Bernd Hüppauf - Peter Weingart (Hg.): Frosch und Frankstein. Bilder als Medium der Popularisierung von Wissenschaft. Bielefeld, 2009., Transcript Verlag. Német nyelven. Kiadói papírkötés
Eduard Zeller: Die Philosophie der Griechen. Register zu dem Ganzen Werke. Leipzig, 1882, Fue's Verlag (R. Reisland.) Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, sérült gerinccel.
Suara Róbert: Orosz nyelvkönyv haladók számára. II. rész. Bp., 1974, Tankönyvkiadó. Kiadói papírkötés, kissé kopottas állapotban. + Szakcsi-Zsuravljova Nelli: Orosz társalgás iskolásoknak. Kiadói papírkötés, kissé kopottas állapotban.
A magyar helyesírás szabályai. Újabban átvizsgálta, 1922. május 29-i összes ülésén elfogadta és kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. (Szó- és tárgymutatóval.) Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor ny. 97 + [1] p. Első kiadás. A magyar helyesírás szabályainak első kodifikálását 1832-ben végezte el a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia), ,,Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai" címmel. Ezt a számos kiadásban megjelenő munkát 1877-ben és 1901-ben követte egy újabb, szigorúbban szerkesztett kiadás, majd a Simonyi Zsigmond javaslatára 1903-tól bevezetett úgynevezett iskolai helyesírást 1922-től fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzatként. Az áttekinthetőbb rendszerrel fellépő 1922-es kiadás több dologról is nevezetes: egyfelől ez a kiadás törölte el a ,,cz" betűkapcsolat használatát, másrészről a máig tartó akadémiai helyesírási szabályzatok ezt tartják kiinduló, 1. kiadásuknak. A címlevélnek és a belív néhány levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, példányunk harmadik íve téves helyre kötve. Korabeli egészvászon kötésben. Jó példány.
Viski, Károly: Volksbrauch der Ungarn. Mit 32 Tafeln. (Übersetzung aus dem Ungarischen von Albert Hetényi-Heidelberg.) Bp., 1932., Verlag Georg Vajna & Co., (Druck der Athenaeum AG.), 200 + [2] p. Egyetlen kiadás. Népszerűsítő tanulmánykötet a magyarországi népszokásokról, oldalszámozáson belül 32 egész oldalas fényképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, sérült, javított kiadói illusztrált papír védőborítóban,
Balás Károly: A népesedés. (Közgazdasági tanulmány.) Budapest, 1905. Politzer-féle Könyvkiadóvállalat (Révai és Salamon könyvnyomdája). 541 + [3] p. Egyetlen kiadás. Balás Károly (1877-1953) közgazdász, jogász, a budapesti egyetemen a pénzügytan, a statisztika és a nemzetgazdaságtan tanára. Társadalomelméleti megalapozottságú népesedési monográfiája szociáldarwinista nézetekről tanúskodik, mely a nemzetek kíméletlen gazdasági versenyében nemzetjellemtani részleteket is feltételez. Balás Károly kötete a soknemzetiségű államok belül az államnyelven beszélő rétegek civilizációs fensőbbsége és az önkéntes nyelvi asszimiláció áldásos hatásai mellett érvel, Ázsia makrogazdasági vizsgálata esetén pedig a gyarmatosítók szervezési készségét és önzését állítja szembe a keleti civilizációk türelmével és évezredes tradícióival. A korabeli népesedéselmélet korjellemző, egyetemi szinten jegyzett munkája, mely az egyes államok szintjén az ipari munkásság önszerveződése mögött a birodalmi népesedéspolitikát felforgató ideológiai téveszméket azonosít. A címlapon felül apró pótlás, néhány levélen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadásnyom, az első repülő előzék kijár a kötetből. Aranyozott, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Tomka János-Bőgel György: Vezetés egykor és most. A Biblia és a menedzsment. DEDIKÁLT! Bp., 2010, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
Purgstaller József: Philosophiai propaedeutica azaz Tapasztalati lélektan, Gondolkozástan és Bevezetés a bölcsészetbe. Fel-gymnasiumi tankönyvül írta Purgstaller József. Pesten, 1860. Hartleben Konrád Ádolf sajátja (Nyomtotta Sommer Lipót Bécsben). [4] + 159 + [1] p. Purgstaller József (1806-1867) piarista szerzetes, bölcseleti doktor, akadémiai tag, a piarista rend tartományfőnökének filozófiai értekezése először 1851-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból származik. A munka első, lélektani tanulmánya századközépi módon értelmezi az emberi lélek és tudat alkatelemeit, az emlékezet, a képzelet, az asszociáció, a kedély, az indulatok, a szenvedélyek, ösztönök típusait. Purgstaller József értekezése segít a 19. századi közbeszéd egyes lélektani fogalmainak eredeti kontextus szerinti értelmezésében; ezeknek a fogalmaknak (például a kedély fogalmának) a jelentésköre mára teljesen átalakult. A lélektani értekezés kitér az akarat, az erény kérdéseire, a véralkat szerinti felosztásra, és olyan lélektani jelenségek nyomába ered, mint amilyen az