk feltételezhetően 1940. április 26-án, pénteken, a vásár nyitónapján készült, Olaszország pavilonjánál. A kormányzó másik oldalán Bornemisza Géza volt iparügyi miniszter áll (1935-1939), a háttérben további politikusok, fejükön a legformálisabb viseletnek számító cilinderrel, a rendőrség díszszázadának tagja acél sisakban vigyázza a rendet. Fényképünk készülési idejét a jelenlevők listája, az olasz pavilon oldalán használt betűtípus és a kormányzó évről évre változó ruházata alapján azonosítottuk. Jó állapotú felvétel, hátoldalán jegyzetekkel.
[Aprónyomtatvány] A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy munkarendje és a páholyok február havi munkái. (1950). [Budapest], 1950. Magyarországi Symbolikus Nagypáholy - Márkus nyomda. Egyetlen levél, mérete: 300x210 mm. A huszonöt éves kényszerszünet után 1945-ben újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy azon kevés civil szervezet közé tartozott, amely 1950 elején még létezhetett. Nyomtatványunk az olvasók figyelmébe ajánlja a Nagypáholy nagymunkáját, azaz Trócsányi György testvér ismeretterjesztő felolvasását, "Epiktetos olvasása közben" címmel; ismerteti a Nagypáholy hivatalos óráit, valamint a pesti és vidéki páholyok februári programjait. A programok közt fogadalomtételek, oktatómunkák, munkabizottsági ülések, ismeretterjesztő előadások, láncbeszédek, nővérmunkák és kuglizások egyaránt szerepeltek. Néhány kőművesmunka a február havi programból: Lázár János: Az egyistenhit kialakulásának történelmi körülményei -- Szemere Samu: A dialektikus materializmusról -- Bródy György: Az ötéves terv a haladás szolgálatában. A haladásért a reakció ellen -- Igoly István: A társadalom pedagógiai nevelése -- Biernanczky János: Technikán túl: a lélek -- Fischer Sándor: A keringő útja a francia forradalomtól a világháborúig. Zenei illusztrációkkal -- Gergely György: Johann Sebastian Bach -- Madácsy László: Szocialista művészet -- Heimann Pál: Magyarország energiaproblémájáról -- Piltzer Gyürgy: Egy mérnök hétköznapja 50 év múlva -- Schubert Ignác: A társadalmi kapillaritás törvénye -- Csongor Győző: Szabadkőműves szimbólumokról -- Medgyaszay Gyula: Salamon király temploma. A februárban lezajlott előadások némelyikéről a szabadkőműves sajtó is beszámolt. A szabadkőműves mozgalom híveit bizonyos keserűséggel tölthette el a tény, hogy néhány hónappal később szervezkedésüket felszámolták: Kádár János 1950. június 14-én kelt belügyminiszteri rendelete feloszlatott minden páholyt. Dömölki 0. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal, a bal lapszélen apró szakadásnyomokkal.
