[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. VI. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1940-1943. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 127 + [1] p. + 10 térkép (5 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású); [129]-266 p. + 2 melléklet (kihajtható irányrózsa légi tájékozódáshoz). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a légi térképezésről, illetve az ország térképezésének katonai vonatkozásairól. Művelődéstörténeti tanulmányok Francesco Rosselli térképészről, Mátyás király kartográfusáról, illetve Mikoviny Sámuel bányamérnökről. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. V. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1938-1939. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 160 p. + 3 t. (színes); [161]-278 + [2] p. + 2 t. (kihajtható: egy színes, egy kétszínnyomású). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a térhatású és a színes térképekről, a dunai vízisport térképészet kérdéseiről, emlékezetes művelődéstörténeti tanulmány az ókori és keleti térképészet hagyományairól és eljárásairól, illetve egy korai, Magyarország térképét ábrázoló vatikáni freskóról. Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.
A Karlsruhei Gyűjtemények magyarvonatkozású térképanyaga. Összeállította: Glaser Lajos. Budapest, 1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 1 t. (kihajtható címkép: a Csallóköz és Szigetköz régi térképe) + 136 p. A Térképészeti Közlöny különfüzeteiben a Közlöny törzsanyagába terjedelmi okok miatt be nem illeszthető, ám térképészet-történeti, térképészet-elméleti szempontból számottevő, nagy terjedelmű tanulmányok jelentek meg. Különfüzetünk térképészeti szakbibliográfia. Mint az közismert, a korábbi, csakis hallomás alapján készült térképkészítést a XVII. századtól egy egészen más hagyomány váltotta fel: az olasz topográfusok és erődmérnökök magyarországi megjelenésével a hadászati céllal készített térképek immár precíz munkával, topográfiai mérések alapján készültek el. A török kor második évszázadában készült császári térképek egy része a bécsi Hadi Levéltárba került, egy jelentős részük viszont a visszahódító háborúkban jelentős szerepet vivő badeni őrgróf családjának levéltárába. Több éves levéltári munkával készült térkép-bibliográfiánk az őrgrófi család birtokába került török kori magyarországi vonatkozású térképeket katalogizálja. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés. (A ,,Térképészeti Közlöny" 6. számú különfüzete.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. II. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1932-1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 104 + [2] p. + 9 t. (egy kihajtható, egy kétszínnyomású, 5 színes) + 14 térkép (egy kihajtható, 4 kétszínnyomású, 6 színes, ebből egy kihajtható); IV + [105]-224 + IV p. + 9 térkép (5 színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben igen érdekes történeti áttekintés Magyarország első modern értelemben vett térképészeti felvételéről. A Mária Terézia uralkodása idejében megindult térképezés elsősorban katonai célokat szolgált, az első adatfelvételek 1766-ban készültek, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi vidékeken, ahol a kormányzat megfontolóra vette egy új, addig csak a déli határvidékeken megszokott új katonai határőrvidék létrehozását, és ennek előkészítő munkájaként elkészültek a máramarosi térképszelvények. Hasonló okok vezettek Erdély korai, 1769-ben induló térképészeti adatfelvételéhez is. Évfolyamszámaink részletezik az adatfelvétel során használt térképészeti technikákat, és kitérnek a térképre rá nem vezethető, ám katonai-gazdasági szempontból nélkülözhetetlennek bizonyuló országleírási szövegekre, melyek katonai fókuszú szöveges állományát csatolni kellett az elkészült térképszelvényekhez. Az évfolyam második kötete Csonka-Magyarország új térképészeti felvételének elveit és feladatait tisztázza, valamint értékes, gazdagon illusztrált térképnyomdászat-történeti esszét közöl. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. III. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1934-1935. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 163 + [1] p.; [165]-308 + VI + [2] p. + 5 térkép (4 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású, egy színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben értékes történeti áttekintés a földmérés történetéről. A XVIII. század utolsó évtizedeitől, az állam megerősödésével, a felvilágosodás tudományos szigorának és az új műszaki találmányoknak köszönhetően a korábbi földmérési módszereket sokkal pontosabb módszerek váltották fel, ami nem mellékesen sokkal pontosabb adókivetési lehetőségekkel kecsegtette a fő adóztatót, az államot. Egy másik tanulmány a térképsokszorosítás történetét nyomozza, hozzávetőlegesen a francia forradalomtól kezdve. Ismét másik tanulmány foglalkozik a domborzatrajzolás kihívásaival, az iskolai térképészeti névanyag szakkérdéseivel. Az évfolyamkötetek több térképmellékletén Jászberény történeti és kortárs térképészeti felvételei. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
