[Fejér György] Georgius Fejér: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomus Primus. Studio et Opera Georgii Fejér bibliothecarii regii. Budae, 1829, Typis Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 490+6 p. Latin nyelven. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval.
Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551-52. évi várháborúk. Bp., 1985., Akadémiai Kiadó, 275 p.+14 t. (fekete-fehér fotók). Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban, jó állapotban.
Budai Ézsaiás: Magyar ország históriája a' mohatsi veszedelemig. Készítette tanítványi számára Budai Ésaiás. Debreczenbenn, 1805. Nyomtatta Csáthy György. [4] + 340 p. Első kiadás. A debreceni főiskolán tanult, majd német és angol földön képzett Budai Ézsaiás (1766-1841) történész, főiskolai tanár rendszerezett, háromkötetes Magyarország-történetének első kötete. A szerző a hunok és avarok történetének kivonatos tárgyalása után a magyarok atyafiságának kérdését részletesen tárgyalja, kitérve a középkortól ismert, Kárpátokon túl élő magyarság felmérésére is. A hazafias szellemben megírt történetírás elsősorban politikatörténet, és uralkodónként sorakozó fejezetekben tekinti át a megtelepedő magyarság történetét, egészen a mohácsi csatavesztésig. A munka második és harmadik része 1808-ban, illetve 1812-ben látott napvilágot. Az első előzék verzóján régi gyűjteményi, vele szemben régi tulajdonosi bejegyzés, a címlap verzóján régi gyűjteményi bélyegzés. Az első előzéken kisebb levágás. (Közönséges história. Második rész.) Díszesen aranyozott gerincű korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, a gerincen a címfelirat és a kötetszám vörös, illetve zöld címkéken. Szép példány.
Tolnai: A világháború története 1914-1917. Diplomáciai okiratok, hivatalos jelentések, szemtanúk hiteles följegyzései és eredeti adatok nyomán írta Zigány Árpád. Több száz képpel, eredeti fölvételekkel és térképekkel. A Tolnai Világlapja ajándéka. I-III. kötet. Budapest, [1915-1917]. Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadóvállalat (Tolnai Világlapja ny.) 448 p.; 398 + [2] p.; 399 + [1] p. Első kiadás. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas képekkel és rajzokkal, térképvázlatokkal rendkívül gazdagon illusztrált egykorú áttekintés. Az egykorú itt szigorúan értendő, hiszen a köteteket 1915, 1916 és az 1917. évben adták ki, a Tolnai Világlapja hazafias, ismeretterjesztő, díszes kiadású különmunkájaként. Az első előfizetési felhívásban (Tolnai Világlapja, 1915. májusi 27.) a kötetet még csupán két kötetesre tervezték, és az oldalfejlécekben csakúgy, mint a képaláírásokban kiválóan tanulmányozható a világháborús részvétel elfogulatlanságra egyáltalán nem törekvő szemlélete: ,,Mennek a katonák. Szép szál legények, derék magyar fiúk mennek a hazát megmenteni. Szemükben a lelkesedés lángja. Vígan, harci dalokat énekelve, a királyt, a hazát éltetve, lélekemelő diadalmenetben utaznak." ,,Hős honvédjeink szilaj rohammal zúdulnak neki az orosz lövészároknak, és szuronnyal, puskatussal verik ki a rablóhordát hazánk földjéről." ,,A kárpáti harcokban foglyul ejtett oroszok. Vad, sunyi pofák, melyeken meglátszik, hogy a gazdájuk minden alávalóságra és gaztettre képes." ,,A németek nagyszerű rohama kiverte sáncaikból az angol, belga és francia katonákat. A legkisebb fáradtság nélkül, vidáman lakoznak most a győztes vitézek a kivert ellenség helyén. Egyikük túláradó jókedvében meglovagolja a francia ágyút.". Mindhárom kötet rendkívül sok háborús anekdotát közöl, az első kötetben a háború nagyszerű hősi kalandnak ígérkezik, az első borúsabb jelek a harmadik, záró kötetben jelentkeznek, ahol egyes képaláírásokban már megmutatkozik a háborús pusztítások értelmetlensége. Propagandakiadvány