[Aprónyomtatvány] A Deák Ferenc Páholy előadásai a folyó munkaévben. Az 1949/1950-es munkaév társadalmi előadásainak lajstroma. (1949). [Budapest, 1949]. Deák Ferenc Páholy [Nyomda nélkül]. Egyetlen lap, mérete: 140x190 mm, 28 nyomtatott sor. A huszonöt éves kényszerszünet után 1945-ben újjáalakult szabadkőműves egylet, a Deák Ferenc Páholy programja az 1949-1950-es munkaévre. A program szabadelőadásokat tartalmaz, utópista és társadalomreformer témákban. A 12 előadásból álló sorozat a "Társadalmi utópiák kikristályosodása a praehistorikus időktől napjainkig" címet viselte, egyes előadásairól a korabeli sajtó beszámolt. A szabadkőműves mozgalom híveit bizonyos keserűséggel tölthette el a tény, hogy az utolsó előadást követő hónapban, 1950. június 14-én az állam rendeletileg feloszlatott minden szabadkőműves páholyt. Néhány cím az előadás-sorozatból: Benedek Marcell: Platón állama -- Benedek István: Bibliai utópiák -- Szendrovics Zoltán: A 16-17. század angol és olasz utópistái -- Tarján Tamás: Eszményi államok és állameszmények az irodalomban -- Erdős Elemér: A jelen századforduló utópiái -- Wesel István: Magyar utópiák -- Gál István: Közép-európai utópiák -- Horváth Boldizsár főmester: Utópista írók és írások összefoglaló kritikája. Levonható tanulságok. Dömölki 0. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Aprónyomtatvány] A budapesti Martinovics szabadkőműves páholy meghívója Francesco Ferrer (1859-1919) katalán szabadgondolkodó emléke alkalmából rendezett gyászmunkára. (1949). Budapest, 1949. Martinovics Páholy [nyomda nélkül]. Egyetlen lap, mérete: 120x190 mm., hét nyomtatott sor. Az 1909-ben alapított Martinovics páholy társadalommérnöki céljai között első helyen a világi oktatás megvalósítása szerepelt. Gyászmunka-meghívónk is e témában hívja össze a budapesti páholyokat. Francesco Ferrer (1859-1909) vasúti ellenőr, szabadgondolkodó az egyházi befolyástól mentes barcelonai iskolák felállítójaként ismert. Radikális mozgalmárunk anarchista körökkel is kapcsolatokat ápolt, hírbe hozták több elkövetett merénylettel is. Állam- és egyházellenes nézetei miatt az 1909-es barcelonai zavargásokat követően a spanyol adminisztráció elfogta, rögtönítélő bíróság elé állította, majd kivégezte. Dömölki 0. Jó állapotú lap. Ritka.
[Kézirat] Nemo írói álnevet használó ismeretlen szerző "Egy leány története" című 141 + 1 oldal terjedelmű életrajzi regényének teljes, publikálatlan kézirata. Kelt: [Budapest], 1926. május 3. Eredeti kézirat, 142 sűrűn teleírt füzetoldalon. A címlapon: "Egy leány története. Írta: Nemo. Közlése tilos, míg M---r Eugén és X. Ilma húga, a poronty, életben vannak." A bevezető fejezet előtti mottó: "Haj régen volt, azóta már / Fehérbe vonta főm - a tél! / Idők hamvából emlékeimnek / Nyíló virága - sírva kél". A bevezetésből vett stílusmutatvány: "Múlnak az évek! Az életnek legnagyobb kincse - az ifjúságunk - az elröppent. Ráncos arccal, fogatlan szájjal, fehér hajjal, testben elgyöngülve itt állunk már az élet mesgyéjén! 38 évi tényleges állami szolgálat után nyugalomba mentem. Pihenek, semmi dolgom! Hogy az unalmat távol tartsam, rendezgettem régi írásaimat. Azok között találtam egy spárgával átkötött iratcsomót, mely porral volt belepve, időtől megsárgulva, az idők rozsdájától elrongyolva. Kibontom, belenézek, s akkor veszem észre, hogy az iratcsomó tartalmazza M---r Eugén barátom és X. Ilma regényére vonatkozó jegyzeteket. A történet közel ötven éve történt, valóban megtörtént. Oly egyedülálló, páratlan, ritka a maga nemében, hogy valami belső erőtől indíttatva feljegyeztem a történet idején, amint azt saját szememmel láttam, füleimmel hallottam, vagy amint azt Eugén barátom nekem időről időre elmesélte. Elmerengek, eszembe jut a deák korom, annak örömeivel és bajaival. Istenem! hogy eljárt az idő " és szemembe könny tolul. Ezen jegyzetek alapján írom meg az "Egy