1956 Ady Endre édesanyja, özv. Ady Lőrincné portréja, Fleischer Miklós festménye után készült, nagyméretű fotó kartonon, a hátoldalon Fleischer Miklós (1894-1958) festőművész autográf aláírásával és soraival Implon Irén (1927-2011) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő részére, kissé foltos karton, 23,5x17,5 cm, karton: 38,5x29 cm
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának korabeli gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 50 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk az 1956. október 22-én alakult műegyetemi MEFESZ követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja még radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6347-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 300x210 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6384-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 295x208 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült. Példányunk ezek egyike, mégpedig az azonos tartalmú, de néhány fogalmazási pontatlansággal megszövegezett, korábbi, 6347-es számú határozat javított szövegű változata, mely apró, ám fontos adalékként 11. paragrafusában a szovjet mintájú egyenruha helyett a magyar hagyományoknak megfelelő katonai öltözéket is programpontjai közé veszi. E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Példányunk bal oldalán apró szakadásnyom. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.
[Dokumentum, 1956.] A Magyar Iparművészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 23 körül. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 51 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket és megfogalmazták követeléseiket. Dokumentumunk a Magyar Iparművészeti Főiskola nevében csatlakozik műegyetemisták október 22-i kiáltványához, és változatlan formában közzéteszi a műszaki hallgatók 14 pontját. A kiáltvány a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A 14 pontos követelés nyomán október 23-án több egyetem hallgatóinak részvételével tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Hajtogatott példányunk hajtásai mentén szakadások, sérülések, felületén kisebb elszíneződés. Korának megfelelő állapotú lap.
[Dokumentum, 1956.] Győzelmes forradalom. A Sztetoszkóp nevű egészségügyi lap sokszorosított, gépelt példánya a forradalom napjaiból, az Egészségügyi Minisztérium Ifjúsági Szervezetének Ideiglenes Intézőbizottságának követeléseivel. (1956). Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 3 + [1] p. Belső terjesztésű orvosi folyóiratunk forradalmi lapszáma 1956. október 30-a körül készülhetett. A Nagy Imre-kormány és a forradalom mellett kiálló folyóiratszám közreadja az Egészségügyi Minisztérium Ifjúsági Szervezetének nyolcpontos kiáltványát. Lapszámunk tudatja, hogy a minisztérium számos vezető pozícióját mindenféle szakértelem nélkül töltötték be a párt lojális emberei, dokumentumunk név szerint felsorolja az alkalmatlan, azonnal elmozdítandó dolgozókat, részükre végkielégítést ígér, helyükre szakemberek kinevezését javasolja. Minisztériumi szinten a bérezés és munkaszervezés alapos áttervezését, valamint valódi dolgozói érdekképviselet felállítását javasolja, a gyógyszerellátás zavartalansága érdekében pedig azonnali lépéseket sürget. Belső terjesztésű hírlevelünk hírt ad a minisztérium Forradalmi Bizottságának október 30-i alakuló üléséről, a forradalom győzelmének tudatában pedig felsorolja megválasztott tisztségviselőit. Példányunk hátoldalán kézzel írott számsorok és névjegyzék. Jó állapotú lapok, tűzve.