cca 1910 Tátra, Magas-Tátra, Szepes vármegye. Egyedi fotókból összeállított fotóalbum, feliratozott fotókkal. 18 db fotó: Kassa, Csorba-tó, fogaskerekű vasút, Menguszfalvi völgy, Poprádi tó, Tarpataki vízesés, Tátralomnic, Hotel Palace, dobsinai vendéglő, Szilágyi Dezső emlékmű. Fotók mérete kb 11x8 cm, album mérete 22x16 cm / cca 1910 Tatras, High Tatras, Szepes county. A photo album composed of individual photos, with captioned photos. 18 photos: Kassa, Lake Csorba, cogwheel railway, Menguszfalvi valley, Poprád lake, Tarpatak waterfall, Tátralomnic, Hotel Palace, restaurant in Dobsina, Dezső Szilágyi monument. Photos size approx. 11x8 cm, album size 22x16 cm
[Térkép] Tápióbicske község határának átnézeti térképe. Mértéke: 1:10,000. (1952) Budapest, 1952. Stencilezett térképmásolat, mérete: 870x740 mm egy 1210x995 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. Bár a belépés elvben nem volt kötelező, nagyobb földterület semmiképpen nem maradhatott magánkézben - az a kulákság vádját vonta maga után -, a kisebb földön gazdálkodók a terménybeadási kényszert kísérő masszív hatósági erőszak ellenére vonakodtak belépni a szövetkezetekbe, mert ott a jobb géppark ellenére a legképtelenebb okokból kitűzött folyamatos munkaversenyek, munkafelajánlások, táj- és hagyományidegen termelési kvóták, kötelező békeülések, kötelező kultúrprogramok, a pártfunkcionáriusi jelenlét és a nem szűnő politikai agitáció tarkította az egyébként is nehéz mezőgazdasági munkát. Térképünk a következő években végrehajtandó további tápióbicskei szövetkezesítés alkalmából készült, és felméri a települést övező külterület dűlőit. Egyes dűlőelnevezések a jellemző művelési ágra is utalnak (Kenderföldek, Erdővölgyi dűlő, Öreghegyi szőlők, Felsőrét és Nagykert). Dűlő-felmérési térképünk a község belterületét értelemszerűen üresen hagyja, ám az úthálózat feltűnik a térképen, mely Tápióbicske teljes határát ábrázolja. Korabeli híradásokból tudható, hogy a falu családjai a továbbiakban is igen lassú ütemben csatlakoztak a szövetkezetekhez, a folyamat csak az 1960-as évek elejére fejeződött be. Halvány címfeliratozás a jobb alsó sarokban, térképünk szélén kisebb szakadások, jobb oldalán kisebb foltosság, apró hiány és gyűrődések. Közepes állapotú térképlap.
[Térkép] Vámosmikola község átnézeti térképe. Mértéke: 1 : 10,000. Készült az Országos Földméréstani Intézet (OFI) központi irodájában. (1951) [Budapest], 1951. Tussal rajzolt térkép. Mérete: 450x910 mm egy 900x1030 mm méretű térképlapon. A korábban nagybirtokos tulajdonban álló vámosmikolai földek 1945 után kollektív tulajdonba kerültek. 1945 után előbb egy sikertelennek bizonyuló termelőszövetkezet alakult, majd 1950-ben állt fel a Vámosmikolai Állami Gazdaság, amely jelentősen bővítette korábbi profilját, és gabonatermelésen kívül gyümölcstermesztésbe is fogott, az egykori termelési riport szerint pedig a megye legelmaradottabb állami gazdaságából az első tízbe került. (Kis Újság, 1950. július 20.) Mezőgazdasági térképünk a börzsönyalji falu külterületét, dűlőfelosztását mutatja, vízrajzi és úthálózati részletekkel. Térképünk északi határán tisztán kivehető a csehszlovák határt képező Ipoly, illetve mellékvizei közül a Börzsöny-patak. Kéziratunkon apró kopások, felső és alsó szélén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Erősen szakadt Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Erősen szakadt térképlap.