leány történetét", tanulságul a többi leányoknak és asszonyoknak. Mindjárt itt megjegyzem, hogy M---r Eugén barátomnak nem ez volt a vezeték neve, sőt a kereszt neve sem. A M---r Eugén név a deák életben úgy ragadt hozzá, azt ezután egész deák életén viselte; azt alább el fogom beszélni. M---r Eugén nekem testi-lelki jó barátom volt. A megye székvárosában fekvő főgymnasiumban együtt jártunk iskolába, 1875-ik október 1-től 1883 június 29-ig. I-ső osztálytól - VIII. osztályig, ott is tettünk érettségit; egy osztályban jártunk, 8 éven át egymás mellett egy padban ültünk, már ezen egy körülmény megfejti azt a mély, igaz barátságot, bizalmat, amely minket összekötött, soha el nem hagyott, mely jelenleg is fennáll, mert Eugén is életben van még, és mint magas rangú bíró ment nyugdíjba. Iskolai pályánkon minden szabadidőnket szintén együtt töltöttük, csak hogy egy szobában nem aludtunk. Eugén jó tehetségű, szerény, szelíd természetű, jó tanuló, ösztöndíjas deák volt. Társai szelíd természetéért igen szerették, emellett volt szép érces hangja, mindig jó kedve, és soha sem volt durcás vagy pláne haragos. Atyja a megye székvárosától 14-15 kilométernyire fekvő faluban pap volt; miután saját ingatlanaik [!] is voltak, ennél fogva jómódúak is voltak. Eugén különösen azáltal tűnt ki társai közül, hogy csodálatosan erősen ragyogó szemei voltak. A máshonnan jövő iskolatársak nem győztek betelni szemeinek látásával, sőt még a tanárok is sokszor nézték a szemét, hogy honnan van azokban annyi delejesség. De igazán csak a nőkkel volt megakadva! Majdnem mindég együtt sétáltunk a városban! Midőn már nagyobbacska fiúk voltunk és séta közben összetalálkoztunk mi hölgyekkel, öregekkel és fiatalokkal egyaránt, azon Eugén szemébe tekingettek, sokszor meg is állították! s rendszerint ilyen nyilatkozatok mellett távoztak tőlünk!: "Tüzes szemű legényke!" "Hüh! Olyan szeme van, mint egy ördögnek!", "A hátamon a hideg futott végig, amint a szemébe néztem!", "No ez a valóságban élő ördög". No a hozzánk való kislánykák csak féltek nagyon Eugén szemétől, de csodálatos dolog: nagyon szerettek tőlünk félni, és keresve keresték az alkalmat, hogy az Eugén szemétől megijedjenek. Némelyikük visítva futott el tőle, mások, a vallásosabbak, keresztet vetettek magukra, némelyek azt kiáltották futás közben, hogy "minden jó lélek dicséri az Urat!" De azért csak-csak visszajöttek vele beszélni, hogy újból elfuthassanak. Sőt egy kislány valósággal el is akart ájulni, s ha friss levegőre nem viszik ki, és hideg vizet nem adnak neki inni, talántán valósággal elájult volna." Ismeretlen kilétű szerzőnk emlékezetesen keretezi fikcióját; a címadás után ügyesen elejtett megjegyzéssel fölöttébb botrányos szerelmi történetet sejtet, legemlékezetesebb azonban a megalkotott elbeszélői hang, amely feminin jellege és feminin látószöge ellenére a címszereplő diáktársaként, testi-lelki jó barátjaként alkotja meg magát. Az elbeszélői pozíció eldöntetlensége, illetve a címlapon megszellőztetett botrány lehetősége akkor is kiadatlan szövegünk tovább olvasására késztet, ha kisebb stiláris döccenők is mutatkoznak a fentiekben; élőbeszéd-szerű előadásmódja gördülékenynek mondható; illetve lehetővé teszi, hogy memoárszerű szövegéből az 1880-as évek vidéki iskolai életének szokásrendjéről, értékrendjéről fikciós keretek között számos apróságot megtudjunk. A mű végén nem marad el a figyelmeztetés sem, miszerint X. Ilma élete és sorsa legyen elrettentő példa: szívekkel és érzelmekkel nem illik játszadozni. Szerelmi történetbe ágyazott melodrámánk szövege végig jól olvasható, írásképe tiszta, javítás nyomait alig látni, mindent összevéve kéziratunk a kiadásra szánt szöveg letisztázott változata. Néhány oldalon halvány foltosság, a levelek felső sarkán, szövegtükrön kívül apró foltosság. Korabeli egészvászon kötésben, az első kötéstáblán kitöltetlen címkével.
