cca 1900 11 db Közép-, Kelet-Európával és az Alpokkal kapcsolatos térképmelléklet a Pallas Nagy Lexikonából. Posner Károly Lajos és Fia, Bp., Pallas. Jórészt kihajtható, 24x30 cm-es térképek.
cca 1900 10 db Dél-Európával, a Balkánnal és a tengerszorosokkal kapcsolatos térképmelléklet a Pallas Nagy Lexikonából. Posner Károly Lajos és Fia, Bp., Pallas. jórészt kihajtható, 24x30 cm-es térképek.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság kéripusztai üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 1240x840 mm egy 1240x845 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti, vecsési és Galga-menti területeket is beolvasztottak. Térképünkön az így kibővített Alagi Állami Gazdaság északkeleti területei - az őrbottyáni, vácegresi, váckisújfalui, galgagyörki és püspökszilágyi határban szerzett birtokok. Vízrajzi részleteket is tartalmazó térképünk elsődleges információja az állami gazdaság (meglehetősen szétszórt területein fekvő) dűlőinek és erdőinek adatolása. A térség közúti és vasúti hálózata szintén jól dokumentált. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon felül, illetve alul apró szakadások, a jobb felső sarokban kisebb hiány. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság vecsési üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Stencilezett térkép, kézi kiegészítésekkel. Mérete: 1250x925 mm egy 1280x1000 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: az elsősorban zöldségtermeléssel foglalkozó vecsési üzemegységének területét mutatja be. A sok területből mozaikosan összeálló vecsési üzemegység területei Vecsés déli és nyugati határában feküdtek, északon mélyen benyúltak a ferihegyi területre, valamint Rákoskert mocsaras és Rákoshegy erdős területeibe. Az Alagi Állami Gazdaság térképünk tanúsága szerint tehát birtokolt némi területet Budapest területén is, bár területe elsősorban Budapest legkeletibb határvonala mentén húzódott. Kézzel színkódolt térképünkön az állami gazdaság törzsterülete zöld, új szerzeményei sárga színnel jelezve, a községhatárok és utak kiemelve. Térképünk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.
[Térkép] Vecsés község és külterületének átnézeti vázlata. Stencilezett térkép (1957) Budapest, 1957. [ny. n.] Stencilezett térképmásolatok, mérete 660x750 mm egy 750x865 mm méretű térképlapon (2 példány). 1957. VIII. 6-i dátumozású térképünk a Pest vegyei Vecsés község külterületeit, dűlőfelosztását ábrázolja. Ebben az időben a vecsési termelőszövetkezetek még önállóan gazdálkodtak, az évtized végén olvadtak be Pest megye meghatározó jelentőségű mezőgazdasági vállalatába, az Alagi Állami Gazdaságba. Térképünkön a döntően zöldség- ás gyümölcstermesztésre szakosodott dűlők kiosztása, a halvány feliratozás egyes helyeken mutatja a termelési ágakat (káposzta, szőlő). Térképünk közepén Vecsés belterülete foglalja el, ennek utcahálózata iránt mezőgazdasági térképünk nem érdeklődik, ám dokumentumunkon Vecsés kül- és belterülete nem sokban tér el mai határaitól, a főutak közül térképünkön jól kivehető a Vecsés belterületének északi határán enyhén megtört ívben Szolnoknak tartó 4-es főút, a belterület déli határán az igen közeli Gyál határa (Térképünk Halomegyháza néven tünteti fel Gyál északi részét). Térképünk keleti határát, nagyjából a mai M0-s autópálya mentén Üllő határa található, fontos vízrajzi részletet árul el a Gyáli-csatorna kanyargó folyása. A vecsési határ északi részén elterülő dűlők helyén ma már nincsen mezőgazdasági terület, ez a tájék a Ferihegyi repülőtér 2. kifutópályájának ad helyet. Északabbra az ecseri határ (Ecser belterülete ma is jócskán távolabb esik), illetve Budapest XVII. és XVIII. kerületének határa. Dokumentumunk másolat, melyen a lényegi adatot jelentő dűlőfelosztás, egyes utak, árkok és vízfolyások jól kivehetőek, ám a feliratozás és a készítők hitelesítő aláírása elhalványodott. Jó állapotú térképlapok (2 db).
