[Szicília színezett rézmetszetű térképe] Homann Heirs: 1747 Regni & Insulae Siciliae Tabula geographica, ex Archetypo graniori in hoc compendium redata . . . Ao. 1747 . / copper plate map of Sicily 463x540 mm
[Perzsia színezett rézmetszetű térképe] Opulentissimi Regni Persiae... Seutter, George Matthaeus (1678 - 1757), cca 1740. / Colored copper plate map of Persia 495x580 mm
[Nagy Sándor birodalmának rézmetszetű térképe] 1731 Guillaume De L'Isle (1675-1726): Alexandri Magni Imperium et Expeditio... szélén beszakadásokkal. 470 x 840 mm / copper plate map of Sicily 470 x 840 mm
[A Nyugat-Római birodalom rézmetszetű térképe] 1763 Jean Baptiste Bourguignon d'Anville (1697-1782): Orbis Romani, pars occidentalis. Auspiciis Serenissimi Principis Ludovici Philippi, Aurelianorum Ducis publici juris facta. Auctor d'Anville, Regiae Humaniorium Litterarum Academiae, et Scientiarum Petropolitanae Socius, Celsitudinique Serenissimae a Secretis. MDCCLXIII. Szélén restaurált / copper plate map of the Western Roman Empire with restoration 550x680 mm
[Térkép] Homerische Welttafel - Weltcharte des Herodotos. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Két rézmetszetű térkép közös lapon, a metszet mérete: 520x385 mm, lemezméret: 540x410 mm, lapméret: 575x435 mm. Kettős térképmetszetünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának 1. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térképek a világ egészét antik világérzékelés szerint ábrázolják. Felső, homéroszi földabroszunk az Ókeanosz által körülölelt Föld mediterráneumában Odüsszeusz hajóútjait mutatja be, középpontjában Hellásszal, a görög szigetvilággal, Kis-Ázsiával, Levantéval, Szküllával és Kharübdisszel (Szicíliával), a Héraklész oszlopain (Gibraltáron) túli Elysion szigetével, Afrikában a Lótuszevők partvidékével, a Fekete-tenger mentén pedig a szintén mitikus Kolkhisz vidékével. Az alsó metszeten a hérodotoszi világtérkép látható, Európa, Ázsia és Afrika esetében is lényegesen gazdagabb hegy- és vízrajzi részletekkel, valamint számos mitikus néptörzs lakóhelyének feltüntetésével. A német kartográfia ókori térképészet iránt megélénkült érdeklődését nem csupán a német klasszika-filológia XVIII. századi áttörései indokolták; jelentős szerepet játszott benne Johann Heinrich Voss költő, műfordító századvégi Odüsszeia- és Íliász-fordítása is (1781, 1793). Jó állapotú térképlap, középen hajtásnyommal, a hajtás mentén apró javítással.
[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Rézmetszetű térkép, mérete: 255x395 mm. Térképünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának II. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térkép a Föld térképét antik világérzékelés szerint ábrázolja, mégpedig Sztrabón (Kr. e. 63 - Kr. u. 23 után) ókori görög utazó, földrajzi író világérzékelése szerinti földabroszt, mely a korábbi világmodelleknél pontosabban mutatja be az Óvilág három kontinensét, Európát, Ázsiát és Líbiát (Afrikát): az Ibériai-félszigettől a szkíta földekig, a hellenisztikus Kis-Ázsiától Indiáig, az Atlasz-hegységtől Afrika szarváig terjedő földeket, valamint a köztes és határoló tengereket. Sztrabón térképe ismeri a Földközi-tengert, a Fekete- és Kaszpi-tengert, a Vörös-tengert, feltünteti az Északi-tengert, az Atlanti-óceánt, az Indiai-óceánt (a Csendes-óceán létéről viszont nem tud). Jerne néven számontart egy különös szigetet, nagyjából Izland környékén; a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger között összeköttetést tételez fel, a szkíták jelenlétét pedig mind a kelet európai sztyeppén, mind Észak-Ázsiában feltünteti. A legrészletesebben kimunkált térség természetesen a szerző kis-ázsiai szülőhazája, a Pontus vidéke, hegyrajzában is itt a legpontosabb. A Nílus forrásaival kapcsolatban vadabb feltételezésekbe bocsátkozik, Európában a Tajo, a Rajna, az Elba, a Duna, illetve a Fekete-tengerbe északról ömlő folyók folyásirányára koncentrál, Ázsiában pedig a Tigris és az Eufrátesz, az Indus és a Gangesz jelenlétét ismeri el. Térképén természetesen mitikus néptörzsek is feltűnnek, illetve a fontosabb városokat is feltünteti. Lapunk szélén szélességi és hosszúsági beosztások. Jó állapotú térképlap, fölül apró pótlással, hátoldalán apró javítással.