[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.
[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.
[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.
[Kézirat] Klösz Pál (1874-1951) grafikus, fényképész, nyomdavezető géppel írt üzleti levele a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet fejléces levélpapírján, a levél alján hitelesítő bélyegzéssel és aláírással. (1942). Kelt: Budapest, 1942. április 8. Egyetlen levél, mérete: 290x223 mm, 16 gépelt sor. Klösz György (1844-1913) fotográfus, nyomdavezető, a dualizmus korának meghatározó fényképésze, Budapest-fotóival elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elismert fotográfus 1867-ben alapította vállalkozását, amelybe fiát, Klösz Pál nyomdászt 1903-ban vette be, a fotográfiai és litográfiai vállalkozás innentől viselte a "Klösz György és Fia" grafikai műintézet nevet. Géppel írt kéziratunk oklevél-sokszorosítással kapcsolatban tesz árajánlatot. A gépelt sorok alatt vállalati bélyegzés "ppa. Klösz György és Fia" felirattal, alatta ismeretlen személytől (feltehetően a cég titkárától) származó aláírás. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Aprónyomtatvány] Horthy Miklós a magyar kenyér ünnepén, Szabadkán, 1941. július 27-én. Politikai aprónyomtatvány, Légrády Sándor grafikájával. (1941). Budapest, 1941. Nemzetpolitikai Szolgálat - Athenaeum ny. Egyetlen lap, mérete: 220x138 mm. Politikai aprónyomtatványunkon Horthy Miklós szabadkai kenyérszentelő ünnepségén készült, a kormányzót és nejét, valamint egy háttal álló parasztembert ábrázoló felvétel, melyet Légrády Sándor díszes kerete vesz körbe. Alul részlet a kormányzó ott elhangzott beszédéből. Jóllehet a magyar kenyér eredendően július 15-én tartott ünnepét már az 1920-as évektől Szent István napjához, augusztus 20-ához kötötték, kiadványunk tájékoztatása szerint a Délvidék visszatérésének évében, 1941-ben a magyar kenyér ünnepét - legalábbis Szabadkán - előbbre hozták. Jó állapotú lap. Ritka.
[Aprónyomtatvány] Gróf Teleki Pál miniszterelnök emléklapja. Politikai aprónyomtatvány. (1941). Budapest, 1941. Nemzetpolitikai Szolgálat - Athenaeum ny. Egyetlen lap, mérete: 220x150 mm. Politikai aprónyomtatványunkon gróf Teleki Pál (1879-1941) volt magyar királyi miniszterelnök portréja. Jó állapotú lap. Ritka.