[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.
[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.
[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság kéripusztai üzemegységének kéziratos térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Tussal rajzolt térkép, kézi határszínezésekkel. Mérete: 1240x840 mm egy 1240x845 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő Alagi Majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében már korábban is óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, ám az 1950-es évek végén az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe újabb, sződligeti, vecsési és Galga-menti területeket is beolvasztottak. Térképünkön az így kibővített Alagi Állami Gazdaság északkeleti területei - az őrbottyáni, vácegresi, váckisújfalui, galgagyörki és püspökszilágyi határban szerzett birtokok. Vízrajzi részleteket is tartalmazó térképünk elsődleges információja az állami gazdaság (meglehetősen szétszórt területein fekvő) dűlőinek és erdőinek adatolása. A térség közúti és vasúti hálózata szintén jól dokumentált. Címfeliratozás a bal felső sarokban, a térképlapon felül, illetve alul apró szakadások, a jobb felső sarokban kisebb hiány. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236585.jpg)
![[Térkép] Az Alagi Állami Gazdaság vecsési üzemegységének térképe. Mérték: 1:10 000. (1960 körül) [Budapest, 1960 körül] [ny. n.] Stencilezett térkép, kézi kiegészítésekkel. Mérete: 1250x925 mm egy 1280x1000 mm méretű térképlapon. Az Alagi Állami Gazdaság a sok évtizedes múltra visszatekintő, 1200 hold területen gazdálkodó, két világháború között működő alagi majorság területéből alakult, a géppark, az állat- és területállomány, a szakembergárda, valamint az 1946-ban létesült Alagi Földmíves Szövetkezet dolgozóinak átvételével. A mezőgazdaság kollektivizálása keretében óriási földterületek és jelentős munkavállalói réteg került egységes, állami, tervutasításos irányítás alá, az 1950-es évek végén pedig az Alagi Állami Gazdaság kezelésébe sződligeti és vecsési területeket is beolvasztottak. Térképünk a Dunakeszi központú Alagi Állami Gazdaság egy új szerzeményének: az elsősorban zöldségtermeléssel foglalkozó vecsési üzemegységének területét mutatja be. A sok területből mozaikosan összeálló vecsési üzemegység területei Vecsés déli és nyugati határában feküdtek, északon mélyen benyúltak a ferihegyi területre, valamint Rákoskert mocsaras és Rákoshegy erdős területeibe. Az Alagi Állami Gazdaság térképünk tanúsága szerint tehát birtokolt némi területet Budapest területén is, bár területe elsősorban Budapest legkeletibb határvonala mentén húzódott. Kézzel színkódolt térképünkön az állami gazdaság törzsterülete zöld, új szerzeményei sárga színnel jelezve, a községhatárok és utak kiemelve. Térképünk jobb szélén, a szövegtükrön kívül kisebb foltosságok. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235413.jpg)
![[Térkép] Vecsés község és külterületének átnézeti vázlata. Stencilezett térkép (1957) Budapest, 1957. [ny. n.] Stencilezett térképmásolatok, mérete 660x750 mm egy 750x865 mm méretű térképlapon (2 példány). 1957. VIII. 6-i dátumozású térképünk a Pest vegyei Vecsés község külterületeit, dűlőfelosztását ábrázolja. Ebben az időben a vecsési termelőszövetkezetek még önállóan gazdálkodtak, az évtized végén olvadtak be Pest megye meghatározó jelentőségű mezőgazdasági vállalatába, az Alagi Állami Gazdaságba. Térképünkön a döntően zöldség- ás gyümölcstermesztésre szakosodott dűlők kiosztása, a halvány feliratozás egyes helyeken mutatja a termelési ágakat (káposzta, szőlő). Térképünk közepén Vecsés belterülete foglalja el, ennek utcahálózata iránt mezőgazdasági térképünk nem érdeklődik, ám dokumentumunkon Vecsés kül- és belterülete nem sokban tér el mai határaitól, a főutak közül térképünkön jól kivehető a Vecsés belterületének északi határán enyhén megtört ívben Szolnoknak tartó 4-es főút, a belterület déli határán az igen közeli Gyál