álom, az ábrándozás és az elmeháborodás. Az értekezés második része bevezető a formális logikába, harmadik része pedig a tudományok felosztásának 1850 körüli látóhatárát rögzíti. Fűzve, kézzel feliratozott, enyhén foltos korabeli borítóban, márványmintás festésű lapszélekkel, az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![A magyar helyesírás szabályai. Újabban átvizsgálta, 1922. május 29-i összes ülésén elfogadta és kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. (Szó- és tárgymutatóval.) Budapest, 1922. Hornyánszky Viktor ny. 97 + [1] p. Első kiadás. A magyar helyesírás szabályainak első kodifikálását 1832-ben végezte el a Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia), ,,Magyar helyesirás' és szóragasztás' főbb szabályai" címmel. Ezt a számos kiadásban megjelenő munkát 1877-ben és 1901-ben követte egy újabb, szigorúbban szerkesztett kiadás, majd a Simonyi Zsigmond javaslatára 1903-tól bevezetett úgynevezett iskolai helyesírást 1922-től fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályzatként. Az áttekinthetőbb rendszerrel fellépő 1922-es kiadás több dologról is nevezetes: egyfelől ez a kiadás törölte el a ,,cz" betűkapcsolat használatát, másrészről a máig tartó akadémiai helyesírási szabályzatok ezt tartják kiinduló, 1. kiadásuknak. A címlevélnek és a belív néhány levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, példányunk harmadik íve téves helyre kötve. Korabeli egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3257918.jpg)
![Viski, Károly: Volksbrauch der Ungarn. Mit 32 Tafeln. (Übersetzung aus dem Ungarischen von Albert Hetényi-Heidelberg.) Bp., 1932., Verlag Georg Vajna & Co., (Druck der Athenaeum AG.), 200 + [2] p. Egyetlen kiadás. Népszerűsítő tanulmánykötet a magyarországi népszokásokról, oldalszámozáson belül 32 egész oldalas fényképpel illusztrálva. Német nyelven. Kiadói papírkötés, sérült, javított kiadói illusztrált papír védőborítóban,](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3282005.jpg)
![Balás Károly: A népesedés. (Közgazdasági tanulmány.) Budapest, 1905. Politzer-féle Könyvkiadóvállalat (Révai és Salamon könyvnyomdája). 541 + [3] p. Egyetlen kiadás. Balás Károly (1877-1953) közgazdász, jogász, a budapesti egyetemen a pénzügytan, a statisztika és a nemzetgazdaságtan tanára. Társadalomelméleti megalapozottságú népesedési monográfiája szociáldarwinista nézetekről tanúskodik, mely a nemzetek kíméletlen gazdasági versenyében nemzetjellemtani részleteket is feltételez. Balás Károly kötete a soknemzetiségű államok belül az államnyelven beszélő rétegek civilizációs fensőbbsége és az önkéntes nyelvi asszimiláció áldásos hatásai mellett érvel, Ázsia makrogazdasági vizsgálata esetén pedig a gyarmatosítók szervezési készségét és önzését állítja szembe a keleti civilizációk türelmével és évezredes tradícióival. A korabeli népesedéselmélet korjellemző, egyetemi szinten jegyzett munkája, mely az egyes államok szintjén az ipari munkásság önszerveződése mögött a birodalmi népesedéspolitikát felforgató ideológiai téveszméket azonosít. A címlapon felül apró pótlás, néhány levélen apró, a szövegtükröt nem érintő szakadásnyom, az első repülő előzék kijár a kötetből. Aranyozott, sérült gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3274156.jpg)
![Purgstaller József: Philosophiai propaedeutica azaz Tapasztalati lélektan, Gondolkozástan és Bevezetés a bölcsészetbe. Fel-gymnasiumi tankönyvül írta Purgstaller József. Pesten, 1860. Hartleben Konrád Ádolf sajátja (Nyomtotta Sommer Lipót Bécsben). [4] + 159 + [1] p. Purgstaller József (1806-1867) piarista szerzetes, bölcseleti doktor, akadémiai tag, a piarista rend tartományfőnökének filozófiai értekezése először 1851-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból származik. A munka első, lélektani tanulmánya századközépi módon értelmezi az emberi lélek és tudat alkatelemeit, az emlékezet, a képzelet, az asszociáció, a kedély, az indulatok, a szenvedélyek, ösztönök típusait. Purgstaller József értekezése segít a 19. századi közbeszéd egyes lélektani fogalmainak eredeti kontextus szerinti értelmezésében; ezeknek a fogalmaknak (például a kedély fogalmának) a jelentésköre mára teljesen átalakult. A lélektani értekezés kitér az akarat, az erény kérdéseire, a véralkat szerinti felosztásra, és olyan lélektani jelenségek nyomába ered, mint amilyen az álom, az ábrándozás és az elmeháborodás. Az értekezés második része bevezető a formális logikába, harmadik része pedig a tudományok felosztásának 1850 körüli látóhatárát rögzíti. Fűzve, kézzel feliratozott, enyhén foltos korabeli borítóban, márványmintás festésű lapszélekkel, az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3220827.jpg)