Deminger Ferenc (1943- ) szerelő, lakatos, a Csepel Autógyár Fürst Sándor Szocialista Brigádja tagjának hagyatéka: fotóalbumok (benne képekkel Kádár Jánosról és más ismert személyekről), emléklapok, kitüntetések (Munka Érdemrend ezüst fokozata, Kiváló Dolgozó), adományozó oklevelek, plakettek, róla szóló újságcikkek.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Fénykép] Horthy Miklós kormányzó megtekinti a Budapesti Nemzetközi Vásárt, Chorin Ferenc titkos tanácsos társaságában. A Magyar Film Iroda felvétele. (1940). Vintázs, zselatinos ezüst nagyítás, mérete: 175x110, lapméret: 180x117 mm. A millenniumi kiállítás után időszerűvé vált, hogy Budapesten évente megrendezzék a hazai agrár- és ipari vállalkozásokat bemutató vásárt. A törekvések 1921-től értek be. A Horthy Miklós kormányzó jelenlétében megnyitott (ekkor még mezőgazdasági jellegű) vásár természetesen propagandacélokat is szolgált, a háborús veszteségből felálló ország gazdasági erejét volt hivatott hirdetni, ennek szellemében évente megrendezték a városligeti eseményt, egyre bővülő tematikával. Az 1930-as években már nemzetközi szinten jegyzett Budapesti Nemzetközi Vásár elnökévé Chorin Ferenc (1879-1964) titkos tanácsost választották, felvételünkön ő magyaráz a Horthy Miklós államfő vezette politikai testületnek. Felvételünk feltételezhetően 1940. április 26-án, pénteken, a vásár nyitónapján készült, Olaszország pavilonjánál. A kormányzó másik oldalán Bornemisza Géza volt iparügyi miniszter áll (1935-1939), a háttérben további politikusok, fejükön a legformálisabb viseletnek számító cilinderrel, a rendőrség díszszázadának tagja acél sisakban vigyázza a rendet. Fényképünk készülési idejét a jelenlevők listája, az olasz pavilon oldalán használt betűtípus és a kormányzó évről évre változó ruházata alapján azonosítottuk. Jó állapotú felvétel, hátoldalán jegyzetekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3481867.jpg)
![[Aprónyomtatvány] A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy munkarendje és a páholyok február havi munkái. (1950). [Budapest], 1950. Magyarországi Symbolikus Nagypáholy - Márkus nyomda. Egyetlen levél, mérete: 300x210 mm. A huszonöt éves kényszerszünet után 1945-ben újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy azon kevés civil szervezet közé tartozott, amely 1950 elején még létezhetett. Nyomtatványunk az olvasók figyelmébe ajánlja a Nagypáholy nagymunkáját, azaz Trócsányi György testvér ismeretterjesztő felolvasását, "Epiktetos olvasása közben" címmel; ismerteti a Nagypáholy hivatalos óráit, valamint a pesti és vidéki páholyok februári programjait. A programok közt fogadalomtételek, oktatómunkák, munkabizottsági ülések, ismeretterjesztő előadások, láncbeszédek, nővérmunkák és kuglizások egyaránt szerepeltek. Néhány kőművesmunka a február havi programból: Lázár János: Az egyistenhit kialakulásának történelmi körülményei -- Szemere Samu: A dialektikus materializmusról -- Bródy György: Az ötéves terv a haladás szolgálatában. A haladásért a reakció ellen -- Igoly István: A társadalom pedagógiai nevelése -- Biernanczky János: Technikán túl: a lélek -- Fischer Sándor: A keringő útja a francia forradalomtól a világháborúig. Zenei illusztrációkkal -- Gergely György: Johann Sebastian Bach -- Madácsy László: Szocialista művészet -- Heimann Pál: Magyarország energiaproblémájáról -- Piltzer Gyürgy: Egy mérnök hétköznapja 50 év múlva -- Schubert Ignác: A társadalmi kapillaritás törvénye -- Csongor Győző: Szabadkőműves szimbólumokról -- Medgyaszay Gyula: Salamon király temploma. A februárban lezajlott előadások némelyikéről a szabadkőműves sajtó is beszámolt. A szabadkőműves mozgalom híveit bizonyos keserűséggel tölthette el a tény, hogy néhány hónappal később szervezkedésüket felszámolták: Kádár János 1950. június 14-én kelt belügyminiszteri rendelete feloszlatott minden páholyt. Dömölki 0. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal, a bal lapszélen apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3477727.jpg)
