Dr. vitéz Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 1., 2., 6. és 7. kötet. 1921-1929, Sopron, Székely és Társa Könyvnyomdája, sérült, néhol elvált papírkötés, folt, elvált könyvtest, kijáró lapok.
Megyeri Anna: Serényi Árpád. Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusa. Zalaegerszeg, 2017., Göcseji Múzeum, 258 p. Nagyon gazdag fotóanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Sopron Vármegye Levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: Középkori oklevelek. (1236-1526.) Összeáll.: Sümeghy Dezső. Sopron, 1928, Sopron Vármegye Törvényhatósága, XXVIII+223+1 p. Kiadói papírkötés, a gerincen sérülésnyommal, az elülső borító felső sarkán kis törésnyommal, de alapvetően szép állapotban, felvágatlan lapokkal. Ritka!
Schlager, [Johann Evangelist]: Alterthümliche Ueberlieferungen von Wien aus handschriftlichen Quellen. Wien, 1844, Leopold Grund-ny., IV+200 p.+ 3 t. (ebből 2 kihajtható). Első kiadás. Német nyelven. Aranyozott egészvászon-kötésben, kissé sérült, kopottas borítóval és gerinccel, belül nagyrészt jó állapotban, helyenként kissé foltos lapokkal.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. III. kötet Magyarország I. kötete. Bp., 1888, Magyar Királyi Államnyomda, XVI+526 p.+1 (Ormánsági magyar népviselet, hártyapapírral védett kromocinkográfia (hártyapapír sérült) t. Nagyon gazdag egészoldalas és szövegközti képanyaggal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott, festett egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés, kopásokkal a borítón, enyhén foltos első lapok
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország IV. kötete: A Dunántúl. Budapest, 1896. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 600 p. + 1 t. (hártyapapírral védett színes tábla). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. . A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, a III. kötet pedig Budapesttel. A Dunántúl térségét részletező IV. kötetünk a Duna folyam részletes bemutatása után az egyes megyék történeti, néprajzi és gazdasági részleteit ismerteti, a Dunántúl régészeti feltárásának és építészeti eredményeinek: vár- és városépítészetének, kastély- és kúriaépítészeti sajátosságainak gazdag rajzával. Kötetünk alkalmanként kitér a dunántúli ősfoglalkozások ismertetésére is, valamint néhány néprajzi csoport sajátosságait is méltatja (vendek, hiencek, rábaköziek, sárköziek, mohácsiak). A tartalomból: Eötvös Károly: A Dunántúl Gonda Béla: A magyar Duna Pasteiner Gyula: Őskori, római és népvándorlás kori emlékek a Dunán túl Eötvös Károly: Veszprém megye. Zala megye Bellosics Bálint: A zala- és vasmegyei vendek Baksay Sándor: Tolna megye. Somogy megye. Baranya megye Balogh Gyula: Vas megye Herrmann Antal: A hieczek Bella Lajos: Sopron megye Rodiczky Jenő: Moson megye Francsics Norbert: Győr megye Takáts Sándor: Tata és vidéke Kőrösy László: Esztergom és környéke Wekerle Sándor: Fejér megye Eötvös Károly: A Balaton tava (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötete: Budapest és Fiume. Budapest, 1893. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 604 p. + 1 t. (színes). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, kötetünk: a III. kötet pedig a nemzet fővárosát, illetve tengeri kikötőjét, Fiumét tárgyalta. Gazdagon illusztrált könyvünk nagyját Budapest történelmének részletezése, valamint modernitásának dicsérete teszi ki: a városligeti, margitszigeti, svábhegyi és zugligeti kikapcsolódás lehetőségeinek és módozatainak elősorolása, a Dunakorzón, a körutakon és az Andrássy úton való séta nagyszerű lehetőségeinek méltatása, a múzeumok, a színházak és az Opera intézményeinek, valamint a kávéházi életnek általános magasztalása. A művelt városi szórakozásformákat tárgyaló (néprajzinak szánt) fejezetek után kötetünk a magyar irodalom és színművészet, az építészet, szobrászat és festészet témáinak is szán egy-egy fejezetet, egy rövidebb tanulmány pedig Budapest iparát, kereskedelmét és közlekedését méltatja. Kötetünkről éppúgy elmondható, mint az ünnepi sorozat bármely kötetéről, hogy elsősorban a tartomány néprajzi és kulturális karakterének megrajzolására vállalkozik: szociográfiai mélyfúrásokra alig; ennek megfelelően a sajátosan pesti szórakozásformák sokkal bővebb tárgyalást