Vitéz nagylaki Rátz Jenő (1882-1952) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, felsőházi elnök, országgyűlési elnök első világháborús dögcédulája.
Füst Milán (1888-1967) tintával írt autográf levele Dr. Lengyel Bélának, "Kedves, jó Doktor" megszólítással. "... (Csak két napja vagyok Pesten s e két nap is az Ady-űggyel telt el.)... 'A Független Szemlét igyekszem megszerezni... ' - Mit szól az Ady-űgyhöz? (Magam is nyilatkoztam, s félek, nem lesz megelégedésére: Ady ízléstelenségéről nagyon keményen szóltam. Jól esne, ha majd megírná, mit szól véleményemhez? Toll)" (Bp., 1929. aug. 16.)
Az említett írás a Toll című hetilap (1929-1938 között megjelenő irodalmi újság) I. évf. 18. (1929. aug. 18.) számában jelent meg. Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című, 1929-ben publikált cikkével indította el a levélben Ady-ügy-ként említett vitasorozatot.
1 lev., 1 beírt oldal, Füst Milán fejléces, (bélyegzéssel ellátott) levélpapírján. Hajtogatva. A levél hátoldalán ceruzával és golyóstollal írt bejegyzésekkel, ragasztással. Postai borítékban, Füst Milán bélyegzőjével, kézzel írt címzéssel.
A Budai Helytartótanács latin nyelvű hírlevele I. Ferenc királyi szárazbélyegzésével; a Torna vármegyei elöljárók átvételi ellenjegyzésével. (1798). Kelt Budán, 1798. szeptember 24-én. [ny. n.] [8] p. Folio. A Budai Helytartótanács mint a hazai közigazgatás legfelsőbb hatósága elsőként értesült a jogszabályváltozásokról, illetve a hazai hírekről. Latin nyelvű nyomtatványával a tanács egy kisebb csokornyit hírt küld a vármegyei közigazgatások vezetőinek. A hírek között a postadíjszabás változásai éppúgy szerepelnek, mint kóborló lovakról, szökött feleségekről és körözött galíciai bűnözőkről szóló híradások. Hírlevelünk terjedelmének nagy részét személyleírások sorozata adja. Leíratik például a Turócbéláról szökött feleség, Sumka Györgyné Debnár Zsuzsanna külleme, hajszíne, termete. Az engedély nélkül távozott asszony kizárólag szlávul (tótul) beszél. A Helytartótanács levele a Temesvár határában lelt herélt ló személyleírását is megadja, utána a Galíciából szökött rablók, illetve Farkas György szatmári tolvaj személyleírását adja: a 36 körüli cigány férfi sápadt arcán sebhely, kerek kalapot és hosszú csizmát visel, magyarul és cigányul beszél, de ért valamennyit románul is. A hírlevelet feltehetően a két haza, Magyarország és Erdély valamennyi megyei adminisztrációja megkapta, példányunk dátumozása alatt a Torna vármegyei közigazgatás képviselőinek aláírása. Hírlevelünk hátoldalán I. Ferenc latin nyelvű szárazbélyegzése, illetve a Torna megyei adminisztráció újabb tagjának ellenjegyzése, valamint kézi számolás nyomai. Fűzés nélkül, hajtásnyomokkal, a hátsó oldalon kisebb sérülésekkel. Jó példány.
[Grafika] Feltámadunk! Szentgály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1938 körül). Tus, vegyes technika, mérete: 190x125 mm egy 205x135 méretű fotókartonon. Irredenta témájú tusrajzunk 1938 körül keletkezhetett. A hármas halmon álló kereszt közepén a történelmi Magyarország térképe, folyóival, fontosabb városainak kezdőbetűivel. A krisztusi allegóriaként megrajzolt országtérképet négy helyen szögek fúrják át, mely szögekből stilizált vércseppek hullanak. A keresztfán felül "Hungaria Preada Latronum" (Magyarország latrok áldozata) felirat. Tusrajzunk tervezője Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosszigeti főjegyző, királyi főügyész. A művészetbarát ügyvéd, az országbővítés ügyének pártolója az 1930-as évek végén több irredenta plakátot is rajzoltatott művész ismerőseivel. Tusrajzunkat Kovács Erzsébet készítette. Rajzunk hátoldalán a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.