![[Aprónyomtatvány] A Deák Ferenc Páholy előadásai a folyó munkaévben. Az 1949/1950-es munkaév társadalmi előadásainak lajstroma. (1949). [Budapest, 1949]. Deák Ferenc Páholy [Nyomda nélkül]. Egyetlen lap, mérete: 140x190 mm, 28 nyomtatott sor. A huszonöt éves kényszerszünet után 1945-ben újjáalakult szabadkőműves egylet, a Deák Ferenc Páholy programja az 1949-1950-es munkaévre. A program szabadelőadásokat tartalmaz, utópista és társadalomreformer témákban. A 12 előadásból álló sorozat a "Társadalmi utópiák kikristályosodása a praehistorikus időktől napjainkig" címet viselte, egyes előadásairól a korabeli sajtó beszámolt. A szabadkőműves mozgalom híveit bizonyos keserűséggel tölthette el a tény, hogy az utolsó előadást követő hónapban, 1950. június 14-én az állam rendeletileg feloszlatott minden szabadkőműves páholyt. Néhány cím az előadás-sorozatból: Benedek Marcell: Platón állama -- Benedek István: Bibliai utópiák -- Szendrovics Zoltán: A 16-17. század angol és olasz utópistái -- Tarján Tamás: Eszményi államok és állameszmények az irodalomban -- Erdős Elemér: A jelen századforduló utópiái -- Wesel István: Magyar utópiák -- Gál István: Közép-európai utópiák -- Horváth Boldizsár főmester: Utópista írók és írások összefoglaló kritikája. Levonható tanulságok. Dömölki 0. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3477726.jpg)
![[Aprónyomtatvány] A budapesti Martinovics szabadkőműves páholy meghívója Francesco Ferrer (1859-1919) katalán szabadgondolkodó emléke alkalmából rendezett gyászmunkára. (1949). Budapest, 1949. Martinovics Páholy [nyomda nélkül]. Egyetlen lap, mérete: 120x190 mm., hét nyomtatott sor. Az 1909-ben alapított Martinovics páholy társadalommérnöki céljai között első helyen a világi oktatás megvalósítása szerepelt. Gyászmunka-meghívónk is e témában hívja össze a budapesti páholyokat. Francesco Ferrer (1859-1909) vasúti ellenőr, szabadgondolkodó az egyházi befolyástól mentes barcelonai iskolák felállítójaként ismert. Radikális mozgalmárunk anarchista körökkel is kapcsolatokat ápolt, hírbe hozták több elkövetett merénylettel is. Állam- és egyházellenes nézetei miatt az 1909-es barcelonai zavargásokat követően a spanyol adminisztráció elfogta, rögtönítélő bíróság elé állította, majd kivégezte. Dömölki 0. Jó állapotú lap. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3477725.jpg)
![[Kézirat] Nemo írói álnevet használó ismeretlen szerző "Egy leány története" című 141 + 1 oldal terjedelmű életrajzi regényének teljes, publikálatlan kézirata. Kelt: [Budapest], 1926. május 3. Eredeti kézirat, 142 sűrűn teleírt füzetoldalon. A címlapon: "Egy leány története. Írta: Nemo. Közlése tilos, míg M---r Eugén és X. Ilma húga, a poronty, életben vannak." A bevezető fejezet előtti mottó: "Haj régen volt, azóta már / Fehérbe vonta főm - a tél! / Idők hamvából emlékeimnek / Nyíló virága - sírva kél". A bevezetésből vett stílusmutatvány: "Múlnak az évek! Az életnek legnagyobb kincse - az ifjúságunk - az elröppent. Ráncos arccal, fogatlan szájjal, fehér hajjal, testben elgyöngülve itt állunk már az élet mesgyéjén! 