cca 1860-1865 Szent-Iványi Szentiványi Károly (1802-1877) főispán, politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke portréja, fametszet, jelzés nélkül, 20,5x15,5 cm
[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.
Rieder, Wilhelm August (1796-1880) rajza, Stöber, Franz (1795-1858) és Stöber, Joseph (1768-1852) metszése: Szent Péter. Színezett acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, foltos, papírra kasírozva, 10,5x7 cm.
Rieder, Wilhelm August (1796-1880) rajza, Stöber, Franz (1795-1858) és Stöber, Joseph (1768-1852) metszése: Szent Pál. Színezett acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, kissé foltos, papírra kasírozva, 10,5x7 cm.
Rieder, Wilhelm August (1796-1880) rajza, Stöber, Franz (1795-1858) és Stöber, Joseph (1768-1852) metszése: Szent Jakab. Színezett acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, foltos, papírra kasírozva, 10,5x7 cm.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Metszet, Buda ostroma] Sebastien Leclerc (1676-1763) - Jeremias Wolff (1663-1724): Le Siege de Bude (Buda ostroma). Rézmetszet. 23x17 cm Üvegezett keretben](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3411300.jpg)
![[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389159.jpg)