[Térkép] Szentendre város kiosztási vázrajza. Parcellázási terv a város Kisboldogtanya nevű gyümölcsösében. Mértéke: 1:2,880. (1967) Szentendre, 1967. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 250x180 mm egy 335x240 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel Kisboldogtanya gyümölcsösének parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünkön az utcahálózaton kívül az egykori épületállomány is megtalálható, ennek nyomán kijelenthető, hogy térség a parcellázás idején jóformán lakatlannak számított, gazdasági épületek tűnnek fel rajta, ritkásan. Térképünk keleti határát a Szitakötő utca alkotja, valamint a Sziklás-patak erdője, déli részén rézsútosan találkozik a környék legelője és erdője, majd a mai Szivárvány utca írja le erős kanyarjait, a nyugati határon folytatódik a Szivárvány utca vonala, valamint a belőle elágazó Cserebogár, majd Rét utca, északon a Rét utca és az Irtás utca határvonala választja el Kisboldogtanya területét északi szomszédjától, Boldogtanyától. Térképünk tanúsága szerint ingatlanfejlesztésre kizárólag a terület legkeletebbi részét, nagyjából a terület egyötödét szánták, a helyzet azóta kissé változott, mára nagyjából a terület fele szolgál nyaralóként vagy állandó lakhelyént, a térképvázlatunk közepét jelenti 534 és 536 számmal jelölt térségek benépesültek, ám a legdélebbi rész, a Sziklás-patak völgye beépítetlen maradt (537), illetve északon az 530-as és 532-es rész tájsebeit (kőbányáját) felszámolták, a vidék azóta is zöldövezetként funkcionál. Címfeliratozás fent, középen. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.
Joh. Georg Aug. Galetti' s Allgemeine Weltkunde oder geographisch-statistisch-historische Übersicht aller Länder, in Rücksicht ihrer Lage, Grösse, Bevölkerung, Cultur, vorzüglichsten Städte, Verfassung und Nationalkraft nebst einer Skizze der ältern und neuern Geschichte. Ein Hülfsmittel beim Studium der Tagsgeschichte für denkende und gebildete Leser. - Pesth 1835 Konrad, Adolph Hartleben, 8. Auflage 574p. + 25 t térképek, (Színezett litográfiák) Javított korabeli félbőr kötésben.
[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Tápióbicske község határának átnézeti térképe. Mértéke: 1:10,000. (1952) Budapest, 1952. Stencilezett térképmásolat, mérete: 870x740 mm egy 1210x995 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. Bár a belépés elvben nem volt kötelező, nagyobb földterület semmiképpen nem maradhatott magánkézben - az a kulákság vádját vonta maga után -, a kisebb földön gazdálkodók a terménybeadási kényszert kísérő masszív hatósági erőszak ellenére vonakodtak belépni a szövetkezetekbe, mert ott a jobb géppark ellenére a legképtelenebb okokból kitűzött folyamatos munkaversenyek, munkafelajánlások, táj- és hagyományidegen termelési kvóták, kötelező békeülések, kötelező kultúrprogramok, a pártfunkcionáriusi jelenlét és a nem szűnő politikai agitáció tarkította az egyébként is nehéz mezőgazdasági munkát. Térképünk a következő években végrehajtandó további tápióbicskei szövetkezesítés alkalmából készült, és felméri a települést övező külterület dűlőit. Egyes dűlőelnevezések a jellemző művelési ágra is utalnak (Kenderföldek, Erdővölgyi dűlő, Öreghegyi szőlők, Felsőrét és Nagykert). Dűlő-felmérési térképünk a község belterületét értelemszerűen üresen hagyja, ám az úthálózat feltűnik a térképen, mely Tápióbicske teljes határát ábrázolja. Korabeli híradásokból tudható, hogy a falu családjai a továbbiakban is igen lassú ütemben csatlakoztak a szövetkezetekhez, a folyamat csak az 1960-as évek elejére fejeződött be. Halvány címfeliratozás a jobb alsó sarokban, térképünk szélén kisebb szakadások, jobb oldalán kisebb foltosság, apró hiány és gyűrődések. Közepes állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249436.jpg)
