Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 122 + [2] p. + 13 t. Egyetlen kiadás. Huszár Lajos (1906-1987) nemzetközi hírű numizmata, történész. Éremtörténeti értekezése az erdélyi fejedelemség bethleni korszakának pénzverési korszakaiba és tendenciáiba vezet be, valamint ismerteti az igen változatos verőhelyeken keletkező különféle Bethlen-érmék formakincsét. A táblákon a Bethlen-érmék numizmatikai fotóanyaga. Példányunk fűzése a fedőborítóknál megerősítve. Néhány oldalon széljegyzetek. (Az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet kiadványai.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Hitler, Adolf: Harcom. (Mein Kampf.) Két kötet egybekötve. (Utószó: Mónus Áron.) (Santon) [Isle of Man], (1996). Interseas Editions (Alfa-Print ny.) 367 + [1] p. A nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit. A történelmi dokumentumként közzétett, kommentár nélküli Mein Kampf-szövegfordítás után a kiadó részéről Mónus Áron közírónak (jelen kiadás fordítójának és terjesztőjének) aktuálpolitikai megjegyzésekben bővelkedő nyílt levele. A fordítót a tiltott mű engedély nélküli terjesztéséért később pénzbírságra ítélték. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban.
Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. Budapest, 1941. Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat ny.) 356 p. + 1 t. Első kiadás. Eckhart Ferenc (1885-1957) történész, jogtörténész, fő kutatási területe a földesúri és megyei igazságszolgáltatás története volt, illetve a szentkorona-tan története. Nemzetközi kitekintéssel készült műve a téma alapvető monográfiája. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, a címoldal és példányunk első és utolsó oldalain, valamint hátsó borítóján vízfoltosság. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Báró Doblhoff Lily: Horthy Miklós. Bp., é.n., Athenaeum. 321+2 p. A címlap előtt Horthy Miklós fekete-fehér arcképével, néhány fekete-fehér képpel illusztrált. Kiadói egészvászon kötés, kissé kopott és kissé foltos borítóval.
1801 Schaffrath Lipót (1734-1808): Oratio funebris in exeqviis reverendissimi, ac clarissimi domini Georgii Pray ... Habita a Leopoldo L. B. A Schaffrath ... Dum Regia Scientiarvm Universitas Pestiensis iusta Fvnebria, solenni ritu persolveret. Pesthini, 1801, TypisMatthiae Trattner, 24 p. Papírkötés.
Emlékbeszéd Pray György (1723-1801) jezsuita szerzetes, történetíró halálára.
Molnár József Jenő, tatai: Freisingi Ottó és munkái. Kútfőtanulmány. (Dedikált.) Kolozsvár, 1909. Szent Bonaventura Könyvnyomda. 49 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Nagyságos dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár, könyvtár-igazgató úrnak mély tisztelete jeléül. Kolozsvár, 1909. június 15. Dr. Molnár J. Jenő." Freisingi Ottó (1114-1158) német püspök, történetíró történeti művei döntően német kérdésekkel foglalkoznak, de munkája fontos forrás a korai magyar államról és a magyar nép karakteréről is. Molnár József Jenő műve a magyar szempontból is érdekesnek mondható német klerikus és történetíró történetírásának és általában a középkori krónikaíró társadalmi pozíciójának kritikai elemzése. (Freisingi Ottó Krónikája néhány évvel később, 1912-ben jelent meg először magyar fordításban.) Feliratozott korabeli egészvászon kötésben, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Folyóirat] Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat közlönye. Szerkesztik Janky Károly és Miletz János. I-III. évfolyam (1875-1877). [Három évfolyam valamennyi lapszáma egybekötve.] Temesvárott, 1875-1877. Csanád-egyházmegyei könyvnyomda -- Magyar-féle könyvnyomda. [2] + 196 p.; [2] + 214 p.; [4] + 196 p. A Temesváron alapított régészeti és történelmi évnegyedes folyóirat 1875-1917 között jelent meg; döntően a Bánság (Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyék), kisebb részben Erdély római, népvándorlás kori és középkori régészetével és történelmével foglalkozott. Folyóiratunk jeles közreműködője, számos régészeti és művészettörténeti tanulmányának írója Ormós Zsigmond (1813-1894) temesi főispán, műgyűjtő, mecénás, régész és művészettörténész, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapítója, példányunk az ő ajándékaként került a possessorhoz. A tartalomból: Miletz János: Temesvár hadi jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláig Temesvár város tereinek és utczáinak új elnevezése Lőzsart Nándor: Francovilla és Francohorion [Nagy Károly frank király egykori dél-magyarországi telepítésének régészeti emlékei] Ortvay Tivadar: A Kund-kapitányság Miletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról Temesvárott A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi ülése Római emlékkövek Karánsebesen és Orsován Iványi István: Lugos és Karánsebes története 1526-1658. Böhm Antal: Régészeti tanulmányok a délmagyarországi római utakról Boleszny Antal: A belgrádi békekötés tekintettel Orsova és a mehádiai Hercules-fürdők vidékére Miletz János: Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékei Ormós Zsigmond: Visszaemlékezés Kölcsey Ferenczre Ormós Zsigmond: Kupeczky János festész élete és közgyűlési megnyitó beszéd Varga Ferenc: A nem rég eltörült honi czéhrendszer rövid ismertetése Iványi István: Mikor jöttek a piaristák Temesvárra? Miletz János: Régiség-leletek a temesvári vársánczok közelében Egy római sír-emlékkő Szörénytorokban Péch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyében Ivánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és vár Történeti-régészeti kirándulás Palánkra és Rámára Adatok Temesvár műveltségi viszonyaihoz a XVIII. században. Az első évfolyam lapszámainak nyitóoldalain régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, kissé foltos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.
Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár, 1945. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. 122 + [2] p. + 13 t. Egyetlen kiadás. Huszár Lajos (1906-1987) nemzetközi hírű numizmata, történész. Éremtörténeti értekezése az erdélyi fejedelemség bethleni korszakának pénzverési korszakaiba és tendenciáiba vezet be, valamint ismerteti az igen változatos verőhelyeken keletkező különféle Bethlen-érmék formakincsét. A táblákon a Bethlen-érmék numizmatikai fotóanyaga. Példányunk fűzése a fedőborítóknál megerősítve. Néhány oldalon széljegyzetek. (Az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet kiadványai.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368994.jpg)
![Hitler, Adolf: Harcom. (Mein Kampf.) Két kötet egybekötve. (Utószó: Mónus Áron.) (Santon) [Isle of Man], (1996). Interseas Editions (Alfa-Print ny.) 367 + [1] p. A nemzetiszocialista vezető egyetlen, még életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit. A történelmi dokumentumként közzétett, kommentár nélküli Mein Kampf-szövegfordítás után a kiadó részéről Mónus Áron közírónak (jelen kiadás fordítójának és terjesztőjének) aktuálpolitikai megjegyzésekben bővelkedő nyílt levele. A fordítót a tiltott mű engedély nélküli terjesztéséért később pénzbírságra ítélték. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3377491.jpg)
![Molnár József Jenő, tatai: Freisingi Ottó és munkái. Kútfőtanulmány. (Dedikált.) Kolozsvár, 1909. Szent Bonaventura Könyvnyomda. 49 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Nagyságos dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár, könyvtár-igazgató úrnak mély tisztelete jeléül. Kolozsvár, 1909. június 15. Dr. Molnár J. Jenő." Freisingi Ottó (1114-1158) német püspök, történetíró történeti művei döntően német kérdésekkel foglalkoznak, de munkája fontos forrás a korai magyar államról és a magyar nép karakteréről is. Molnár József Jenő műve a magyar szempontból is érdekesnek mondható német klerikus és történetíró történetírásának és általában a középkori krónikaíró társadalmi pozíciójának kritikai elemzése. (Freisingi Ottó Krónikája néhány évvel később, 1912-ben jelent meg először magyar fordításban.) Feliratozott korabeli egészvászon kötésben, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3368990.jpg)
![[Folyóirat] Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat közlönye. Szerkesztik Janky Károly és Miletz János. I-III. évfolyam (1875-1877). [Három évfolyam valamennyi lapszáma egybekötve.] Temesvárott, 1875-1877. Csanád-egyházmegyei könyvnyomda -- Magyar-féle könyvnyomda. [2] + 196 p.; [2] + 214 p.; [4] + 196 p. A Temesváron alapított régészeti és történelmi évnegyedes folyóirat 1875-1917 között jelent meg; döntően a Bánság (Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyék), kisebb részben Erdély római, népvándorlás kori és középkori régészetével és történelmével foglalkozott. Folyóiratunk jeles közreműködője, számos régészeti és művészettörténeti tanulmányának írója Ormós Zsigmond (1813-1894) temesi főispán, műgyűjtő, mecénás, régész és művészettörténész, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapítója, példányunk az ő ajándékaként került a possessorhoz. A tartalomból: Miletz János: Temesvár hadi jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláigTemesvár város tereinek és utczáinak új elnevezéseLőzsart Nándor: Francovilla és Francohorion [Nagy Károly frank király egykori dél-magyarországi telepítésének régészeti emlékei] Ortvay Tivadar: A Kund-kapitányságMiletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról TemesvárottA Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi üléseRómai emlékkövek Karánsebesen és OrsovánIványi István: Lugos és Karánsebes története 1526-1658.Böhm Antal: Régészeti tanulmányok a délmagyarországi római utakrólBoleszny Antal: A belgrádi békekötés tekintettel Orsova és a mehádiai Hercules-fürdők vidékéreMiletz János: Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékeiOrmós Zsigmond: Visszaemlékezés Kölcsey FerenczreOrmós Zsigmond: Kupeczky János festész élete és közgyűlési megnyitó beszédVarga Ferenc: A nem rég eltörült honi czéhrendszer rövid ismertetéseIványi István: Mikor jöttek a piaristák Temesvárra? Miletz János: Régiség-leletek a temesvári vársánczok közelébenEgy római sír-emlékkő SzörénytorokbanPéch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyébenIvánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és várTörténeti-régészeti kirándulás Palánkra és RámáraAdatok Temesvár műveltségi viszonyaihoz a XVIII. században. Az első évfolyam lapszámainak nyitóoldalain régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, kissé foltos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357910.jpg)
![Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357697.jpg)
![Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352914.jpg)
![Horváth Jenő: Erdély története. Bp.,[1939], Szent István-Társulat, 173 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval, aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357743.jpg)
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
