cca 1915-1940 Ujházy György (1895-1971) író, újságíró. forgatókönyvíró okmányai: I. vh. nyílt parancs, sajtókamarai igazolás, menetjegy, nevére szóló meghívó, igazolvány, távirat,
1916 Mária Jozefa szász királyi hercegnő (1867-1944), osztrák főhercegné, és I. Károly osztrák császár és magyar király, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójának édesanyja autográf levele fiának IV. Károlynak, Mama aláírással október 16--n. 3 beírt oldal M. J. szívből köszöni fia levelét, melyet Schönbrunnban vett kézhez, Beszámol arról, hogy lovagolt Károly lován, és egy környezetében történt balesetről, és egyéb ügyekről / 1916 Autograph letter of the Royal Princess Mária Jozefa of Saxony (1867-1944), Archduchess of Austria and mother of Emperor Charles I of Austria and King of Hungary, the last ruler of the Austro-Hungarian Monarchy, to her son IV. To Károly, signed as Mama on October 16.
1916 Mária Jozefa szász királyi hercegnő (1867-1944), osztrák főhercegné, és I. Károly osztrák császár és magyar király, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójának édesanyja autográf levele fiának IV. Károlynak, Mama aláírással október 16--n. 3 beírt oldal / 1916 Autograph letter of the Royal Princess Mária Jozefa of Saxony (1867-1944), Archduchess of Austria and mother of Emperor Charles I of Austria and King of Hungary, the last ruler of the Austro-Hungarian Monarchy, to her son IV. To Károly, signed as Mama on October 16.
1916 Kézdi-Kovács Lóránt (1897-1916) festőművész növendék, Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus fiának autográf sorai szüleihez. Levelezőlapon, Kézdi-Kovács Lóránt autográf aláírásával. Kézdi-Kovács Lóránt mindössze 19 évesen, 1916-ban az I. világháborúban esett el. Kéziratai, művészeti alkotásai nagyon ritkán tűnnek fel a műkereskedelemben, igazi gyűjtői darab!
1916 Kézdi-Kovács Lóránt (1897-1916) festőművész növendék, Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus fiának autográf sorai szüleihez. Tábori postán, Kézdi-Kovács Lóránt autográf aláírásával. Kézdi-Kovács Lóránt mindössze 19 évesen, 1916-ban az I. világháborúban esett el. Kéziratai, művészeti alkotásai nagyon ritkán tűnnek fel a műkereskedelemben, igazi gyűjtői darab!
cca 1917-18 Kézdi-Kovács művészcsalád hagyatékából származó össz. 18 db tábori postai levelezőlap, többségében Kézdi-Kovács Elemérnek (1898-1976), Kézdi-Kovács László (1864-1942) festőművész, műkritikus fiának küldött lapok az I. világháború idejéből,
1919 Giergl Kálmán (1863-1954) ,,Rendelet!" című, szatirikus versének autográf kézirata. Kelt: 1919. február 2. A vers a királyság bukását, a forradalmat és a köztársaságot ünneplő sorokkal indul, azonban több sorából is kivehető gúnyos hangvétele, mint pl.:
,,Már most eltöröljük ami felesleges, / Művészetért, szépért élni nem érdemes, / Kapához állítjuk a sok piktort, papot / És kiszabadítjuk az elitélt rabot. / [...]"
Másfél beírt oldal, a szöveg végén Giergl Kálmán aláírásával. A lapon hajtásnyomokkal, a hajtások mentén apró sérülésekkel. Lapméret: 27,5×21,5 cm.
Giergl Kálmán (Pest, 1863 - Nógrádverőce, 1954), a magyar eklektika jelentős építésze, a neves Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. A budapesti Műegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányokat. Hazatérését követően Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, majd Hauszmann tervezőirodájában kezdett dolgozni; itt került kapcsolatba Korb Flórissal (1860-1930), akivel együtt (később már Hauszmann irodájából kiválva) több híres épület terveit készítették el, mint pl. a budapesti New York-palota, a Klotild paloták, vagy a Zeneakadémia.
1922 Fedor Ágnes (szül. Fischer Teréz, 1909-1990) író, újságíró, grafikus által írt és Eulenberg István által illusztrált versek. Tus, ceruza, papír, 3 számozatlan oldal, 13x23 cm, korabeli kissé kopott félvászon kötésben.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![1919 Giergl Kálmán (1863-1954) ,,Rendelet!" című, szatirikus versének autográf kézirata. Kelt: 1919. február 2. A vers a királyság bukását, a forradalmat és a köztársaságot ünneplő sorokkal indul, azonban több sorából is kivehető gúnyos hangvétele, mint pl.: ,,Már most eltöröljük ami felesleges, / Művészetért, szépért élni nem érdemes, / Kapához állítjuk a sok piktort, papot / És kiszabadítjuk az elitélt rabot. / [...]" Másfél beírt oldal, a szöveg végén Giergl Kálmán aláírásával. A lapon hajtásnyomokkal, a hajtások mentén apró sérülésekkel. Lapméret: 27,5×21,5 cm. Giergl Kálmán (Pest, 1863 - Nógrádverőce, 1954), a magyar eklektika jelentős építésze, a neves Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. A budapesti Műegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányokat. Hazatérését követően Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, majd Hauszmann tervezőirodájában kezdett dolgozni; itt került kapcsolatba Korb Flórissal (1860-1930), akivel együtt (később már Hauszmann irodájából kiválva) több híres épület terveit készítették el, mint pl. a budapesti New York-palota, a Klotild paloták, vagy a Zeneakadémia.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3305205.jpg)