1913 Federico Sacco - Les Alpes Occidentales / A Nyugati-Alpok térképe, 2 db, Lit. Salussolia, Torino, néhány lapszéli szakadással, 85x89 cm és 44x55 cm
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. VI. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1940-1943. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 127 + [1] p. + 10 térkép (5 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású); [129]-266 p. + 2 melléklet (kihajtható irányrózsa légi tájékozódáshoz). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a légi térképezésről, illetve az ország térképezésének katonai vonatkozásairól. Művelődéstörténeti tanulmányok Francesco Rosselli térképészről, Mátyás király kartográfusáról, illetve Mikoviny Sámuel bányamérnökről. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3206245.jpg)
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. V. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1938-1939. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet (ny.) 160 p. + 3 t. (színes); [161]-278 + [2] p. + 2 t. (kihajtható: egy színes, egy kétszínnyomású). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Gazdagon illusztrált évfolyamszámainkban hosszabb tanulmány a térhatású és a színes térképekről, a dunai vízisport térképészet kérdéseiről, emlékezetes művelődéstörténeti tanulmány az ókori és keleti térképészet hagyományairól és eljárásairól, illetve egy korai, Magyarország térképét ábrázoló vatikáni freskóról. Fűzve, egységes kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3206246.jpg)
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. II. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1932-1933. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 104 + [2] p. + 9 t. (egy kihajtható, egy kétszínnyomású, 5 színes) + 14 térkép (egy kihajtható, 4 kétszínnyomású, 6 színes, ebből egy kihajtható); IV + [105]-224 + IV p. + 9 térkép (5 színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben igen érdekes történeti áttekintés Magyarország első modern értelemben vett térképészeti felvételéről. A Mária Terézia uralkodása idejében megindult térképezés elsősorban katonai célokat szolgált, az első adatfelvételek 1766-ban készültek, a tatár betöréstől fenyegetett máramarosi vidékeken, ahol a kormányzat megfontolóra vette egy új, addig csak a déli határvidékeken megszokott új katonai határőrvidék létrehozását, és ennek előkészítő munkájaként elkészültek a máramarosi térképszelvények. Hasonló okok vezettek Erdély korai, 1769-ben induló térképészeti adatfelvételéhez is. Évfolyamszámaink részletezik az adatfelvétel során használt térképészeti technikákat, és kitérnek a térképre rá nem vezethető, ám katonai-gazdasági szempontból nélkülözhetetlennek bizonyuló országleírási szövegekre, melyek katonai fókuszú szöveges állományát csatolni kellett az elkészült térképszelvényekhez. Az évfolyam második kötete Csonka-Magyarország új térképészeti felvételének elveit és feladatait tisztázza, valamint értékes, gazdagon illusztrált térképnyomdászat-történeti esszét közöl. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3205459.jpg)
![[Folyóirat] Térképészeti Közlöny. III. kötet, 1-4. füzet. [Teljes, két kötetben.] Budapest, 1934-1935. Magyar Királyi Állami Térképészet (ny.) 163 + [1] p.; [165]-308 + VI + [2] p. + 5 térkép (4 kihajtható, ebből egy kétszínnyomású, egy színes). A Térképészeti Közlöny a Magyar Királyi Állami Térképészet szakfolyóirata, mely ,,Hivatalos rész" rovatában a hivatal működéséről adott híreket, ,,Tanulmányok" rovatában a felmérés, térképezés, térkép-előállítás, iskolai kartográfia tárgykörébe eső cikkeket közölt, bibliográfiai szempontból is számottevő ,,Szemle" rovatában méltatta a megjelenő térképeket. Az 1930-ban alapított folyóirat 1950. évi megszűnéséig évente négy füzetben jelentkezett. Az oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált évfolyamköteteinkben értékes történeti áttekintés a földmérés történetéről. A XVIII. század utolsó évtizedeitől, az állam megerősödésével, a felvilágosodás tudományos szigorának és az új műszaki találmányoknak köszönhetően a korábbi földmérési módszereket sokkal pontosabb módszerek váltották fel, ami nem mellékesen sokkal pontosabb adókivetési lehetőségekkel kecsegtette a fő adóztatót, az államot. Egy másik tanulmány a térképsokszorosítás történetét nyomozza, hozzávetőlegesen a francia forradalomtól kezdve. Ismét másik tanulmány foglalkozik a domborzatrajzolás kihívásaival, az iskolai térképészeti névanyag szakkérdéseivel. Az évfolyamkötetek több térképmellékletén Jászberény történeti és kortárs térképészeti felvételei. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3205464.jpg)