[Térkép] Békés vármegye térképe. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x220 mm egy 350x250 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország belsejében fekvő, alföldi megyénk területét értelemszerűen nem érintik az országhatár-módosulások, megyehatárai viszont erősen eltérnek a maiaktól. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Gyula, Békéscsaba), nagyközségeit (Szarvas, Orosháza, Vésztő, Szeghalom), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A rendezett tanácsú városok mellett feltűnő a településhálózat ritkás jellege; a Körösök mentén fekvő síksági megye akkor is ritkán lakott területnek számított. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a pusztai névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Körösök és a Berettyó indázó vonulata erősen kitűnik. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.
[Térkép] Hajdú vármegye térképe. Mérték 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 250x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország tiszántúli részének szívét alkotó Hajdú megye az 1876-os megyerendezés során jött létre a különleges jogállású hajdú kerületekből és hajdú városokból, mely területéhez hozzácsatolták a cívis várost, Debrecent, nyugaton a Hortobágyot, délen Püspökladányt és környékét. A Szabolcs és Bihar megyékkel körbevett megye nem érintkezett a trianoni határral, így a második bécsi döntés határmódosításai érintetlenül hagyták megyénk közigazgatási beosztását; ám a politikai változás markánsan érintette Hajdú megye gazdasági és közlekedési jelentőségét. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, illetve elsőrendű műutakkal sűrűn benőtt közúthálózatát; településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Debrecen), rendezett tanácsú városait (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás), nagyközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.
cca 1936 Sopron szab. kir. város térképe, 1 : 12.500, készítette: Marikovszky Zoltán, kiadja: Schwarz Károly könyvkereskedő, Sopron. Hátoldalán az utcák és terek, jelentős épületek, nevezetességek, kirándulóhelyek jegyzékével. Sopron, Röttig-Romwalter-ny.,
[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.
3 db régi térkép: A Török Birodalom legnagyobb kiterjedése a XVII-ik században; Graecia (Görögország); Italia (Olaszország); rajzolta: Kogutowicz Manó, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., változó állapotban, 28,5x35 cm körül
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Szicília színezett rézmetszetű térképe] Homann Heirs: 1747 Regni & Insulae Siciliae Tabula geographica, ex Archetypo graniori in hoc compendium redata . . . Ao. 1747 . / copper plate map of Sicily 463x540 mm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3345018.jpg)
![[Perzsia színezett rézmetszetű térképe] Opulentissimi Regni Persiae... Seutter, George Matthaeus (1678 - 1757), cca 1740. / Colored copper plate map of Persia 495x580 mm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3345000.jpg)
![[Nagy Sándor birodalmának rézmetszetű térképe] 1731 Guillaume De L'Isle (1675-1726): Alexandri Magni Imperium et Expeditio... szélén beszakadásokkal. 470 x 840 mm / copper plate map of Sicily 470 x 840 mm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3345050.jpg)
![[A Nyugat-Római birodalom rézmetszetű térképe] 1763 Jean Baptiste Bourguignon d'Anville (1697-1782): Orbis Romani, pars occidentalis. Auspiciis Serenissimi Principis Ludovici Philippi, Aurelianorum Ducis publici juris facta. Auctor d'Anville, Regiae Humaniorium Litterarum Academiae, et Scientiarum Petropolitanae Socius, Celsitudinique Serenissimae a Secretis. MDCCLXIII. Szélén restaurált / copper plate map of the Western Roman Empire with restoration 550x680 mm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3345008.jpg)
![[Térkép] Homerische Welttafel - Weltcharte des Herodotos. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Két rézmetszetű térkép közös lapon, a metszet mérete: 520x385 mm, lemezméret: 540x410 mm, lapméret: 575x435 mm. Kettős térképmetszetünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának 1. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térképek a világ egészét antik világérzékelés szerint ábrázolják. Felső, homéroszi földabroszunk az Ókeanosz által körülölelt Föld mediterráneumában Odüsszeusz hajóútjait mutatja be, középpontjában Hellásszal, a görög szigetvilággal, Kis-Ázsiával, Levantéval, Szküllával és Kharübdisszel (Szicíliával), a Héraklész oszlopain (Gibraltáron) túli Elysion szigetével, Afrikában a Lótuszevők partvidékével, a Fekete-tenger mentén pedig a szintén mitikus Kolkhisz vidékével. Az alsó metszeten a hérodotoszi világtérkép látható, Európa, Ázsia és Afrika esetében is lényegesen gazdagabb hegy- és vízrajzi részletekkel, valamint számos mitikus néptörzs lakóhelyének feltüntetésével. A német kartográfia ókori térképészet iránt megélénkült érdeklődését nem csupán a német klasszika-filológia XVIII. századi áttörései indokolták; jelentős szerepet játszott benne Johann Heinrich Voss költő, műfordító századvégi Odüsszeia- és Íliász-fordítása is (1781, 1793). Jó állapotú térképlap, középen hajtásnyommal, a hajtás mentén apró javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406303.jpg)