[Grafika] Máramarossziget. Szent-Gály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1940). Tus, vegyes technika, mérete: 195x130 mm egy 202x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az Észak-Erdélyt visszajuttató, 1940. augusztusi második bécsi döntés emlékét őrzi. Tusrajzunkat Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) egykori máramarosszigeti főjegyző ötlete alapján Kovács Erzsébet grafikusművész rajzolta. A rajz középpontjában a Sándy Gyula építész tervei alapján 1912-1913-ban könyvtárnak és kaszinónak készült máramarosszigeti Kultúrpalota épülete, homlokzatán "A magyar közművelődésnek" felirattal. Az épületet előbb a markánsan nacionalista román Astra Egyesület örökölte meg, majd a helyi ortodox püspökség működött benne. A homlokzatrajz alatt a város címerpajzsa, majd a város egykori etnikai arányainak adatai, magyar, német, angol és francia nyelveken. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.
[Grafika] Megvédi a ruthéneket Nagy Lajos és Rákóczi szelleme. Szent-Gály Faur Aurél ötlete alapján rajzolta Biczó András. (1939). Tusrajz, mérete: 190x130 mm egy 205x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás emlékét őrzi. A Nagy Lajos királyt királyi méltóságában és II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmet kuruc vitézei társaságában megörökítő rajz alatt a kárpátaljai bevonulással visszatért felvidéki és kárpátaljai megyék címerrajzai, az ott élő ruszin lakosság etnikai arányainak feltüntetésével. A Rákóczi fejedelemsége idején Kárpátalja rutén lakossága jellegzetesen fejedelempárti volt, a ruténség magyar érzelmére a két világháború között is gyakran hivatkozott a magyar belpolitika, a kárpátaljai bevonulás idején pedig erre a hagyományra szívesen hivatkozott a hivatalos ideológia. Tusrajzunk adatait, illetve rajzának tervezetét Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosi főjegyző, királyi ügyész és emlékirat-író szolgáltatta, tussal húzott rajzát Biczó András (1888-1957) grafikusművész készítette. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![A Budai Helytartótanács latin nyelvű hírlevele I. Ferenc királyi szárazbélyegzésével; a Torna vármegyei elöljárók átvételi ellenjegyzésével. (1798). Kelt Budán, 1798. szeptember 24-én. [ny. n.] [8] p. Folio. A Budai Helytartótanács mint a hazai közigazgatás legfelsőbb hatósága elsőként értesült a jogszabályváltozásokról, illetve a hazai hírekről. Latin nyelvű nyomtatványával a tanács egy kisebb csokornyit hírt küld a vármegyei közigazgatások vezetőinek. A hírek között a postadíjszabás változásai éppúgy szerepelnek, mint kóborló lovakról, szökött feleségekről és körözött galíciai bűnözőkről szóló híradások. Hírlevelünk terjedelmének nagy részét személyleírások sorozata adja. Leíratik például a Turócbéláról szökött feleség, Sumka Györgyné Debnár Zsuzsanna külleme, hajszíne, termete. Az engedély nélkül távozott asszony kizárólag szlávul (tótul) beszél. A Helytartótanács levele a Temesvár határában lelt herélt ló személyleírását is megadja, utána a Galíciából szökött rablók, illetve Farkas György szatmári tolvaj személyleírását adja: a 36 körüli cigány férfi sápadt arcán sebhely, kerek kalapot és hosszú csizmát visel, magyarul és cigányul beszél, de ért valamennyit románul is. A hírlevelet feltehetően a két haza, Magyarország és Erdély valamennyi megyei adminisztrációja megkapta, példányunk dátumozása alatt a Torna vármegyei közigazgatás képviselőinek aláírása. Hírlevelünk hátoldalán I. Ferenc latin nyelvű szárazbélyegzése, illetve a Torna megyei adminisztráció újabb tagjának ellenjegyzése, valamint kézi számolás nyomai. Fűzés nélkül, hajtásnyomokkal, a hátsó oldalon kisebb sérülésekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3472897.jpg)