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] A forradalmat támogató Esztergomi Helyőrség tizenhat pontos kiáltványa (1956). Esztergom, 1956. Esztergomi Helyőrség (ny. n.). Egyetlen lap, mérete: 250x180 mm. Az esztergomi helyőrség katonáinak kiáltványa tizenhat pontban határozza meg kívánalmait. A független országot, békét és nyugalmat kívánó helyőrség üdvözli a független nemzeti kormány törekvéseit, követeli a Rákosi-Gerő klikk tagjainak felelősségre vonását, a szolgálati idő egy évre korlátozását, a szovjet mintájú egyenruha levetését, helyette nemzeti hagyományaiknak megfelelő ruházat bevezetését. A helyőrség katonái ezzel együtt visszautasítanak minden próbálkozást, ami a tőkés rendszer visszaállítását célozza, sürgetik a rémhírterjesztés letörését, a forradalom eredményeit pedig a felfegyverzett fiatalokkal és dolgozókkal együtt kívánják megvédeni. Az Észak-Dunántúl munkásságát és parasztságát a munka felvételére hívják fel, végezetül pedig boldog életet kívánnak a népnek. Röpiratunk bal szélén apró szakadásnyomok, bal sarkán apró hiány. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Dokumentum, 1956.] A Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa munkafelvételi felhívásának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. (1956). Csepel, [1956. november 3. körül]. Központi Munkástanács. Egyetlen lap, mérete: 145x205 mm. Budapest egyik legjelentősebb munkás kerülete, Csepel komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A belvárosi hírek hatására Csepel főterén még aznap tüntető tömeg jelent meg, melyre az éjszaka folyamán a főtéri laktanyából sortüzet vezényeltek. Az elkövetkező napokban a csepeli pártház, a rendőrség és a laktanya épületét megostromolták, a csepeli gyár birtoklásáért pedig elkeseredett harc alakult ki a karhatalmisták és a forradalmárok között. A 19 gyárat tömörítő Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa a gyári tűzharc időszaka alatt alakult meg, a testület a karhatalmisták október 28-i távozása után valódi vezetőt is tudott választani Nagy Elek személyében, innentől pedig valódi munkás-érdekvédelmi szervezetnek tekinthető. Az utcai harcok november 1-jei elcsendesedése hatására mind a sajtóban, mind a helyi szervezetekben felhívások jelentek meg a munka felvételének szükségességéről. Jóllehet az október végi napokban a szovjet csapatok kivonulása érdekében tartandó általános ipari sztrájk erejét fontolgatták az ország üzemeiben, a szovjet csapatok Budapestről történt (átmeneti) kivonása nyomán az általános hangulat november elején megváltozott. Munkástanácsi felszólításunk így a munkafelvételre és a sztrájk elvetésére szólítja fel Csepel dolgozóit, igencsak szigorú hangon. Kéziratlapunkon felül apró szakadásnyomok, kisebb gyűrődések. Jó állapotú lap.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar Testvéreink! Bajtársak! A Magyar Néphadsereg Forradalmi Katonai Tanácsának ötpontos kiáltványa a Forradalmi Katonai Tanács megalakulása alkalmából. (1956). Budapest, 1956. október 30. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 205x140 mm. Az 1956-os forradalom idején az első napok bizonytalansága után a Magyar Néphadsereg (MN) Nagy Imre kormánya mellé állt. Ezzel párhuzamosan a hadsereg rákosista vezetőit eltávolították, a fegyverben levő és a néphadsereget is terrorizáló pártmilíciát, az ÁVH-t lefegyverezték. Október 30-án kelt kiáltványában az MN Forradalmi Katonai Tanácsa bejelenti megalakulását, illetve csatlakozását a munkás és értelmiségi forradalmi tanácsok törekvéseihez. A MN Forradalmi Katonai Tanácsa követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását, a határőrség és a néphadsereg egyesítését, és bejelenti, hogy e megújult állapotban az MN a legmesszebbmenőkig támogatja a forradalmat. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] "Nagy Imrében bizalmunk!" Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kiáltványa (1956). [Budapest, 1956]. Egyetemi Forradalmi Diákbizottság (ny. n.) Egyetlen lap, mérete: 205x145 mm. A forradalomban a kezdetektől döntő szerepet betöltő egyetemi diákság központi szervezete, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság 1956. október 25-én alakult meg. Október 26-a körül keletkezett röpiratunk Nagy Imre mellett tesz hitet, és fontos információként közli, hogy Nagy Imre korábbi, fegyverletételre felszólító, csalódást keltő rádióbeszéde fegyveres kényszerítés hatására keletkezett. Az elmúlt napok nyilatkozataiból ez ugyan világosan kiderült, de az is világos, hogy a Nagy Imre-kormány hátterében a Rákosi-Gerő klikk számos befolyásos tagja még mindig jelen van. Szenvedélyes hangon megfogalmazott röpiratunk azonnali hatállyal követeli ezek eltávolítását, a kormány átalakítását, a szovjet csapatok országból való kivonását, illetve a rendőrség kötelékébe beszivárgó volt ÁVH-sok azonnali félreállítását. Röpiratunk alsó sarkain apró hajtásnyomok. Jó állapotú lap.