kapnak, mint a lakhatási és gyáripari viszonyok árnyoldalai. (A kapcsolódó képanyag azonban különös erővel eleveníti meg az 1880-as évek középosztályának öltözködési, társaséleti, viselkedés-, szokás- és közlekedési kultúráját). A tartalomból: Jókai Mór: Bevezetés Salamon Ferenc: Budapest története Pasteiner Gyula: Az építés Budapesten Jókai Mór: Budapesti élet Rákosi Jenő: Budapest városrészei Berzeviczy Albert: Budapest iskolái Pulszky Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Váczy János: A Magyar Tudományos Akadémia Váczy János: A magyar irodalom Paulay Ede: A magyar színészet Bartalus István - Káldy Gyula: Az egyházi és világi zene Keleti Gusztáv: Festészet és szobrászat Lukács Béla: Budapest ipara és kereskedelme Ilosvay Lajos: Budapest ásványos vizei és fürdői Marczali Henrik - Thirring Gusztáv: Gödöllő és vidéke. A budai hegyvidék. Szentendre és Visegrád környéke Kenedi Géza: Fiume és kerülete. A címoldalon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris, illetve kereskedői körbélyegzés. Néhány oldalon apró foltosság. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötete: Budapest és Fiume. Budapest, 1893. Magyar Királyi Államnyomda. XII + 604 p. + 1 t. (színes). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, kötetünk: a III. kötet pedig a nemzet fővárosát, illetve tengeri kikötőjét, Fiumét tárgyalta. Gazdagon illusztrált könyvünk nagyját Budapest történelmének részletezése, valamint modernitásának dicsérete teszi ki: a városligeti, margitszigeti, svábhegyi és zugligeti kikapcsolódás lehetőségeinek és módozatainak elősorolása, a Dunakorzón, a körutakon és az Andrássy úton való séta nagyszerű lehetőségeinek méltatása, a múzeumok, a színházak és az Opera intézményeinek, valamint a kávéházi életnek általános magasztalása. A szórakozásformákat tárgyaló (néprajzinak szánt) fejezetek után kötetünk a magyar irodalom és színművészet, az építészet, szobrászat és festészet témáinak is szánt egy-egy fejezetet, egy rövidebb fejezet pedig Budapest iparát, kereskedelmét és közlekedését méltatja. Kötetünkről éppúgy elmondható, mint az ünnepi sorozat bármely kötetéről, hogy elsősorban a tartomány néprajzi és kulturális karakterének megrajzolására vállalkozik, szociográfiai mélyfúrásokra viszont alig; ennek megfelelően a sajátosan pesti szórakozásformák sokkal bővebb tárgyalást kapnak, mint a lakhatási és gyáripari viszonyok árnyoldalai. A tartalomból: Jókai Mór: Bevezetés Salamon Ferenc: Budapest története Pasteiner Gyula: Az építés Budapesten Jókai Mór: Budapesti élet Rákosi Jenő: Budapest városrészei Berzeviczy Albert: Budapesti iskolái Pulszky Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Váczy János: A Magyar Tudományos Akadémia Váczy János: A magyar irodalom Paulay Ede: A magyar színészet Bartalus István - Káldy Gyula: Az egyházi és világi zene Keleti Gusztáv: Festészet és szobrászat Lukács Béla: Budapest ipara és kereskedelme Ilosvay Lajos: Budapest ásványos vizei és fürdői Marczali Henrik - Thirring Gusztáv: Gödöllő és vidéke. A budai hegyvidék. Szentendre és Visegrád környéke Kenedi Géza: Fiume és kerülete. Az első előzéken apró hiány, néhány oldalon apró, halvány foltosság. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia. Budapest, 1892. Magyar Királyi Államnyomda. 1 t. (hártyapapírral védett színes címkép) + XVI + 732 p. Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A kötetek közgazdasági része a tartomány legjellemzőbb és legjobban ábrázolható (legfestőibb) gazdasági ágait részletezi, kötetünk esetében a Tengermellék és Dalmácia mediterrán jellege miatt kiemelt figyelem jut a borászatra, a selyemhernyó-tenyésztésre és ennek feldolgozóiparára, valamint a halászat és a hajóipar kérdéseire, ez utóbbi kapcsán pedig a hajógyártás kimondottan gyáripari jellege is megmutatkozik, igaz, ennek a munkás érdekképviseletet jelentő potenciális árnyoldalai nélkül. Reprezentatív jellegű sorozatunk köteteire egyébként is sokkal inkább jellemző a Monarchia sokféleségének ünneplése, mint a válságjelenségek boncolása; kötetünk sokkal gazdagabb a népszokások, helyi tradíciók, a népviseletek és népmondák, a helyi lakodalmi és temetési szokások bemutatásában, mint a bérproblémák, nemzetiségi konfliktusok, demokratikus deficitek árnyalt leírásában, ez