lévén köteteinkben a német és osztrák-magyar hadsereg vereségeiről nem sok szó esik, a központi hatalmak a klasszikus kultúra őrzőiként tűnnek fel, ezen belül pedig a magyar hadsereg küldetése a körülöttünk elhelyezkedő, Nagy-Szerbiáról, Nagy-Romániáról álmodozó államok elleni igazságos, védekező harc. Hadi krónikánk szemlélete szerint az antant hatalmaiban a világ uzsorását, Angliát, a revansvággyal tüzelt, de meglepően kulturálatlan és fölkészületlen Franciaországot, és a pánszláv terjeszkedés agresszív államát, Oroszországot kell megismernünk, akik a német-osztrák-magyar seregek ellen a világ minden tájáról hoznak katonákat, Szenegálból, Indiából, kirgiz, baskír területekről, és saját katonáik előtt ágyútölteléknek használják gyarmati csapataikat. Mindenképpen emlékezetes a harmadik kötet egy képaláírása: ,,Angol páncélautó gépfegyverekkel. Esetlen, óriási géptömeg, mely lomhán, nehézkesen mozog, és nem nagyon vált be a flandriai harcokban." A légierő fegyvereinek méltatásának ugyanakkor a munka komoly figyelmet szentel, ahogyan a német (és kisebb részben a császári-királyi) katonai közigazgatás kulturális küldetésének is, miként az a 3. kötet egy képaláírásában olvasható: ,,Német iskola Brüsszelben. A ,,hunok és barbárok", ahogy a dühöngő entente-sajtó elnevezte a németeket, új kultúrát teremtenek az elpusztult helyébe, és a brüsszeli iskolában már német tisztek tanítják a belga gyerekeket." A szakmunka elvétve közöl az ellenfélről is meglepően emberi fényképeket, de az elegancia, a morál, a fegyelmezettség, a rátermettség világa a munka perspektívája szerint egyértelműen a központi hatalmak oldalán található. A világháború végkimenetelének ismeretében a képaláírások és a hangvétel mindenképpen groteszknek tűnik, ám megjegyzendő, hogy az ellenfél megbélyegzése és a saját hadak felmagasztalása, a tények torzítása, elhallgatása és az álhírek terjesztése valamennyi hadviselő fél sajtójának bevett eljárása volt. A szakmunkát a háború után, 1928-tól radikális átszerkesztés után 10 kötetes műként adták ki. Az első kötet címlapján és utolsó nyomtatott oldalán régi tulajdonosi bélyegzés. A második és harmadik kötet néhány oldalán aláhúzások, széljegyzetek, a harmadik kötet két ívének fűzése meglazult. Egységes, festett, aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, a harmadik kötet gerince sérült, hátsó kötéstáblája kopott.
Eörsi László 2 db az 1956-os forradalomról szóló könyve, mindkettő a szerző által dedikált: Eörsi László: Ferencváros 1956. A kerület fegyveres csoportjai.; Kőbánya 1956. Fegyveres ellenállás a X. kerületben. Bp., 1997-2016, 1956-os Intézet. Kiadói papírkötés. A szerző, Eörsi László (1955- ) történész által dedikált példányok.
Hunfalvy Pál: Az oláhok története. I. köt. Bp., 1894, MTA (Hornyánszky-ny.), XVI+482+(2)+LXVI+(2) p. Első kiadás. Kiadói aranyozott gerincű egészvászon-kötés, a gerincen kis sérüléssel, kissé foltos lapélekkel, hiányzó előzéklappal.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok IV. Fa-Házy. Budapest, 1912. Grill Károly Könyvkiadóvállalata (A Nap nyomdája). VII + [1] + 503 + [1] p. Kempelen Béla (1874-1952) genealógus, a magyar nemesi családok kutatója. A jogász végzettségű tudós vármegyei közigazgatási évek után 1907-től címertannal és genealógiával foglalkozott. A magyar nemesi családokra vonatkozó kutatásai keretében 1911-1932 között adta közre munkáját, 11 kötetben, oldalszámozáson belül számos leszármazási táblázattal. Díszesen aranyozott, festett kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Levitschnigg, Heinr(ich) Ritter v(on): Kossuth und seine Bannerschaft. Silhouetten aus dem Nachmärz in Ungarn. I. Band Pesth, 1850. G. Heckenast. (4)+261+(2)p.+1 kihajt. mell. (hasonmás); korabeli félvászon-kötésben.
