Tauril-atlasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia automobil-térképe. Mérték: 1:600,000. 1. kötet [Unicus, több nem jelent meg.] Budapest, [1910 körül]. Tauril-Pneumatik Rt. (Hölzel Ed., Bécs). [4] + 6 p. + 51 térkép (színes, dupla oldalas térképek átnézeti térképpel és I-L-ig számozva). + [4] p. Egyetlen kiadás. 1910 körül kiadott térképünk az annektált Boszniával kiegészített Osztrák-Magyar Monarchia teljes területének közúti viszonyaira koncentrál. Közlekedési atlaszunk számos meglepetéssel szolgál. A rang szerint is kódolt elsőrendű, másodrendű és alsóbbrendű, valamint az automobilos közlekedés számára tiltott utak feltüntetésén kívül tanulmányozhatjuk a birodalmi vasúthálózat 1910 körüli fejlettségét, a településhálózatot, a birodalom vízrajzát és hegyrajzát, ez utóbbit színkódolás nélkül, a hegységnevek és az útszakaszok emelkedési szögének feltüntetése segítségével. Térképünk a Monarchia tartományainak általános közlekedési rendjét is feltünteti. Míg a szomszédos államok (Svájc, Németország, Oroszország, Románia és Olaszország) egységesen jobb oldali közlekedési rend mellett döntöttek, a Monarchia tartományainak többségében bal oldali közlekedési rend volt érvényben (Csehország, Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Bukovina és Galícia, Magyarország, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina), de a délnyugati tartományokban (Tirol, Karintia, Görz, Isztria) jobb oldali közlekedési rendet tartottak. Egy Graz-Dubrovnik-autóút esetén tehát az osztrák úrvezető kétszer kényszerült oldalváltásra; a magyar korona országaiban a rendszer egységesebb volt. Atlaszunk színkódolással kiemeli az automobilok számára különösen veszélyes útszakaszokat. Budapest környékén az elsőrendű utak rendszere jelentősen eltér a maitól: Székesfehérvár felé Bicskén és Lovasberényen vezet az út, Bécs felé az út a Dorogi-árkon át húzódik (nem Bánréve-Tata felé), és míg Hatvan-Gyöngyös-Debrecen irányába egyértelmű a főutak rendszere, a Szolnok felé vezető főút Vecsés határában elakad, az ország déli vidékeire vivő utak pedig (az 5-ös és 6-os utak) a Duna vonalát követik, szorosan. Kiadói festett egészvászon-kötés, sérült kötéssel és gerinccel, a gerinc levált (de meg van), kijáró lapokkal, két szöveges lap hiányzik, de a térképek maguk hiánytalanok.
[Magyarország rézmetszetű térképe] Regnum Hungaria in Omnes suos Comitatus Accurate Divisum et Editum. Amszterdam Megjelent Frederick de Wit (1630?1706): "Atlas Major" című munkájában Későbbi levonat a XVIII-XIX századból? Vékony papíron. . Szélén beszakadásokkal, középen lyukakkal 485 x 585 mm.
1983 Homolka József: Budapest térképe házszámok megjelölésével és az utczák és terek betűrendes jegyzékével, az 1896-os Eggenberger-féle kiadás reprintje, 78x63 cm + ca 1930 Magyarország térképe Honvéd térképészeti Intézet. Két oldalas, domborzati és politikai
1940 A Magyar Vasutak térképe. MÁV Nagy méretű térkép a Trianon előtti területek vasúti hálózatával. Balkay jelzéssel 107x67 cm Szélén kis beszakadásokkal / Railways of the Hungarian Railway company
ca 1930 Magas-Tátra térképe, tervezte: Dr. Vigyázó János, 1.50.000, Bp. M. Kir. Állami Térképészet, vászonra vonva, 49x60 cm. Rajta a magyar és szlovák helységnevekkel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Tauril-atlasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia automobil-térképe. Mérték: 1:600,000. 1. kötet [Unicus, több nem jelent meg.] Budapest, [1910 körül]. Tauril-Pneumatik Rt. (Hölzel Ed., Bécs). [4] + 6 p. + 51 térkép (színes, dupla oldalas térképek átnézeti térképpel és I-L-ig számozva). + [4] p. Egyetlen kiadás. 1910 körül kiadott térképünk az annektált Boszniával kiegészített Osztrák-Magyar Monarchia teljes területének közúti viszonyaira koncentrál. Közlekedési atlaszunk számos meglepetéssel szolgál. A rang szerint is kódolt elsőrendű, másodrendű és alsóbbrendű, valamint az automobilos közlekedés számára tiltott utak feltüntetésén kívül tanulmányozhatjuk a birodalmi vasúthálózat 1910 körüli fejlettségét, a településhálózatot, a birodalom vízrajzát és hegyrajzát, ez utóbbit színkódolás nélkül, a hegységnevek és az útszakaszok emelkedési szögének feltüntetése segítségével. Térképünk a Monarchia tartományainak általános közlekedési rendjét is feltünteti. Míg a szomszédos államok (Svájc, Németország, Oroszország, Románia és Olaszország) egységesen jobb oldali közlekedési rend mellett döntöttek, a Monarchia tartományainak többségében bal oldali közlekedési rend volt érvényben (Csehország, Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Bukovina és Galícia, Magyarország, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina), de a délnyugati tartományokban (Tirol, Karintia, Görz, Isztria) jobb oldali közlekedési rendet tartottak. Egy Graz-Dubrovnik-autóút esetén tehát az osztrák úrvezető kétszer kényszerült oldalváltásra; a magyar korona országaiban a rendszer egységesebb volt. Atlaszunk színkódolással kiemeli az automobilok számára különösen veszélyes útszakaszokat. Budapest környékén az elsőrendű utak rendszere jelentősen eltér a maitól: Székesfehérvár felé Bicskén és Lovasberényen vezet az út, Bécs felé az út a Dorogi-árkon át húzódik (nem Bánréve-Tata felé), és míg Hatvan-Gyöngyös-Debrecen irányába egyértelmű a főutak rendszere, a Szolnok felé vezető főút Vecsés határában elakad, az ország déli vidékeire vivő utak pedig (az 5-ös és 6-os utak) a Duna vonalát követik, szorosan. Kiadói festett egészvászon-kötés, sérült kötéssel és gerinccel, a gerinc levált (de meg van), kijáró lapokkal, két szöveges lap hiányzik, de a térképek maguk hiánytalanok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3456236.jpg)
![[Magyarország rézmetszetű térképe] Regnum Hungaria in Omnes suos Comitatus Accurate Divisum et Editum. Amszterdam Megjelent Frederick de Wit (1630?1706): "Atlas Major" című munkájában Későbbi levonat a XVIII-XIX századból? Vékony papíron. . Szélén beszakadásokkal, középen lyukakkal 485 x 585 mm.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3456465.jpg)