utóbbiak iránt néprajzi és országismereti fókuszú sorozatunk egyetlen kötete sem érdeklődik. Emlékezetes adalék viszont, hogy a vidék olasz, szlovén, dalmát, horvát és szerb kultúrájának leírására autentikus nemzetiségi szerzőket kértek fel (a magyarországi kötetek esetében a döntően magyar szerzők a helyi nemzetiségi kultúrák ünneplésére igen kis terjedelmet szánnak). A tartalomból: Osztrák Tengermellék: Noé Henrik: Görcz és Gradiska tájképekben Liburnaui Lorenz: Isztria tájképekben Swida Ferenc: Trieszt tájleírása, népélete, történelmi és művelődési fejlődése Benussi Bernát: Isztria története Zuckerkandl Emil - Vipauz Károly: Az Osztrák Tengermellék népe Coronini Ferenc: Görczi és gradiskai népélet Tomasin Péter: A Trieszt-környéki nép Tomasin Péter: Népélet Isztriában (a szlávok kivételével) Spincic Alajos: Isztria szláv részének néprajza Sabladoski Klodic Antal: Szláv nyelv és irodalom Triesztben és Isztriában Zernitz Antal: Olasz irodalom Hauser Alajos: Építés, várak és helységek Isztriában Righetti János: Szobrászat és képírás Isztriában Bolle János: Mezőgazdaság Görczben és Gradiskában Becher Ernő: A tengerészet fejlődése s a hajózás Triesztben és Isztriában Bujatti Ede: Kereskedés, ipar és hajóépítés Triesztben Graeffe Ede: A halászat az Osztrák Tengermelléken Czoernig Károly: Ipar, kereskedelem, sókészítés és bányászat Isztriában Hugues Károly: Földmívelés, borászat és állattenyésztés Isztriában Dalmáczia: Noé Henrik - Gelcich Jenő: Dalmáczia tájképekben Rutar Simon - Gelcich József - Erber Tullius: Dalmáczia története Vipauz Károly - Liepopili Antal - Pocina Rókus - Zlatovic István: Dalmáczia népélete. A lakosság testalkata . A bocche di cattarói nép élete. Zene Hauser Alajos: Építés, szobrászat és festészet Dalmácziában Menger Károly (szerk.): Közgazdasági élet Dalmácziában. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. VIII. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország I. kötete. Budapest, 1888. Magyar Királyi Államnyomda. XVI + 526 p. + 1 t. (színes, hártyapapírral védett). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-helytörténeti-néprajzi-országismereti monográfia-sorozatának önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelentő sorozat országismertető kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének, néprajzi, népéleti, mezőgazdasági, szőlészeti, halászati, vadászati, kézmű- és gyáripari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a tradicionális, vidékenként igen eltérő népszokások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány történelmi, néprajzi, kulturális és gazdasági karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartományméretük miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. Kötetünk a sorozat Magyarországot tárgyaló köteteinek bevezető kötete (Magyarország I.), mely gazdagon illusztrált lapjain a magyar történelem teljességét kívánta bemutatni, a magyar népkaraktert méltatni, a népi hiedelemvilágot, néprajzot, népi kultúrát és népi öltözetét sokrétűen jellemezni, valamint megkísérelte érzékeltetni az ország mezőgazdasági, ipari és közlekedési potenciáljának kiteljesedését. Sorozatunk - reprezentatív jellegénél fogva - mindig is inkább törekedett a Monarchia egyes tartományai nemzeti karakterének, illetve fejlődésének méltatására, mint szociális mélyfúrásokra vagy a válságjelenségek boncolására, ám igencsak meglepő, hogy a magyarországi köteteknél - a Lajtán túli tartományleírások gyakorlatával szemben - a magyar szerkesztők egyáltalán nem vették igénybe szlovák, szerb, ruszin vagy román munkatársak segítségét, a tót, szerb, ruszin vagy román népkarakterről (és történelemről) igen kevés szó esik: díszművünk meghatározó kötetei így a magyarság mint államalkotó nemzet primátusát sugallják. A tartalomból: Rudolf trónörökös: Előszó Hunfalvy János: A magyar szent korona birodalmának földrajzi alakulata Pulszky Ferenc - Szabó Károly - Csánki Dezső - Pauler Gyula - Jókai Mór: Magyarország története -- A magyar nyelv sajátságai. A magyar nép eredete, alkata, hősi indulata. A magyar nép kedélye, váralkata. Családélet. Vallás, őshit, babonák. Az Attila-Csaba mondakör és Álmos Jókai Mór: A magyar nép humora. A magyar népköltészet Imre Sándor: A magyar közmondások Barthalus István: A magyar palotás zene és a népdalok Baksay Sándor: A magyar népviselet Közgazdaság: Tormay Béla: Mezőgazdaság és állattenyésztés Molnár István: Bortermelés Törs Kálmán - Molnár István: Kertészet Bedő Albert: Az erdők és az erdészet Keleti Károly: Az ipar Lukács Béla: Közlekedési intézmények. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. III. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói szürke egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben II. kötet: Bécs és Alsó-Ausztria. Bp., 1888, M. Kir. Államnyomda, XVI+688 p. + 1 (színes képtábla) t. Nagyon gazdag egészoldalas és szövegközti képanyaggal illusztrált. Kiadói dúsan aranyozott, festett egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés, a hátsó borítón folt, néhány lap foltos, egyébként jó állapotban
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Bevezető kötet. Budapest, 1887. Magyar Királyi Államnyomda. [2] + VIII + 594 + [2] p. + 1 t. (kihajtható hasonmás). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A tartományi kötetek előtt azonban bevezető kötetünk vázolja a sorozat kitűzött célját (gazdagon illusztrált kötetekben bemutatni a Monarchia sajátos, a földrajzi, éghajlati, néprajzi és gazdasági sokféleségben megnyilvánuló értékét), majd tematikus fejezeteiben bőségesen méltatja a Monarchia földrajzát, tájait, éghajlatait, növény- és állatvilágát, újabb fejezetben jellemzi a Monarchia népfajait, végül leghangsúlyosabb fejezeteiben bemutatja a Monarchia sajátos történetét. Ez utóbbi erősen fókuszált történetmondás, amely a területet lakó germán és szláv népek őstörténetétől a magyarok bevonulása után erősen válogat a középkori történelemből, a térségben időről időre felbukkanó Habsburg-uralkodókat kiemelve az időkből, majd a 16. századtól a térség feletti döntő uralmat megszerző Habsburgok látószögéből beszéli el a történelmet (ebből a látószögből Erdély, Lengyelország szempontja, illetve a török és délszláv szempont nem igazán látszik). Kötetünk bő fele ugyanakkor egységes vonalvezetésű történetmondás I. Ferdinánd német-római császártól I. Ferenc József osztrák császárig, magyar és cseh királyig. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Schlager, [Johann Evangelist]: Alterthümliche Ueberlieferungen von Wien aus handschriftlichen Quellen. Wien, 1844, Leopold Grund-ny., IV+200 p.+ 3 t. (ebből 2 kihajtható). Első kiadás. Német nyelven. Aranyozott egészvászon-kötésben, kissé sérült, kopottas borítóval és gerinccel, belül nagyrészt jó állapotban, helyenként kissé foltos lapokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3373620.jpg)
![Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Bevezető kötet. Budapest, 1887. Magyar Királyi Államnyomda. [2] + VIII + 594 + [2] p. + 1 t. (kihajtható hasonmás). Első kiadás. Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A tartományi kötetek előtt azonban bevezető kötetünk vázolja a sorozat kitűzött célját (gazdagon illusztrált kötetekben bemutatni a Monarchia sajátos, a földrajzi, éghajlati, néprajzi és gazdasági sokféleségben megnyilvánuló értékét), majd tematikus fejezeteiben bőségesen méltatja a Monarchia földrajzát, tájait, éghajlatait, növény- és állatvilágát, újabb fejezetben jellemzi a Monarchia népfajait, végül leghangsúlyosabb fejezeteiben bemutatja a Monarchia sajátos történetét. Ez utóbbi erősen fókuszált történetmondás, amely a területet lakó germán és szláv népek őstörténetétől a magyarok bevonulása után erősen válogat a középkori történelemből, a térségben időről időre felbukkanó Habsburg-uralkodókat kiemelve az időkből, majd a 16. századtól a térség feletti döntő uralmat megszerző Habsburgok látószögéből beszéli el a történelmet (ebből a látószögből Erdély, Lengyelország szempontja, illetve a török és délszláv szempont nem igazán látszik). Kötetünk bő fele ugyanakkor egységes vonalvezetésű történetmondás I. Ferdinánd német-római császártól I. Ferenc József osztrák császárig, magyar és cseh királyig. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, az első előzéken Ex libris. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Poss. Kovách Aristid, Kovách Tihamér. (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. kötet.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3373622.jpg)