![[Térkép] Vámosmikola község átnézeti térképe. Mértéke: 1 : 10,000. Készült az Országos Földméréstani Intézet (OFI) központi irodájában. (1951) [Budapest], 1951. Tussal rajzolt térkép. Mérete: 450x910 mm egy 900x1030 mm méretű térképlapon. A korábban nagybirtokos tulajdonban álló vámosmikolai földek 1945 után kollektív tulajdonba kerültek. 1945 után előbb egy sikertelennek bizonyuló termelőszövetkezet alakult, majd 1950-ben állt fel a Vámosmikolai Állami Gazdaság, amely jelentősen bővítette korábbi profilját, és gabonatermelésen kívül gyümölcstermesztésbe is fogott, az egykori termelési riport szerint pedig a megye legelmaradottabb állami gazdaságából az első tízbe került. (Kis Újság, 1950. július 20.) Mezőgazdasági térképünk a börzsönyalji falu külterületét, dűlőfelosztását mutatja, vízrajzi és úthálózati részletekkel. Térképünk északi határán tisztán kivehető a csehszlovák határt képező Ipoly, illetve mellékvizei közül a Börzsöny-patak. Kéziratunkon apró kopások, felső és alsó szélén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248417.jpg)
![[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Erősen szakadt Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Erősen szakadt térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249447.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kiosztási vázrajza. Parcellázási terv a város Kisboldogtanya nevű gyümölcsösében. Mértéke: 1:2,880. (1967) Szentendre, 1967. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 250x180 mm egy 335x240 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel Kisboldogtanya gyümölcsösének parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünkön az utcahálózaton kívül az egykori épületállomány is megtalálható, ennek nyomán kijelenthető, hogy térség a parcellázás idején jóformán lakatlannak számított, gazdasági épületek tűnnek fel rajta, ritkásan. Térképünk keleti határát a Szitakötő utca alkotja, valamint a Sziklás-patak erdője, déli részén rézsútosan találkozik a környék legelője és erdője, majd a mai Szivárvány utca írja le erős kanyarjait, a nyugati határon folytatódik a Szivárvány utca vonala, valamint a belőle elágazó Cserebogár, majd Rét utca, északon a Rét utca és az Irtás utca határvonala választja el Kisboldogtanya területét északi szomszédjától, Boldogtanyától. Térképünk tanúsága szerint ingatlanfejlesztésre kizárólag a terület legkeletebbi részét, nagyjából a terület egyötödét szánták, a helyzet azóta kissé változott, mára nagyjából a terület fele szolgál nyaralóként vagy állandó lakhelyént, a térképvázlatunk közepét jelenti 534 és 536 számmal jelölt térségek benépesültek, ám a legdélebbi rész, a Sziklás-patak völgye beépítetlen maradt (537), illetve északon az 530-as és 532-es rész tájsebeit (kőbányáját) felszámolták, a vidék azóta is zöldövezetként funkcionál. Címfeliratozás fent, középen. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249449.jpg)
![[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248421.jpg)
![[Térkép] Komárom vármegye átnézeti vázlata. Méretarány: 1 : 144,000. (1912). Budapest, 1912. Magyar Királyi Állami Nyomda. Mérete: 685x945 mm egy 760x1020 mm méretű térképlapon. A döntően adóügyi célzattal készülő térképezés évtizedes gyakorlata volt, hogy az egyes vármegyékről készült, nagy felbontású, nem a teljes vármegyét ábrázoló térképek mellett az áttekinthetőség érdekében a vármegyékről készítettek egy egylapos, úgynevezett áttekintő térképet is, mely a résztérképekről csak a legfőbb adatokat vette át. Az 1856. évi felmérési utasítás szellemében az áttekintő térképeket egységesen 1: 144.000 méretben vették fel, az ország teljes vármegyetérkép-kollekciója az egységesítési elvek kidolgozása után 1910-1912-ben készült el. Dokumentumunk a kollekció Komárom vármegyei áttekintő térképe. Egyszínnyomású térképünk a vízrajzi részleteken kívül feltünteti a törvényhatósági jogú városokat, a rendezett tanácsú városokat, a községeket a községhatárokkal; a vasutakat, az elsőrendű állami és az alsóbbrendű törvényhatósági utakat (térképünk közlekedés- és vasúttörténeti szempontból értékes pillanatfelvétellel szolgál - a Duna két oldalán haladó vasútvonalak összekapcsolására nem került sor). Jóllehet térképünk nem közöl domborzati adatokat, és úgyszintén mellőzi a művelési ágak, bányák, források, fürdők feltüntetését, ám a sok példányban készült áttekintő térkép lehetőséget adott a kívánt adatok felvitelére: ezért is maradt nagy hely a címfelirat két sora, térképünk esetén a ,,Komárom vármegye" és az ,,átnézeti vázlata" címsorok között. Amennyiben tehát példányunk a helyi szőlészet adataihoz