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] ENSZ-csapatokat Magyarországra? Nem volt elég a külföldi csapatokból? Az Egyetemi Forradalmi Bizottság felhívása (1956). [Budapest, 1956. november 2. körül]. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 145x203 mm. Az egyetemi diákság 1956. november 2-a körül keletkezett felhívása a Nagy Imre-kormány előző bejelentéseire reagál. Nagy Imre és kormánya november 1-jén felmondta a Varsói Szerződésben való magyar részvételt, kinyilvánította az ország függetlenségét, és az ENSZ-en keresztül a nagyhatalmakhoz fordult, hogy azok együttesen biztosítsák az ország függetlenségét. November 2. körül keletkezett röpiratunk a szovjet csapatok teljes kivonásának követelése mellett az ENSZ-csapatok beavatkozását is ellenzi. Az Egyetemi Forradalmi Bizottság ilyen állásfoglalása mögött több tényező is állhat. Jóllehet az Egyetemi Forradalmi Bizottság erősen kívánta az ország függetlenségét, egyúttal osztotta az 1956-os forradalom alapvetően baloldali meggyőződését is, miszerint az országnak nem szabad visszatérnie a tőkés gazdasági rendszerhez, a gyárigazgatók, nagybirtokosok és bankárok uralmához; a nyugati hatalmak beavatkozása pedig ilyen veszélyt is hordozhat. De indokolhatja a döntést a forradalom megnövekedett önbizalma, mely szerint a jobbik énjére talált Magyarország önmagában is képes megvédeni magát a Szovjetuniótól: katonai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. Jó állapotú lap.
[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] "Nagy Imrében bizalmunk!" Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kiáltványa (1956). [Budapest, 1956]. Egyetemi Forradalmi Diákbizottság (ny. n.) Egyetlen lap, mérete: 205x145 mm. A forradalomban a kezdetektől döntő szerepet betöltő egyetemi diákság központi szervezete, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság 1956. október 25-én alakult meg. Október 26-a körül keletkezett röpiratunk Nagy Imre mellett tesz hitet, és fontos információként közli, hogy Nagy Imre korábbi, fegyverletételre felszólító rádióbeszédei fegyveres kényszerítés hatására keletkeztek. Az elmúlt napok nyilatkozataiból ez ugyan világosan kiderült, de az is világos, hogy a Nagy Imre-kormány hátterében a Rákosi-Gerő klikk számos befolyásos tagja még mindig jelen van. Szenvedélyes hangon megfogalmazott röpiratunk azonnali hatállyal követeli ezek eltávolítását, a kormány átalakítását, a szovjet csapatok országból való kivonását, illetve a rendőrség kötelékébe beszivárgó volt ÁVH-sok azonnali félreállítását. Jó állapotú lap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának korabeli gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 50 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk az 1956. október 22-én alakult műegyetemi MEFESZ követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja még radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462964.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6347-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 300x210 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült (példányunk ezek egyike). E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463960.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. 