határa (Térképünk Halomegyháza néven tünteti fel Gyál északi részét). Térképünk keleti határát, nagyjából a mai M0-s autópálya mentén Üllő határa található, fontos vízrajzi részletet árul el a Gyáli-csatorna kanyargó folyása. A vecsési határ északi részén elterülő dűlők helyén ma már nincsen mezőgazdasági terület, ez a tájék a Ferihegyi repülőtér 2. kifutópályájának ad helyet. Északabbra az ecseri határ (Ecser belterülete ma is jócskán távolabb esik), illetve Budapest XVII. és XVIII. kerületének határa. Dokumentumunk másolat, melyen a lényegi adatot jelentő dűlőfelosztás, egyes utak, árkok és vízfolyások jól kivehetőek, ám a feliratozás és a készítők hitelesítő aláírása elhalványodott. Jó állapotú térképlapok (2 db).](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235431.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kisajátítási helyszínrajza a Sztaravoda-patak völgyében, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendrei Skanzen) I. ütemének fejlesztéseként. Mérték: 1: 2880. 9., 10., 14., 15. szelvény. (1967 körül). [Budapest, 1967 körül]. Tussal húzott térkép, pauszon, mérete: 530x430 mm egy 630x530 térképlapon. Tussal rajzolt térkép-kéziratunk a szentendrei Sztaravoda-patak felső folyásának völgyét ábrázolja, ott. Ezen a területen alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - közismert nevén a Szentendrei Múzeum - első épületcsoportját. Az első szabadtéri múzeumot még 1891-ben nyitották meg Stockholmban, a hagyományos életmód, a lakáskultúra és a tárgyi kultúra megörökítésének céljából. Magyarországon 1896-ban létesült az első, ideiglenes bemutatóhely, a Néprajzi Falu. A néprajzi kiállítóhely gondolata az épületek lebontása után folyamatosan napirenden maradt, ám a megvalósításra várni kellett. Az 1960-as években ismerték fel, hogy a falusi kockaház-építészet rohamos elterjedésével nem csupán a paraszti életmód, hanem a hagyományos paraszti építészeti kultúra is a megsemmisülés szélére jutott, a felismerés nyomán pedig 1965-ben határozatot hoztak a falumúzeum létesítéséről, melynek helyszínűül Szentendrét jelölték ki. Az építkezés az 1960-as évek végén indult, az első ütem 1974-re készült. Térképünk az építkezési helyszín felmérését szolgálta. A térképen felül apró javítás, illetve a felső lapszélen apró gyűrődés. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3236582.jpg)
![[Térkép] Pest megye térképe. Mérték: 1:144 000. Rajzolta: Kassay Sándorné. (1960) [Budapest], 1960. [ny. n.] Ofszetnyomat, mérete: 890x835 mm egy 1010x905 mm méretű térképlapon. Egyszínnyomású térképünk Pest megye területét ábrázolja a járásokkal, a járásokon belül pedig a települések teljes határainak feltüntetésével. Közigazgatási áttekintést szolgáló térképünk az 1950-es megyerendezéssel létrejött Pest megye eredeti, 11 járásra osztott járásbeosztását mutatja. Térképünk készülte után, 1965-ben, a központosítás jegyében az önálló aszódi járás területét felosztották a váci és gödöllői járás között, 1970-ben pedig a távoli szobi járást beolvasztották a váci járásba. Pest megye népességének növekedésével, illetve a jelentősebb városi hagyományoknak engedve a rendszerváltás után a korábbi központosított járásrendszer tagoltabbá vált, mára a jelentős hagyományú Nagykőrös önálló járásközponttá vált, nem tartozik Cegléd alá, a szobi járás ismét elvált Váctól, a budai járás, illetve a logisztikai-ipari súlyú déli, alföldi járások kisebb egységekre bomlottak: ma 19 járás osztozik Pest megye területén. Földrajzi fokbeosztást nélkülöző térképünk koordináta-rendszere a budapesti 0 km-hez mint origóhoz igazodik. Dokumentumunk egykori tulajdonosa a térkép egyes részein színezést, illetve kézi számozást helyezett el, ismeretlen célból, hátoldalán kézi számítások. Térképünk bal felső sarkában kisebb foltosság, felül középen kisebb szakadás. Jó állapotú térkép.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235433.jpg)
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235410.jpg)