készült volna, úgy a szőlészet adatainak kézi topográfiai felvétele után kiegészíthető lett volna a ,,szőlészeti" címsor-adattal. Átnézeti megyetérképünk további érdekessége, hogy keretén nem földrajzi fokbeosztás található, hanem az 1856. évi utasítás óta használatos négyzetmérföld-beosztás, és skálázása is szokatlan. A térkép vízszintes keretén arab, függőleges keretén római számok szerepelnek. A vízszintes arab számozás a gellérthegyi meridiánnak tekintett kezdő délkörtől kezdődik, a függőleges római számozás az ország legészakabbi pontjától a legdélebbi pontjáig haladva nő. Példányunkon az egykori tulajdonos vörös és fekete színnel további fokbeosztásokat helyezett el, valamint a Vértes északi oldalán meghúzódó községek határait több jelzéssel látta el. Térképünk bal felső sarkán kisebb hiány, dokumentumunk alján apró hiány, mely a szövegtükröt nem érinti, a térképszélen apró gyűrődések. Hungaricana: B IX a 1944. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3229836.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Belterület és Pórteleki dűlő. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri belterületének déli végeit, illetve a Pórteleki dűlő felosztását mutatja. A magyar határhoz és Nagykárolyhoz egyaránt közel eső, egykor svábok és magyarok lakta falu megőrizte sváb-magyar arculatát (a román betelepülés csekélynek mondható), a temető körüli háztelkek is megegyeznek a maiakkal, az utak ma is a térképen feltüntetett nyomvonalakat követik. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, legelő közepi, illetve út menti gémeskutak is feltüntetve. Lajstromszám a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb ázásfolt. (Mező-Petri, 12. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230817.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Reszegi és Dengelegi dűlők. (1903) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri délnyugati, Piskolt felé eső határának dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, továbbá a tájékozódási pontként is használatos, Piskolti út menti feszület feltüntetése, mely facsoport takarásában ugyan, de ma is áll. A feszületen túl és jó néhány dűlő után Bihar megye határa. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Dokumentumunk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb sérülés, a térkép alján apró szakadásnyom. (Mező-Petri, 11. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230816.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Szamosdob község déli határának tagosítási térképe: Kenderföldek és urasági dűlők a Homoród-patakig. (1895) [Budapest], 1895. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Szamosdob község külterületét ábrázolja, dűlőnevekkel, dűlőbeosztásokkal, az utak, árkok, valamint tájékozódási pontok gyanánt a gémeskutak feltüntetésével. A Szatmárnémeti és Nagykároly közötti úton fekvő falu, melynek határában a Károlyi grófok bírtak nagy területtel, már akkoriban is vegyes lakosságú volt, azóta a falu döntően román nemzetiségűvé vált. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével a síkvidéki szamosdobi térkép-kollekció összeállítható. Térképünk oldalsó szélein apró szakadásnyomok, enyhe foltosság. (Szamosdob, 9. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230820.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Mezőpetri határának tagosítási térképe: Kiserdő és Szentjánospuszta. (1903). [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 525x655 mm egy 655x865 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei sváb falu, a Nagykároly szomszédságában fekvő Mezőpetri Nagykároly felé eső, északkeleti külterületének dűlőfelosztását mutatja. Térképünkön magassági adatok, utak, illetve a Kiserdőnek nevezett dűlők felosztása, a telek jellemző növényzetének feltüntetésével. A jobb felső sarokban tűnik fel Szent-János puszta területe, rajta a római katolikus kápolnával (a Szent Egyed-kápolnával). Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyeknek segítségével a 16 szelvényből álló teljes Mezőpetri-térképállomány összeállítható. Térképlapunk szélén apró gyűrődések. (Mező-Petri, 5. térkép) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230814.jpg)