![[Grafika] Feltámadunk! Szentgály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1938 körül). Tus, vegyes technika, mérete: 190x125 mm egy 205x135 méretű fotókartonon. Irredenta témájú tusrajzunk 1938 körül keletkezhetett. A hármas halmon álló kereszt közepén a történelmi Magyarország térképe, folyóival, fontosabb városainak kezdőbetűivel. A krisztusi allegóriaként megrajzolt országtérképet négy helyen szögek fúrják át, mely szögekből stilizált vércseppek hullanak. A keresztfán felül "Hungaria Preada Latronum" (Magyarország latrok áldozata) felirat. Tusrajzunk tervezője Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosszigeti főjegyző, királyi főügyész. A művészetbarát ügyvéd, az országbővítés ügyének pártolója az 1930-as évek végén több irredenta plakátot is rajzoltatott művész ismerőseivel. Tusrajzunkat Kovács Erzsébet készítette. Rajzunk hátoldalán a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469554.jpg)
![[Grafika] Máramarossziget. Szent-Gály Faur Aurél terve alapján rajzolta Kovács Erzsébet. (1940). Tus, vegyes technika, mérete: 195x130 mm egy 202x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az Észak-Erdélyt visszajuttató, 1940. augusztusi második bécsi döntés emlékét őrzi. Tusrajzunkat Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) egykori máramarosszigeti főjegyző ötlete alapján Kovács Erzsébet grafikusművész rajzolta. A rajz középpontjában a Sándy Gyula építész tervei alapján 1912-1913-ban könyvtárnak és kaszinónak készült máramarosszigeti Kultúrpalota épülete, homlokzatán "A magyar közművelődésnek" felirattal. Az épületet előbb a markánsan nacionalista román Astra Egyesület örökölte meg, majd a helyi ortodox püspökség működött benne. A homlokzatrajz alatt a város címerpajzsa, majd a város egykori etnikai arányainak adatai, magyar, német, angol és francia nyelveken. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469553.jpg)
![[Grafika] Megvédi a ruthéneket Nagy Lajos és Rákóczi szelleme. Szent-Gály Faur Aurél ötlete alapján rajzolta Biczó András. (1939). Tusrajz, mérete: 190x130 mm egy 205x135 mm méretű fotókartonon. Tusrajzunk feltehetően az 1939. márciusi kárpátaljai bevonulás emlékét őrzi. A Nagy Lajos királyt királyi méltóságában és II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmet kuruc vitézei társaságában megörökítő rajz alatt a kárpátaljai bevonulással visszatért felvidéki és kárpátaljai megyék címerrajzai, az ott élő ruszin lakosság etnikai arányainak feltüntetésével. A Rákóczi fejedelemsége idején Kárpátalja rutén lakossága jellegzetesen fejedelempárti volt, a ruténség magyar érzelmére a két világháború között is gyakran hivatkozott a magyar belpolitika, a kárpátaljai bevonulás idején pedig erre a hagyományra szívesen hivatkozott a hivatalos ideológia. Tusrajzunk adatait, illetve rajzának tervezetét Szent-Gály Faur Aurél (1877-1958) volt máramarosi főjegyző, királyi ügyész és emlékirat-író szolgáltatta, tussal húzott rajzát Biczó András (1888-1957) grafikusművész készítette. Eredeti grafikánkat a következő években Besskó Károly budapesti vállalkozó képeslapként is kiadta. Tusrajzunk hátoldalán a mű és a művész megnevezése. Prov.: Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor, művészettörténész, Szent-Gály Faur Aurél főjegyző, főügyész rokona. Jó állapotú grafika, fotókartonra ragasztva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469551.jpg)
