Sonderkarte der Hohen Tatra. A Magas-Tátra térképe, Berlin, Grieben-Verlag Albert Goldschmidt, 1:50.000, (Lith. Anst. v. Leop. Kraatz, a szélén hiánnyal, hajtott, 27x40 cm
1866 Közép-Európa és vasuti vonalainak átnézeti térképe. Melléklet a Politikai Ujdonságok 26-ik számához 1866. Pest, 1866. Heckenast Gusztáv. Rotációs fametszet.504x360 mm. Hátulján kis ragasztással Ritka! / Railway map of Central-Europe with little glue on the back
Andreas Cellarius (1596-1665) Haemispharium Stellatum Australe Antiquum - Az ókori déli csillagfélteke. Színezett rézmetszetű éggömb térkép, csillagtérkép. Megjelent Atlas Coelestis seu Harmonia Macrocosmica Amsterdam, 1708. Gereardum Valk - Petrum Schenk. Régi restaurálással. 504x432 mm, lapméret 560x476 mm / Andreas Cellarius (1596-1665) Haemispharium Stellatum Australe Antiquum - Ancient Southern Celestial Hemisphere Star Chart This celestial map is a creation of Andreas Cellarius, a renowned Dutch-German cartographer. It was originally published in the "Atlas Coelestis seu Harmonia Macrocosmica" in Amsterdam in 1708. The chart has been restored in the past centuries, 504x432 mm
cca 1910 Tátra, Magas-Tátra, Szepes vármegye. Egyedi fotókból összeállított fotóalbum, feliratozott fotókkal. 18 db fotó: Kassa, Csorba-tó, fogaskerekű vasút, Menguszfalvi völgy, Poprádi tó, Tarpataki vízesés, Tátralomnic, Hotel Palace, dobsinai vendéglő, Szilágyi Dezső emlékmű. Fotók mérete kb 11x8 cm, album mérete 22x16 cm / cca 1910 Tatras, High Tatras, Szepes county. A photo album composed of individual photos, with captioned photos. 18 photos: Kassa, Lake Csorba, cogwheel railway, Menguszfalvi valley, Poprád lake, Tarpatak waterfall, Tátralomnic, Hotel Palace, restaurant in Dobsina, Dezső Szilágyi monument. Photos size approx. 11x8 cm, album size 22x16 cm
[Térkép] Tápióbicske község határának átnézeti térképe. Mértéke: 1:10,000. (1952) Budapest, 1952. Stencilezett térképmásolat, mérete: 870x740 mm egy 1210x995 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. Bár a belépés elvben nem volt kötelező, nagyobb földterület semmiképpen nem maradhatott magánkézben - az a kulákság vádját vonta maga után -, a kisebb földön gazdálkodók a terménybeadási kényszert kísérő masszív hatósági erőszak ellenére vonakodtak belépni a szövetkezetekbe, mert ott a jobb géppark ellenére a legképtelenebb okokból kitűzött folyamatos munkaversenyek, munkafelajánlások, táj- és hagyományidegen termelési kvóták, kötelező békeülések, kötelező kultúrprogramok, a pártfunkcionáriusi jelenlét és a nem szűnő politikai agitáció tarkította az egyébként is nehéz mezőgazdasági munkát. Térképünk a következő években végrehajtandó további tápióbicskei szövetkezesítés alkalmából készült, és felméri a települést övező külterület dűlőit. Egyes dűlőelnevezések a jellemző művelési ágra is utalnak (Kenderföldek, Erdővölgyi dűlő, Öreghegyi szőlők, Felsőrét és Nagykert). Dűlő-felmérési térképünk a község belterületét értelemszerűen üresen hagyja, ám az úthálózat feltűnik a térképen, mely Tápióbicske teljes határát ábrázolja. Korabeli híradásokból tudható, hogy a falu családjai a továbbiakban is igen lassú ütemben csatlakoztak a szövetkezetekhez, a folyamat csak az 1960-as évek elejére fejeződött be. Halvány címfeliratozás a jobb alsó sarokban, térképünk szélén kisebb szakadások, jobb oldalán kisebb foltosság, apró hiány és gyűrődések. Közepes állapotú térképlap.
