Oláh Miklós: Hungária. Athila. Szerk.: Az Athilát ford., a jegyzeteket és az utószót írta: Kulcsár Péter. A Hungáriát ford. és a jegyzeteket írta: Németh Béla. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp.,2000., Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, karcos borítóval.
Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. Összeáll., szerk. és az előszót írta: Hermann Róbert. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp.,2001., Osiris. Kiadói kartonált papírkötés, karcos borítóval.
Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja - -. [Toronto, 1981.], Katolikus Magyarok Vasárnapja, 6+172 p. 3., emigráns kiadás. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.
A Magyar Kir. Pénzügyministerium tíz évi működése 1895-1905. Lukács László pénzügyminister megbízásából kiadja a M. Kir. Pénzügyministerium. Bp., 1905, Magyar Királyi Állami Nyomda, XII+1069 p. Kiadói egészvászon-kötés, kissé koszos borítóval, egyébként jó állapotban, intézményi bélyegzővel.
Trócsányi György: A magyar nemzeti karakter. /Klny. a Társadalomtudomány 1940. évi 3. számából/ Dedikált ("Simonffy Aladárnak, őszinte barátsággal") Budapest, 1940. Stephaneum Ny. 49 p. Kiadói papírborítóban. borító elvált.
Világostól Trianonig. (+ Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme.) A mai Magyarország kialakulásának története. Írta Pethő Sándor. A földrajzi részt írta Fodor Ferenc. 45 arcképpel, számos térképpel és ábrával. Budapest, 1925. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) VIII + 324 + [4] p. Pethő Sándor (1885-1940) történész, közíró, a Magyar Területvédő Liga egyik alapítója, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője. Egész oldalas térképvázlatokkal és szövegközti politikusportrékkal gazdagon illusztrált korszakmonográfiájában tárgyilagosan, ám szigorúan von mérleget a dualista korszak politikájáról. Bírálatának középpontjában Tisza Kálmán szabadelvű társadalom- és gazdaságpolitikája áll, mely a magyar külön fejlődés lehetőségeit önös érdekekből nem ragadta meg. A munka a századforduló és a tízes évek belpolitikai konfliktusairól is emlékezetes képet alkot, az összeomlás során felálló Károlyi-kormányzatról, illetve a Tanácsköztársaság produkciójáról pedig éles kritikát fogalmaz meg. A munka ezért felkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Példányunk a mű harmadik kiadásából származik. Aranyozott, illusztrált kiadói egészvászon kötésben, jó példány. Hozzá tartozik: Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára. Budapest, 1926. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) 46 p. Egyetlen kiadás. Pethő Sándor történész, közíró oknyomozó jellegű politikai korszakmonográfiája 1925-ben jelent meg, ugyanazon évben három kiadásban is. A munkáról Nagy Miklós újságíró többrészes kritikát írt a nívós esszéfolyóiratban, a Budapesti Szemlében, majd a kritikát különlenyomatban is terjesztette. Válasziratunkban Pethő Sándor Nagy Miklós politikai pamfletének érvrendszerével vitatkozik, és az eredeti Pethő-tanulmány néhány pontját még alaposabban alátámasztja. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] A Magyar Futár politikai hetilap lapszáma Horthy István kormányzóhelyettes halála alkalmából. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 35. szám. (1942. augusztus 26.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 23 + [1] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Lapszámunk természetesen megemlékezik Horthy István kormányzóhelyettes és vadászpilóta tragikus kimenetelű légi balesetéről, képriportot is közöl a szovjet fronton elesett tiszt életéről, ám érdeklődése középpontjában változatlanul a világháború eseményei állnak, a haditechika újításai, a német és magyar győzelmek; a szovjet és angol veszteségek. A belföldi hírcsokorban a kormányzóhelyettesi nekrológ mellett antiszemita kirohanásokkal tűzdelt filmes és társadalmi kommentárok. Lapszámunk rajzait (az angolszász-szovjet szövetségi rendszer működését gúny tárgyává tevő politikai karikatúráktól eltekintve) Dinnyés Károly grafikusművész készítette. A folyóirat valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.