38 évi tényleges állami szolgálat után nyugalomba mentem. Pihenek, semmi dolgom! Hogy az unalmat távol tartsam, rendezgettem régi írásaimat. Azok között találtam egy spárgával átkötött iratcsomót, mely porral volt belepve, időtől megsárgulva, az idők rozsdájától elrongyolva. Kibontom, belenézek, s akkor veszem észre, hogy az iratcsomó tartalmazza M---r Eugén barátom és X. Ilma regényére vonatkozó jegyzeteket. A történet közel ötven éve történt, valóban megtörtént. Oly egyedülálló, páratlan, ritka a maga nemében, hogy valami belső erőtől indíttatva feljegyeztem a történet idején, amint azt saját szememmel láttam, füleimmel hallottam, vagy amint azt Eugén barátom nekem időről időre elmesélte. Elmerengek, eszembe jut a deák korom, annak örömeivel és bajaival. Istenem! hogy eljárt az idő " és szemembe könny tolul. Ezen jegyzetek alapján írom meg az "Egy leány történetét", tanulságul a többi leányoknak és asszonyoknak. Mindjárt itt megjegyzem, hogy M---r Eugén barátomnak nem ez volt a vezeték neve, sőt a kereszt neve sem. A M---r Eugén név a deák életben úgy ragadt hozzá, azt ezután egész deák életén viselte; azt alább el fogom beszélni. M---r Eugén nekem testi-lelki jó barátom volt. A megye székvárosában fekvő főgymnasiumban együtt jártunk iskolába, 1875-ik október 1-től 1883 június 29-ig. I-ső osztálytól - VIII. osztályig, ott is tettünk érettségit; egy osztályban jártunk, 8 éven át egymás mellett egy padban ültünk, már ezen egy körülmény megfejti azt a mély, igaz barátságot, bizalmat, amely minket összekötött, soha el nem hagyott, mely jelenleg is fennáll, mert Eugén is életben van még, és mint magas rangú bíró ment nyugdíjba. Iskolai pályánkon minden szabadidőnket szintén együtt töltöttük, csak hogy egy szobában nem aludtunk. Eugén jó tehetségű, szerény, szelíd természetű, jó tanuló, ösztöndíjas deák volt. Társai szelíd természetéért igen szerették, emellett volt szép érces hangja, mindig jó kedve, és soha sem volt durcás vagy pláne haragos. Atyja a megye székvárosától 14-15 kilométernyire fekvő faluban pap volt; miután saját ingatlanaik [!] is voltak, ennél fogva jómódúak is voltak. Eugén különösen azáltal tűnt ki társai közül, hogy csodálatosan erősen ragyogó szemei voltak. A máshonnan jövő iskolatársak nem győztek betelni szemeinek látásával, sőt még a tanárok is sokszor nézték a szemét, hogy honnan van azokban annyi delejesség. De igazán csak a nőkkel volt megakadva! Majdnem mindég együtt sétáltunk a városban! Midőn már nagyobbacska fiúk voltunk és séta közben összetalálkoztunk mi hölgyekkel, öregekkel és fiatalokkal egyaránt, azon Eugén szemébe tekingettek, sokszor meg is állították! s rendszerint ilyen nyilatkozatok mellett távoztak tőlünk!: "Tüzes szemű legényke!" "Hüh! Olyan szeme van, mint egy ördögnek!", "A hátamon a hideg futott végig, amint a szemébe néztem!", "No ez a valóságban élő ördög". No a hozzánk való kislánykák csak féltek nagyon Eugén szemétől, de csodálatos dolog: nagyon szerettek tőlünk félni, és keresve keresték az alkalmat, hogy az Eugén szemétől megijedjenek. Némelyikük visítva futott el tőle, mások, a vallásosabbak, keresztet vetettek magukra, némelyek azt kiáltották futás közben, hogy "minden jó lélek dicséri az Urat!" De azért csak-csak visszajöttek vele beszélni, hogy újból elfuthassanak. Sőt egy kislány valósággal el is akart ájulni, s ha friss levegőre nem viszik ki, és hideg vizet nem adnak neki inni, talántán valósággal elájult volna." Ismeretlen kilétű szerzőnk emlékezetesen keretezi fikcióját; a címadás után ügyesen elejtett megjegyzéssel fölöttébb botrányos szerelmi történetet sejtet, legemlékezetesebb azonban a megalkotott elbeszélői hang, amely feminin jellege