6384-es számú határozat. Kelt: Budapest, 1956. október 22. Egyetlen lap, mérete: 295x208 mm. 54 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket. Dokumentumunk a Műszaki Egyetem MEFESZ-szervezetének követeléseit teszi közzé. A Műszaki Egyetem 14 pontja a szegedi programpontoknál jóval radikálisabb követeléseket fogalmaz meg: a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják, többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. A Műszaki Egyetem 14 pontos követeléslistájáról még aznap számos gépelt másolat készült. Példányunk ezek egyike, mégpedig az azonos tartalmú, de néhány fogalmazási pontatlansággal megszövegezett, korábbi, 6347-es számú határozat javított szövegű változata, mely apró, ám fontos adalékként 11. paragrafusában a szovjet mintájú egyenruha helyett a magyar hagyományoknak megfelelő katonai öltözéket is programpontjai közé veszi. E 14 pontos követelés támogatására másnap tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Példányunk bal oldalán apró szakadásnyom. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463962.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Magyar Iparművészeti Főiskola MEFESZ-szervezetének 14 pontja. Az 1956-os forradalom egyik alapító dokumentumának gépelt, sokszorosított példánya. Kelt: Budapest, 1956. október 23 körül. Egyetlen lap, mérete: 293x210 mm. 51 gépelt sor. Az 1945-ben alakult diák érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét a koalíciós idők végén ellehetetlenítették, működését kommunista felügyelet alá rendelték. A Rákosi-diktatúrában érdemi diák önkormányzatiság és érdekképviselet nem létezett, a diákságot a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) nevű szervezetbe tömörítették, melynek tevékenysége az állampárt hivatalos kommünikéinek ismertetésére korlátozódott. 1956 kora őszén, szeptember 16-án a Szegedi Egyetemen újjáalakult a MEFESZ, és négy nappal később elfogadta az egyetemi hallgatók programpontjait. A szegedi pontok Rákosiék felelősségre vonását, Nagy Imre kormányzati szerepét követelték; sajtószabadságot és szabad választásokat sürgettek. A szegedi kezdeményezés nyomán a következő napokban a budapesti, pécsi és debreceni egyetemek is megalakították MEFESZ-szervezeteiket és megfogalmazták követeléseiket. Dokumentumunk a Magyar Iparművészeti Főiskola nevében csatlakozik műegyetemisták október 22-i kiáltványához, és változatlan formában közzéteszi a műszaki hallgatók 14 pontját. A kiáltvány a szovjet csapatok teljes kivonását, Nagy Imre kormányfővé emelését, a koncepciós perek áldozatainak felmentését, a tervgazdálkodás rendszerének megszüntetését, a Sztálin-szobor eltávolítását, a nemzeti ünnepek helyreállítását, a Kossuth-címer bevezetését kívánják és szabad választásokat követelnek. A 14 pontos követelés nyomán október 23-án több egyetem hallgatóinak részvételével tüntetés indult, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét is jelentette. Hajtogatott példányunk hajtásai mentén szakadások, sérülések, felületén kisebb elszíneződés. Korának megfelelő állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462965.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] Győzelmes forradalom. A Sztetoszkóp nevű egészségügyi lap sokszorosított, gépelt példánya a forradalom napjaiból, az Egészségügyi Minisztérium Ifjúsági Szervezetének Ideiglenes Intézőbizottságának követeléseivel. (1956). Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 3 + [1] p. Belső terjesztésű orvosi folyóiratunk forradalmi lapszáma 1956. október 30-a körül készülhetett. A Nagy Imre-kormány és a forradalom mellett kiálló folyóiratszám közreadja az Egészségügyi Minisztérium Ifjúsági Szervezetének nyolcpontos kiáltványát. Lapszámunk tudatja, hogy a minisztérium számos vezető pozícióját mindenféle szakértelem nélkül töltötték be a párt lojális emberei, dokumentumunk név szerint felsorolja az alkalmatlan, azonnal elmozdítandó dolgozókat, részükre végkielégítést ígér, helyükre szakemberek kinevezését javasolja. Minisztériumi szinten a bérezés és munkaszervezés alapos áttervezését, valamint valódi dolgozói érdekképviselet felállítását javasolja, a gyógyszerellátás zavartalansága érdekében pedig azonnali lépéseket sürget. Belső terjesztésű hírlevelünk hírt ad a minisztérium Forradalmi Bizottságának október 30-i alakuló üléséről, a forradalom győzelmének tudatában pedig felsorolja megválasztott tisztségviselőit. Példányunk hátoldalán kézzel írott számsorok és névjegyzék. Jó állapotú lapok, tűzve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462971.