[Térkép] Vámosmikola község átnézeti térképe. Mértéke: 1 : 10,000. Készült az Országos Földméréstani Intézet (OFI) központi irodájában. (1951) [Budapest], 1951. Tussal rajzolt térkép. Mérete: 450x910 mm egy 900x1030 mm méretű térképlapon. A korábban nagybirtokos tulajdonban álló vámosmikolai földek 1945 után kollektív tulajdonba kerültek. 1945 után előbb egy sikertelennek bizonyuló termelőszövetkezet alakult, majd 1950-ben állt fel a Vámosmikolai Állami Gazdaság, amely jelentősen bővítette korábbi profilját, és gabonatermelésen kívül gyümölcstermesztésbe is fogott, az egykori termelési riport szerint pedig a megye legelmaradottabb állami gazdaságából az első tízbe került. (Kis Újság, 1950. július 20.) Mezőgazdasági térképünk a börzsönyalji falu külterületét, dűlőfelosztását mutatja, vízrajzi és úthálózati részletekkel. Térképünk északi határán tisztán kivehető a csehszlovák határt képező Ipoly, illetve mellékvizei közül a Börzsöny-patak. Kéziratunkon apró kopások, felső és alsó szélén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.
[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Erősen szakadt Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Erősen szakadt térképlap.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Tápióbicske község határának átnézeti térképe. Mértéke: 1:10,000. (1952) Budapest, 1952. Stencilezett térképmásolat, mérete: 870x740 mm egy 1210x995 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. Bár a belépés elvben nem volt kötelező, nagyobb földterület semmiképpen nem maradhatott magánkézben - az a kulákság vádját vonta maga után -, a kisebb földön gazdálkodók a terménybeadási kényszert kísérő masszív hatósági erőszak ellenére vonakodtak belépni a szövetkezetekbe, mert ott a jobb géppark ellenére a legképtelenebb okokból kitűzött folyamatos munkaversenyek, munkafelajánlások, táj- és hagyományidegen termelési kvóták, kötelező békeülések, kötelező kultúrprogramok, a pártfunkcionáriusi jelenlét és a nem szűnő politikai agitáció tarkította az egyébként is nehéz mezőgazdasági munkát. Térképünk a következő években végrehajtandó további tápióbicskei szövetkezesítés alkalmából készült, és felméri a települést övező külterület dűlőit. Egyes dűlőelnevezések a jellemző művelési ágra is utalnak (Kenderföldek, Erdővölgyi dűlő, Öreghegyi szőlők, Felsőrét és Nagykert). Dűlő-felmérési térképünk a község belterületét értelemszerűen üresen hagyja, ám az úthálózat feltűnik a térképen, mely Tápióbicske teljes határát ábrázolja. Korabeli híradásokból tudható, hogy a falu családjai a továbbiakban is igen lassú ütemben csatlakoztak a szövetkezetekhez, a folyamat csak az 1960-as évek elejére fejeződött be. Halvány címfeliratozás a jobb alsó sarokban, térképünk szélén kisebb szakadások, jobb oldalán kisebb foltosság, apró hiány és gyűrődések. Közepes állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249436.jpg)
![[Térkép] Vámosmikola község átnézeti térképe. Mértéke: 1 : 10,000. Készült az Országos Földméréstani Intézet (OFI) központi irodájában. (1951) [Budapest], 1951. Tussal rajzolt térkép. Mérete: 450x910 mm egy 900x1030 mm méretű térképlapon. A korábban nagybirtokos tulajdonban álló vámosmikolai földek 1945 után kollektív tulajdonba kerültek. 1945 után előbb egy sikertelennek bizonyuló termelőszövetkezet alakult, majd 1950-ben állt fel a Vámosmikolai Állami Gazdaság, amely jelentősen bővítette korábbi profilját, és gabonatermelésen kívül gyümölcstermesztésbe is fogott, az egykori termelési riport szerint pedig a megye legelmaradottabb állami gazdaságából az első tízbe került. (Kis Újság, 1950. július 20.) Mezőgazdasági térképünk a börzsönyalji falu külterületét, dűlőfelosztását mutatja, vízrajzi és úthálózati részletekkel. Térképünk északi határán tisztán kivehető a csehszlovák határt képező Ipoly, illetve mellékvizei közül a Börzsöny-patak. Kéziratunkon apró kopások, felső és alsó szélén apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248417.jpg)
![[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Erősen szakadt Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Erősen szakadt térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249447.jpg)
