1910-1913 Nagy-Küküllő vármegye térképe + Kis-Küküllő vármegye térképe, Kogutowicz: Megyei térképek, 1 : 300.000, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., kis lapszéli sérülésekkel, 33x50 cm és 27x36,5 cm
cca 1926-1937 Nagykáta és Monor, ill. Kapuvár környékének térképe (2 db), 1 : 75.000, M. Kir. Állami Térképészet, az egyik kissé sérült, foltos, 45x62 cm körül
cca 1900 Erdélyi városok térképei (Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár, Brassó), 5 db melléklet a Pallas Nagy Lexikonából, nagyrészt jó állapotban, 23,5x15,5 cm
[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.
1913 Atlasz a világtörténelem tanításához. II. köt. Szerk.: Dr. Kogutowicz Károly. Bp., Magyar Földrajzi Intézet, 24 fő és 27 melléktérkép . Kiadói egészvászon-kötésben. + Magyar történelem I. Magyar történelem Kissé foltos vászonkötésben 14 fő- és 5 melléktérkép
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] A Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határának tagosítási térképe. (1903 körül) [Budapest], 1903. Magyar Királyi Állami Nyomda. Kőnyomat, mérete: 515x648 mm egy 583x750 mm méretű térképlapon. Adózási célból készült, nagy felbontású, hozzávetőlegesen 1: 2850 léptékű kőnyomatú térképünk a Szatmár vármegyei Ér-Endréd község délnyugati határát ábrázolja, azt a részt, ahol a mocsaras tájba átmenő vidék érintkezik Bihar, illetve Szilágy megye legközelebbi községeinek szalacsi, illetve péri határával. Az érmelléki tájon, a magyar határ román oldalán maradt település egykor a nagykárolyi járáshoz tartozott, és tipikus mezőgazdasági településnek számít, magyar lakossággal vegyes román közössége jelenlétét jelzi a 19. század közepén épült, tájidegenséget nélkülöző görögkatolikus templom. Tagosítási térképünkről azonban a község belterülete érthető módon elmarad, dokumentumunkon a község legtávolabbi határa, rajta magassági adatok, dűlőfelosztások, illetve tájékozódási pont gyanánt a mocsaras részek feltüntetve. Térképünk lajstromszáma a bal felső sarokban, a térkép keretén szelvényszámok, melyek segítségével az érmelléki falu térképállománya összeállítható. Térképünk alján nagyobb, a térkép alsó 1 cm-ét is érintő levágás, dokumentumunk bal szélén szintén levágás, amely azonban a térkép felületét nem érinti. A térképlapon kisebb gyűrődések, szakadásnyomok, hátoldalán enyhe foltosság. (Ér-Endréd, 18. térkép.) Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3235410.jpg)