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] A forradalmat támogató Esztergomi Helyőrség tizenhat pontos kiáltványa (1956). Esztergom, 1956. Esztergomi Helyőrség (ny. n.). Egyetlen lap, mérete: 250x180 mm. Az esztergomi helyőrség katonáinak kiáltványa tizenhat pontban határozza meg kívánalmait. A független országot, békét és nyugalmat kívánó helyőrség üdvözli a független nemzeti kormány törekvéseit, követeli a Rákosi-Gerő klikk tagjainak felelősségre vonását, a szolgálati idő egy évre korlátozását, a szovjet mintájú egyenruha levetését, helyette nemzeti hagyományaiknak megfelelő ruházat bevezetését. A helyőrség katonái ezzel együtt visszautasítanak minden próbálkozást, ami a tőkés rendszer visszaállítását célozza, sürgetik a rémhírterjesztés letörését, a forradalom eredményeit pedig a felfegyverzett fiatalokkal és dolgozókkal együtt kívánják megvédeni. Az Észak-Dunántúl munkásságát és parasztságát a munka felvételére hívják fel, végezetül pedig boldog életet kívánnak a népnek. Röpiratunk bal szélén apró szakadásnyomok, bal sarkán apró hiány. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462060.jpg)
![[Dokumentum, 1956.] A Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa munkafelvételi felhívásának eredeti, sokszorosított, gépelt példánya. (1956). Csepel, [1956. november 3. körül]. Központi Munkástanács. Egyetlen lap, mérete: 145x205 mm. Budapest egyik legjelentősebb munkás kerülete, Csepel komoly szerepet töltött be az 1956-os forradalomban. A belvárosi hírek hatására Csepel főterén még aznap tüntető tömeg jelent meg, melyre az éjszaka folyamán a főtéri laktanyából sortüzet vezényeltek. Az elkövetkező napokban a csepeli pártház, a rendőrség és a laktanya épületét megostromolták, a csepeli gyár birtoklásáért pedig elkeseredett harc alakult ki a karhatalmisták és a forradalmárok között. A 19 gyárat tömörítő Csepel Vas és Fémművek Központi Munkástanácsa a gyári tűzharc időszaka alatt alakult meg, a testület a karhatalmisták október 28-i távozása után valódi vezetőt is tudott választani Nagy Elek személyében, innentől pedig valódi munkás-érdekvédelmi szervezetnek tekinthető. Az utcai harcok november 1-jei elcsendesedése hatására mind a sajtóban, mind a helyi szervezetekben felhívások jelentek meg a munka felvételének szükségességéről. Jóllehet az október végi napokban a szovjet csapatok kivonulása érdekében tartandó általános ipari sztrájk erejét fontolgatták az ország üzemeiben, a szovjet csapatok Budapestről történt (átmeneti) kivonása nyomán az általános hangulat november elején megváltozott. Munkástanácsi felszólításunk így a munkafelvételre és a sztrájk elvetésére szólítja fel Csepel dolgozóit, igencsak szigorú hangon. Kéziratlapunkon felül apró szakadásnyomok, kisebb gyűrődések. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3464004.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] Magyar Testvéreink! Bajtársak! A Magyar Néphadsereg Forradalmi Katonai Tanácsának ötpontos kiáltványa a Forradalmi Katonai Tanács megalakulása alkalmából. (1956). Budapest, 1956. október 30. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 205x140 mm. Az 1956-os forradalom idején az első napok bizonytalansága után a Magyar Néphadsereg (MN) Nagy Imre kormánya mellé állt. Ezzel párhuzamosan a hadsereg rákosista vezetőit eltávolították, a fegyverben levő és a néphadsereget is terrorizáló pártmilíciát, az ÁVH-t lefegyverezték. Október 30-án kelt kiáltványában az MN Forradalmi Katonai Tanácsa bejelenti megalakulását, illetve csatlakozását a munkás és értelmiségi forradalmi tanácsok törekvéseihez. A MN Forradalmi Katonai Tanácsa követeli a szovjet csapatok azonnali kivonását, a határőrség és a néphadsereg egyesítését, és bejelenti, hogy e megújult állapotban az MN a legmesszebbmenőkig támogatja a forradalmat. