Társadalompolitikai feladataink. Az 1926 október 24-30-ig tartott közegészségi és társadalompolitikai értekezlet munkálatai. Dr. Vass József m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter megbízásából szerk.: Balogh Andor, és Dr. Kovrig Béla. Bp.,1927,Franklin, XX+4+388 p. Bekötött papírborítókkal. Átkötött félvászon-kötésben, az elülső papírborító és a címlap kijár.
Sainte-Beuve,[Charles-Augustin]: Arczképek a franczia ujabbkori társadalomból. Ford., jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta: Wohl Janka. Bp., 1888, MTA,(Révai-ny.),XIX+1+416+1 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Hirháger-kötés, kopott, foltos borítóval, az utolsó 3 lap kijár.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.
Tömegek és ünnepek. A nyilvánosság rítusai a közép-európai modernségben. Szerk.: Csúri Károly, Orosz Magdolna, Szendi Zoltán. Mű-helyek 8. Bp., 2009, Gondolat, 323 p. Kiadói papírkötés.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Sainte-Beuve,[Charles-Augustin]: Arczképek a franczia ujabbkori társadalomból. Ford., jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta: Wohl Janka. Bp., 1888, MTA,(Révai-ny.),XIX+1+416+1 p. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, Hirháger-kötés, kopott, foltos borítóval, az utolsó 3 lap kijár.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3409454.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421975.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421976.jpg)
