Tardy Lajos: A. I. Turgenyev és Magyarország. (Dedikált.) (Budapest, 1967). (Akadémiai Nyomda). 413-420 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Szamos Gyurinak baráti szeretettel: Tardy Lajos. 1967 március". Tardy Lajos (1914-1990) szovjet hadifogságot megjárt művelődéstörténész, műfordító, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója. Rövid cikkében méltatja Alekszandr Ivanovics Turgenyev (1784-1845), a szabadkőműves kapcsolatokkal bíró orosz történész, jogász, utazó életét és munkásságát, valamint műfordításban közli a fiatal Turgenyev két, Budáról kelt levelét. A Göttingenben tanult Turgenyev 1804 nyarán kapott belépési engedélyt Magyarországra, beutazta az országot, meglátogatta az itteni orosz kolóniát és a szláv vidékeket. 1804 augusztusából és szeptemberéből való budai levelei érdekes szemszögből számolnak be a szíves magyar vendéglátás körülményeiről, a magyar népéletről, illetve a közjogi állapotokról. (Különlenyomat a Filológiai Közlöny 1966. évi 3-4. számából.) Prov.: Szamos György történész, antikvárius. Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
Nanno Marinatos: Art and religion in Thera, Reconstructing a bronze age society. Athens, én., Szerzői, 128+1 p. Angol nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Utazgassunk hazánk földjén! [A MÁV túra- és városnézési ajánlatai.] (1931). Budapest, 1931. (Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága - Stádium Sajtóvállalat Rt. ny.) 64 p. Egyetlen kiadás. A hazai turizmus fellendítését szolgáló, gazdagon illusztrált kiadványunk 29 hegyvidéki túrát, illetve városnézési sétát ajánl olvasói figyelmébe. Kirándulásaink túlnyomó része hegyvidékekre kalauzol, Kőszegtől Zemplénig, a Mecsektől a Cserhátig. Kötetünkbe mindössze két alföldi túra jutott, ezek Debrecen meglátogatását kombinálják Hortobággyal, illetve Szeged városát Ópusztaszerrel. A bugaci puszta vagy a zselici dombhát turisztikai lehetőségeit még nem érzékelő munka képanyagának többsége tájkép, némelyiken korabeli kiránduló csoportok, cserkészek és civilek egyaránt megjelennek. Hollókő környéke felvételünkön feltűnően kopár, a környék erdősítése csak később kezdődött. Kötetünk végén a MÁV-kedvezmények ismertetése, illetve turisztikai művek ajánlója. Fűzve, Gönczi Gebhardt Tibor színes rajzával illusztrált kiadói borítóban, jó példány.
Balla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. Statisztikai Közlemények 77. köt. 2. sz. Bp., [1935], Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 178+(2) p. Kiadói papírkötés, kissé sérült borítóval és gerinccel.
1926 The National Geographic Magazine. Vol. L, No. 1. July 1926. Washington D.C., 1926, The National Geographic Society. Fekete-fehér és színes képekkel illusztrálva. Angol nyelven. Átkötött félvászon-kötésben, kissé viseltes, sérült, kopottas borítóval, részben ázott, sérült lapokkal, kendi Finály István (1876-1947) mérnök tulajdonosi bélyegzőjével.
Nagy Emese: Az egervári vár építéstörténete. (Dedikált.) (Budapest, 1965). (Akadémiai Nyomda). [1] + 192-206 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Zádor Annának szeretettel: Nagy Emese. 967. 5. 12". Felvételekkel, homlokzat- és alaprajzokkal gazdagon díszített tanulmányában Nagy Emese műemlékvédő Zala megye erősségének, a XVI. században kibővített, a Nádasdyak által igazgatott egervári várnak építéstörténeti és rekonstrukciós történetébe avat be. Az első borítófedélen hagyatéki bélyegzés, "Zádor Anna hagyatékából" felirattal. (Különlenyomat az Archeologiai Értesítő 1965. évi 1. számából.) Prov.: Zádor Anna. [Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, műemlékvédő, egyetemi tanár, szerkesztő, fő kutatási területe a klasszicizmus és romantika művészettörténete és történeti építészete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I.: A XIV. századi várpalota feltárása a várban. (Dedikált.) Veszprém, 1967. (Ny. n.) 259-278 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "dr. Zádor Annának tisztelettel: Gergelyffy András. Bpest, 1968. nov. 2". Gergelyffy András (1935-2005) művészettörténész szövegközti felvételekkel, illetve alaprajzokkal illusztrált kötete az Újlaki-család által épített XIV. századi vár, Várpalota építésének és feltárásának történetébe avat be. Az Újlakiak a közeli, a dinasztia számára szűknek bizonyult Bátorkő várát elhagyva a XIV. században emelték várkastélyukat, mely számos átalakítást, és tulajdonosváltást követően a török időkben a végvári harcok fontos területévé lett. A vár egy részét a Rákóczi-szabadságharc után elbontották, a 20. század elejére pedig erősen romossá vált. Az első borítófedélen hagyatéki bélyegzés, "Zádor Anna hagyatékából" felirattal. (Különlenyomat a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. kötetéből.) Prov.: Zádor Anna. [Zádor Anna (1904-1995) művészettörténész, műemlékvédő, egyetemi tanár, szerkesztő, fő kutatási területe a klasszicizmus és romantika művészettörténete és történeti építészete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban, jó példány.
[Bergman, Sten (1895-1975)] Sten Bergman: Kamcsatka ősnépei, vadállatai és tűzhányói között. Fordította: Dr. Cholnoky Béla. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., é.n., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) Rt., 272 p.+23 t. Fekete-fehér fotókkal, és egy térképpel. Kiadói dúsan aranyozott egészvászon sorozatkötésben, kis kopással
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.