és feminin látószöge ellenére a címszereplő diáktársaként, testi-lelki jó barátjaként alkotja meg magát. Az elbeszélői pozíció eldöntetlensége, illetve a címlapon megszellőztetett botrány lehetősége akkor is kiadatlan szövegünk tovább olvasására késztet, ha kisebb stiláris döccenők is mutatkoznak a fentiekben; élőbeszéd-szerű előadásmódja gördülékenynek mondható; illetve lehetővé teszi, hogy memoárszerű szövegéből az 1880-as évek vidéki iskolai életének szokásrendjéről, értékrendjéről fikciós keretek között számos apróságot megtudjunk. A mű végén nem marad el a figyelmeztetés sem, miszerint X. Ilma élete és sorsa legyen elrettentő példa: szívekkel és érzelmekkel nem illik játszadozni. Szerelmi történetbe ágyazott melodrámánk szövege végig jól olvasható, írásképe tiszta, javítás nyomait alig látni, mindent összevéve kéziratunk a kiadásra szánt szöveg letisztázott változata. Néhány oldalon halvány foltosság, a levelek felső sarkán, szövegtükrön kívül apró foltosság. Korabeli egészvászon kötésben, az első kötéstáblán kitöltetlen címkével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3418917.jpg)
![[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389132.jpg)
![[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462966.jpg)
![[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425159.jpg)
![[Kézirat] Klösz Pál (1874-1951) grafikus, fényképész, nyomdavezető géppel írt üzleti levele a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet fejléces levélpapírján, a levél alján hitelesítő bélyegzéssel és aláírással. (1942). Kelt: Budapest, 1942. április 8. Egyetlen levél, mérete: 290x223 mm, 16 gépelt sor. Klösz György (1844-1913) fotográfus, nyomdavezető, a dualizmus korának meghatározó fényképésze, Budapest-fotóival elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elismert fotográfus 1867-ben alapította vállalkozását, amelybe fiát, Klösz Pál nyomdászt 1903-ban vette be, a fotográfiai és litográfiai vállalkozás innentől viselte a "Klösz György és Fia" grafikai műintézet nevet. Géppel írt kéziratunk oklevél-sokszorosítással kapcsolatban tesz árajánlatot. A gépelt sorok alatt vállalati bélyegzés "ppa. Klösz György és Fia" felirattal, alatta ismeretlen személytől (feltehetően a cég titkárától) származó aláírás. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3418651.jpg)
![[Aprónyomtatvány] Horthy Miklós a magyar kenyér ünnepén, Szabadkán, 1941. július 27-én. Politikai aprónyomtatvány, Légrády Sándor grafikájával. (1941). Budapest, 1941. Nemzetpolitikai Szolgálat - Athenaeum ny. Egyetlen lap, mérete: 220x138 mm. Politikai aprónyomtatványunkon Horthy Miklós szabadkai kenyérszentelő ünnepségén készült, a kormányzót és nejét, valamint egy háttal álló parasztembert ábrázoló felvétel, melyet Légrády Sándor díszes kerete vesz körbe. Alul részlet a kormányzó ott elhangzott beszédéből. Jóllehet a magyar kenyér eredendően július 15-én tartott ünnepét már az 1920-as évektől Szent István napjához, augusztus 20-ához kötötték, kiadványunk tájékoztatása szerint a Délvidék visszatérésének évében, 1941-ben a magyar kenyér ünnepét - legalábbis Szabadkán - előbbre hozták. Jó állapotú lap. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449789.jpg)
![[Aprónyomtatvány] Gróf Teleki Pál miniszterelnök emléklapja. Politikai aprónyomtatvány. (1941). Budapest, 1941. Nemzetpolitikai Szolgálat - Athenaeum ny. Egyetlen lap, mérete: 220x150 mm. Politikai aprónyomtatványunkon gróf Teleki Pál (1879-1941) volt magyar királyi miniszterelnök portréja. Jó állapotú lap. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449787.jpg)