![[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Rézmetszetű térkép, mérete: 255x395 mm. Térképünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának II. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térkép a Föld térképét antik világérzékelés szerint ábrázolja, mégpedig Sztrabón (Kr. e. 63 - Kr. u. 23 után) ókori görög utazó, földrajzi író világérzékelése szerinti földabroszt, mely a korábbi világmodelleknél pontosabban mutatja be az Óvilág három kontinensét, Európát, Ázsiát és Líbiát (Afrikát): az Ibériai-félszigettől a szkíta földekig, a hellenisztikus Kis-Ázsiától Indiáig, az Atlasz-hegységtől Afrika szarváig terjedő földeket, valamint a köztes és határoló tengereket. Sztrabón térképe ismeri a Földközi-tengert, a Fekete- és Kaszpi-tengert, a Vörös-tengert, feltünteti az Északi-tengert, az Atlanti-óceánt, az Indiai-óceánt (a Csendes-óceán létéről viszont nem tud). Jerne néven számontart egy különös szigetet, nagyjából Izland környékén; a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger között összeköttetést tételez fel, a szkíták jelenlétét pedig mind a kelet európai sztyeppén, mind Észak-Ázsiában feltünteti. A legrészletesebben kimunkált térség természetesen a szerző kis-ázsiai szülőhazája, a Pontus vidéke, hegyrajzában is itt a legpontosabb. A Nílus forrásaival kapcsolatban vadabb feltételezésekbe bocsátkozik, Európában a Tajo, a Rajna, az Elba, a Duna, illetve a Fekete-tengerbe északról ömlő folyók folyásirányára koncentrál, Ázsiában pedig a Tigris és az Eufrátesz, az Indus és a Gangesz jelenlétét ismeri el. Térképén természetesen mitikus néptörzsek is feltűnnek, illetve a fontosabb városokat is feltünteti. Lapunk szélén szélességi és hosszúsági beosztások. Jó állapotú térképlap, fölül apró pótlással, hátoldalán apró javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406304.jpg)
![[Térkép] Békés vármegye térképe. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 295x220 mm egy 350x250 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország belsejében fekvő, alföldi megyénk területét értelemszerűen nem érintik az országhatár-módosulások, megyehatárai viszont erősen eltérnek a maiaktól. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: rendezett tanácsú városait (Gyula, Békéscsaba), nagyközségeit (Szarvas, Orosháza, Vésztő, Szeghalom), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A rendezett tanácsú városok mellett feltűnő a településhálózat ritkás jellege; a Körösök mentén fekvő síksági megye akkor is ritkán lakott területnek számított. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a pusztai névanyagot kivéve domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel, térképünkön a Körösök és a Berettyó indázó vonulata erősen kitűnik. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407618.jpg)
![[Térkép] Hajdú vármegye térképe. Mérték 1:375,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 220x295 mm egy 250x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Az ország tiszántúli részének szívét alkotó Hajdú megye az 1876-os megyerendezés során jött létre a különleges jogállású hajdú kerületekből és hajdú városokból, mely területéhez hozzácsatolták a cívis várost, Debrecent, nyugaton a Hortobágyot, délen Püspökladányt és környékét. A Szabolcs és Bihar megyékkel körbevett megye nem érintkezett a trianoni határral, így a második bécsi döntés határmódosításai érintetlenül hagyták megyénk közigazgatási beosztását; ám a politikai változás markánsan érintette Hajdú megye gazdasági és közlekedési jelentőségét. A színkódolt járásbeosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, illetve elsőrendű műutakkal sűrűn benőtt közúthálózatát; településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Debrecen), rendezett tanácsú városait (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás), nagyközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk domborzati részleteket csak elvétve, ám vízrajzi részleteket bőséggel tüntet fel. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyommal, a hátoldalon kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407620.jpg)
![[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3376682.jpg)