[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, a lapszéleken apró gyűrődésekkel.
Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia. 1. rész. A trianoni béke és következményei. 1996, Magyar Október 23 Mozgalom. Emigráns kiadás. Unicus. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján írta és kiadja - -. [Toronto, 1981.], Katolikus Magyarok Vasárnapja, 6+172 p. 3., emigráns kiadás. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410720.jpg)
![Világostól Trianonig. (+ Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme.) A mai Magyarország kialakulásának története. Írta Pethő Sándor. A földrajzi részt írta Fodor Ferenc. 45 arcképpel, számos térképpel és ábrával. Budapest, 1925. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) VIII + 324 + [4] p. Pethő Sándor (1885-1940) történész, közíró, a Magyar Területvédő Liga egyik alapítója, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője. Egész oldalas térképvázlatokkal és szövegközti politikusportrékkal gazdagon illusztrált korszakmonográfiájában tárgyilagosan, ám szigorúan von mérleget a dualista korszak politikájáról. Bírálatának középpontjában Tisza Kálmán szabadelvű társadalom- és gazdaságpolitikája áll, mely a magyar külön fejlődés lehetőségeit önös érdekekből nem ragadta meg. A munka a századforduló és a tízes évek belpolitikai konfliktusairól is emlékezetes képet alkot, az összeomlás során felálló Károlyi-kormányzatról, illetve a Tanácsköztársaság produkciójáról pedig éles kritikát fogalmaz meg. A munka ezért felkerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. Példányunk a mű harmadik kiadásából származik. Aranyozott, illusztrált kiadói egészvászon kötésben, jó példány. Hozzá tartozik: Pethő Sándor: Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára. Budapest, 1926. Enciklopédia Rt. (Hungária Hírlapnyomda Rt.) 46 p. Egyetlen kiadás. Pethő Sándor történész, közíró oknyomozó jellegű politikai korszakmonográfiája 1925-ben jelent meg, ugyanazon évben három kiadásban is. A munkáról Nagy Miklós újságíró többrészes kritikát írt a nívós esszéfolyóiratban, a Budapesti Szemlében, majd a kritikát különlenyomatban is terjesztette. Válasziratunkban Pethő Sándor Nagy Miklós politikai pamfletének érvrendszerével vitatkozik, és az eredeti Pethő-tanulmány néhány pontját még alaposabban alátámasztja. Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438295.jpg)
![[Folyóirat] A Magyar Futár politikai hetilap lapszáma Horthy István kormányzóhelyettes halála alkalmából. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 35. szám. (1942. augusztus 26.) Budapest, 1941. Stádium Rt. ny. Folio. 23 + [1] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali, Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Lapszámunk természetesen megemlékezik Horthy István kormányzóhelyettes és vadászpilóta tragikus kimenetelű légi balesetéről, képriportot is közöl a szovjet fronton elesett tiszt életéről, ám érdeklődése középpontjában változatlanul a világháború eseményei állnak, a haditechika újításai, a német és magyar győzelmek; a szovjet és angol veszteségek. A belföldi hírcsokorban a kormányzóhelyettesi nekrológ mellett antiszemita kirohanásokkal tűzdelt filmes és társadalmi kommentárok. Lapszámunk rajzait (az angolszász-szovjet szövetségi rendszer működését gúny tárgyává tevő politikai karikatúráktól eltekintve) Dinnyés Károly grafikusművész készítette. A folyóirat valamennyi lapszáma szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439260.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] Népszabadság. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) [Kádár János rádióbeszéde: Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt. Vegyétek fel a munkát! Maléter Pál felhívása. Nagy Imre rádióbeszéde.] Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, a lapszéleken apró gyűrődésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3455782.jpg)
