Rumänische Siedlungen des XIII. und XIV. Jahrhunderts in Siebenbürgen und in den übrigen teilen Ostungarns / Román települések Erdélyben és Kelet-Magyarországon a XIII. és XIV. században, reprint térkép, lapszéli szakadással, 57,5x50 cm
3 db történelmi Európa-térkép, rajzolta: Kogutowicz Manó, 1 : 20.000.000, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., kissé viseltes állapotban, 29x34 cm körül
1975 Österreich-Ungarn / Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe, 1914-es térkép reprintje, a hajtások mentén szakadt, a sarkain ragasztásnyomokkal, Wien, Freytag - Berndt, 72x107 cm
1922 "Harta Judeţului Odorheiu, Intocmitáde de E. Reiber", Udvarhely megye térképe, Összeállította E. Reiber, 1:200.000, Cluj/Kolozsvár, Minerva S.A.,(Lit. Baga), román nyelven, hajtott, szakadt, 41x43 cm
cca 1900-1910 Csongrád megye térképe, 1 : 500.000, Szeged, Traub B. és Társa kiadása, kisebb sérülésekkel, kissé foltos, ragasztott, 29,5x22,5 cm + 1941 Békés vármegye térképe, 1 : 420.000, M. Kir. Honv. Térképészeti Intézet, kis lapszéli sérüléssel, kis foltokkal, 35x25 cm
[Térkép] Budapest és környékének térképe. Tervezte: Stoits György. Mértéke: 1:25 000. (1938). Budapest, [1938]. Gergely Rezső könyvkereskedése - Közlekedési Nyomda Kft. Színes térkép, mérete: 900x1195 mm egy 950x1215 mm méretű térképlapon. Térképünk a XIV kerületre osztott Budapest teljes területét ábrázolja a környező településekkel (Kerepes, Rákoscsaba, Ecser, Vecsés, Gyál, Soroksár, Csepel, Nagytétény, Érd, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Békásmegyer, Újpest). A vasútvonalak, a villamos- és autóbusz-hálózat; a beépített és beépítetlen, az erdős és parkosított területek, a jelentősebb középületek feltüntetésével (Parlament, Bazilika, Zsinagóga, Nemzeti Múzeum, Operaház, Millenniumi Emlékmű, Közlekedési Múzeum, OTI-székház, Központi Vágóhíd). 1938-ban keletkezett lapunk már Mussolini térként nevezi meg az Oktogont (1936), Horthy Miklós hídként hivatkozik a frissen elkészült nagykörúti hídra (1937). A Körönd egyelőre őrzi még politikamentes nevét, 1938-ban kapja csak meg Hitler Adolf nevét. A város határán kívül szőlőtelepek és menedékházak tűnnek fel. A hajtások mentén apró sérülések. Fabó-Holló 2509. Jó állapotú lap, vászonra vonva, hajtogatásnyomokkal.
[Térkép] Brassó megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a szász székből felállított dél-erdélyi Brassó megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Brassót), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a vasút ez idő szerint észak-déli irányban szeli át a megyét, az Olt völgyéből Brassóba kapaszkodva, majd a Kárpátok hágóján át román területre lépve. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. Térképünk szélén, a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, hátoldalán illesztéssel és javítással.
[Térkép] Udvarhely megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác térképész. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a székely székből felállított Udvarhely megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Székelyudvarhelyt), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, barlangjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a megyét ez idő szerint délnyugati sarkán érinti a brassói vasút, a megyeszékelyre, illetve a Hargita hágóin át Csíkba és Gyergyóba csupán közút vezet. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. A lap a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, korabeli kartonlapra vonva.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Budapest és környékének térképe. Tervezte: Stoits György. Mértéke: 1:25 000. (1938). Budapest, [1938]. Gergely Rezső könyvkereskedése - Közlekedési Nyomda Kft. Színes térkép, mérete: 900x1195 mm egy 950x1215 mm méretű térképlapon. Térképünk a XIV kerületre osztott Budapest teljes területét ábrázolja a környező településekkel (Kerepes, Rákoscsaba, Ecser, Vecsés, Gyál, Soroksár, Csepel, Nagytétény, Érd, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Békásmegyer, Újpest). A vasútvonalak, a villamos- és autóbusz-hálózat; a beépített és beépítetlen, az erdős és parkosított területek, a jelentősebb középületek feltüntetésével (Parlament, Bazilika, Zsinagóga, Nemzeti Múzeum, Operaház, Millenniumi Emlékmű, Közlekedési Múzeum, OTI-székház, Központi Vágóhíd). 1938-ban keletkezett lapunk már Mussolini térként nevezi meg az Oktogont (1936), Horthy Miklós hídként hivatkozik a frissen elkészült nagykörúti hídra (1937). A Körönd egyelőre őrzi még politikamentes nevét, 1938-ban kapja csak meg Hitler Adolf nevét. A város határán kívül szőlőtelepek és menedékházak tűnnek fel. A hajtások mentén apró sérülések. Fabó-Holló 2509. Jó állapotú lap, vászonra vonva, hajtogatásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400895.jpg)
![[Térkép] Brassó megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a szász székből felállított dél-erdélyi Brassó megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Brassót), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a vasút ez idő szerint észak-déli irányban szeli át a megyét, az Olt völgyéből Brassóba kapaszkodva, majd a Kárpátok hágóján át román területre lépve. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. Térképünk szélén, a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, hátoldalán illesztéssel és javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400897.jpg)
![[Térkép] Udvarhely megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác térképész. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a székely székből felállított Udvarhely megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Székelyudvarhelyt), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, barlangjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a megyét ez idő szerint délnyugati sarkán érinti a brassói vasút, a megyeszékelyre, illetve a Hargita hágóin át Csíkba és Gyergyóba csupán közút vezet. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. A lap a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, korabeli kartonlapra vonva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400898.jpg)