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463954.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] "Nagy Imrében bizalmunk!" Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kiáltványa (1956). [Budapest, 1956]. Egyetemi Forradalmi Diákbizottság (ny. n.) Egyetlen lap, mérete: 205x145 mm. A forradalomban a kezdetektől döntő szerepet betöltő egyetemi diákság központi szervezete, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság 1956. október 25-én alakult meg. Október 26-a körül keletkezett röpiratunk Nagy Imre mellett tesz hitet, és fontos információként közli, hogy Nagy Imre korábbi, fegyverletételre felszólító, csalódást keltő rádióbeszéde fegyveres kényszerítés hatására keletkezett. Az elmúlt napok nyilatkozataiból ez ugyan világosan kiderült, de az is világos, hogy a Nagy Imre-kormány hátterében a Rákosi-Gerő klikk számos befolyásos tagja még mindig jelen van. Szenvedélyes hangon megfogalmazott röpiratunk azonnali hatállyal követeli ezek eltávolítását, a kormány átalakítását, a szovjet csapatok országból való kivonását, illetve a rendőrség kötelékébe beszivárgó volt ÁVH-sok azonnali félreállítását. Röpiratunk alsó sarkain apró hajtásnyomok. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462061.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] ENSZ-csapatokat Magyarországra? Nem volt elég a külföldi csapatokból? Az Egyetemi Forradalmi Bizottság felhívása (1956). [Budapest, 1956. november 2. körül]. Nyomda nélkül. Egyetlen lap, mérete: 145x203 mm. Az egyetemi diákság 1956. november 2-a körül keletkezett felhívása a Nagy Imre-kormány előző bejelentéseire reagál. Nagy Imre és kormánya november 1-jén felmondta a Varsói Szerződésben való magyar részvételt, kinyilvánította az ország függetlenségét, és az ENSZ-en keresztül a nagyhatalmakhoz fordult, hogy azok együttesen biztosítsák az ország függetlenségét. November 2. körül keletkezett röpiratunk a szovjet csapatok teljes kivonásának követelése mellett az ENSZ-csapatok beavatkozását is ellenzi. Az Egyetemi Forradalmi Bizottság ilyen állásfoglalása mögött több tényező is állhat. Jóllehet az Egyetemi Forradalmi Bizottság erősen kívánta az ország függetlenségét, egyúttal osztotta az 1956-os forradalom alapvetően baloldali meggyőződését is, miszerint az országnak nem szabad visszatérnie a tőkés gazdasági rendszerhez, a gyárigazgatók, nagybirtokosok és bankárok uralmához; a nyugati hatalmak beavatkozása pedig ilyen veszélyt is hordozhat. De indokolhatja a döntést a forradalom megnövekedett önbizalma, mely szerint a jobbik énjére talált Magyarország önmagában is képes megvédeni magát a Szovjetuniótól: katonai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463952.jpg)
![[Aprónyomtatvány, röplap, 1956.] "Nagy Imrében bizalmunk!" Az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság kiáltványa (1956). [Budapest, 1956]. Egyetemi Forradalmi Diákbizottság (ny. n.) Egyetlen lap, mérete: 205x145 mm. A forradalomban a kezdetektől döntő szerepet betöltő egyetemi diákság központi szervezete, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság 1956. október 25-én alakult meg. Október 26-a körül keletkezett röpiratunk Nagy Imre mellett tesz hitet, és fontos információként közli, hogy Nagy Imre korábbi, fegyverletételre felszólító rádióbeszédei fegyveres kényszerítés hatására keletkeztek. Az elmúlt napok nyilatkozataiból ez ugyan világosan kiderült, de az is világos, hogy a Nagy Imre-kormány hátterében a Rákosi-Gerő klikk számos befolyásos tagja még mindig jelen van. Szenvedélyes hangon megfogalmazott röpiratunk azonnali hatállyal követeli ezek eltávolítását, a kormány átalakítását, a szovjet csapatok országból való kivonását, illetve a rendőrség kötelékébe beszivárgó volt ÁVH-sok azonnali félreállítását. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3463008.jpg)
