Kisközlöny a "Rendeleti Közlöny"-höz. A magyar kir. honvédség számára. 1918. évi I. kötet. 1-47. szám egybekötve. Kiadói félvászon-kötésben, intézményi bélyegzővel.
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Kereszturi József Alajos: Compendium historiae universalis. Systematice deductum per Josephum Aloys. Kereszturi. Pars prima: Complectens res a Mundo condito usque Aeram Augusteam. Pestini, 1817-1823. Typis Joan. Thopm. Trattner. 597 + [3] p. Egyetlen kiadás. Keresztury József Alajos (1755-1825) történész, a Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia történelemtanára. Latin nyelvű egyetemes történelmi áttekintése három kötetben jelent meg, kötetünk a teljes mű önmagában is megálló, első része. A szerző a történelemírás korszakolási és elbeszélési problémáinak tárgyalása után Ádámtól Augustus koráig tárgyalja a világtörténelem menetét, az egyiptomi, zsidó, görög, perzsa és római idők tárgyalásával. Példányunk első két, illetve utolsó négy levele japán papírral javított, első három íve levelén a szövegtörzs alatt halvány foltosság, a további levelek alján halvány vízfoltosság. Javított, restaurált korabeli kartonkötésben, későbbi papírtokban.
Dénes Jánossy: Die Ungarische Emigration und der Krieg im Orient. Bp., 1939, E. Lukinich. Német nyelven. Kiadói papírkötés, félig elvált borítóval, felvágatlan lapokkal.
Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.
Bálint Csanád: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai (Régészeti tanulmányok). Magyar Őstörténeti Könyvtár 8. Szeged, 1995, JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport. Kiadói papírkötés, gerincen apró sérüléssel.
Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
![Kereszturi József Alajos: Compendium historiae universalis. Systematice deductum per Josephum Aloys. Kereszturi. Pars prima: Complectens res a Mundo condito usque Aeram Augusteam. Pestini, 1817-1823. Typis Joan. Thopm. Trattner. 597 + [3] p. Egyetlen kiadás. Keresztury József Alajos (1755-1825) történész, a Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia történelemtanára. Latin nyelvű egyetemes történelmi áttekintése három kötetben jelent meg, kötetünk a teljes mű önmagában is megálló, első része. A szerző a történelemírás korszakolási és elbeszélési problémáinak tárgyalása után Ádámtól Augustus koráig tárgyalja a világtörténelem menetét, az egyiptomi, zsidó, görög, perzsa és római idők tárgyalásával. Példányunk első két, illetve utolsó négy levele japán papírral javított, első három íve levelén a szövegtörzs alatt halvány foltosság, a további levelek alján halvány vízfoltosság. Javított, restaurált korabeli kartonkötésben, későbbi papírtokban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398359.jpg)
![Cemal Kutay: II. Dünya Harbinde Belgrad'I Kurtaran Türk. [ A török, aki megmentette Belgrádot a második világháborúban.] A szerző, Cemal Kutay (1909-2006) török történész által Mezey István (?) részére DEDIKÁLT példány! Istanbul, 1963, Taríh Konusuyor. Török nyelven. Kiadói egészvászon-kötésben, kissé kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3262590.jpg)
![Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357696.jpg)