Monostori Béla: Front mögött. Regény. (Dedikált.) Budapest, 1939. (,,Élet" Irodalmi és Nyomda Rt.) 216 p. Egyetlen kiadás. Dedikált: ,,Weszely igazgató úrnak mély tisztelettel Monostori Béla. Bicske, 1941. XI. 20". Monostori Béla kémregénye az 1918. évi csendőrség és katonaság emlékezetének állít emléket. A regény ugyan alig foglalkozik az 1918-1919. évi forradalmi eseményekkel, ám hirdetései többek közt a nyilas napilapban, a Magyarság hasábjain jelentek meg, így rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott könyvek listájára. Aranyozott kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945. (DEDIKÁLT). Vasszilvágy, 2011, Magyar Nyugat Könyvkiadó Bt. Kiadói kartonált papírkötés. A szerző, Botlik József (1949- ) történész, író, teológus által DEDIKÁLT példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Fejér György] Georgius Fejér: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomus Primus. Studio et Opera Georgii Fejér bibliothecarii regii. Budae, 1829, Typis Typogr. Regiae Universitatis Ungaricae, 490+6 p. Latin nyelven. Korabeli félbőr-kötésben, kopott borítóval.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3073398.jpg)
![Budai Ézsaiás: Magyar ország históriája a' mohatsi veszedelemig. Készítette tanítványi számára Budai Ésaiás. Debreczenbenn, 1805. Nyomtatta Csáthy György. [4] + 340 p. Első kiadás. A debreceni főiskolán tanult, majd német és angol földön képzett Budai Ézsaiás (1766-1841) történész, főiskolai tanár rendszerezett, háromkötetes Magyarország-történetének első kötete. A szerző a hunok és avarok történetének kivonatos tárgyalása után a magyarok atyafiságának kérdését részletesen tárgyalja, kitérve a középkortól ismert, Kárpátokon túl élő magyarság felmérésére is. A hazafias szellemben megírt történetírás elsősorban politikatörténet, és uralkodónként sorakozó fejezetekben tekinti át a megtelepedő magyarság történetét, egészen a mohácsi csatavesztésig. A munka második és harmadik része 1808-ban, illetve 1812-ben látott napvilágot. Az első előzék verzóján régi gyűjteményi, vele szemben régi tulajdonosi bejegyzés, a címlap verzóján régi gyűjteményi bélyegzés. Az első előzéken kisebb levágás. (Közönséges história. Második rész.) Díszesen aranyozott gerincű korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, a gerincen a címfelirat és a kötetszám vörös, illetve zöld címkéken. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3212756.jpg)
![Tolnai: A világháború története 1914-1917. Diplomáciai okiratok, hivatalos jelentések, szemtanúk hiteles följegyzései és eredeti adatok nyomán írta Zigány Árpád. Több száz képpel, eredeti fölvételekkel és térképekkel. A Tolnai Világlapja ajándéka. I-III. kötet. Budapest, [1915-1917]. Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadóvállalat (Tolnai Világlapja ny.) 448 p.; 398 + [2] p.; 399 + [1] p. Első kiadás. Oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas képekkel és rajzokkal, térképvázlatokkal rendkívül gazdagon illusztrált egykorú áttekintés. Az egykorú itt szigorúan értendő, hiszen a köteteket 1915, 1916 és az 1917. évben adták ki, a Tolnai Világlapja hazafias, ismeretterjesztő, díszes kiadású különmunkájaként. Az első előfizetési felhívásban (Tolnai Világlapja, 1915. májusi 27.) a kötetet még csupán két kötetesre tervezték, és az oldalfejlécekben csakúgy, mint a képaláírásokban kiválóan tanulmányozható a világháborús részvétel elfogulatlanságra egyáltalán nem törekvő szemlélete: ,,Mennek a katonák. Szép szál legények, derék magyar fiúk mennek a hazát megmenteni. Szemükben a lelkesedés lángja. Vígan, harci dalokat énekelve, a királyt, a hazát éltetve, lélekemelő diadalmenetben utaznak." ,,Hős honvédjeink szilaj rohammal zúdulnak neki az orosz lövészároknak, és szuronnyal, puskatussal verik ki a rablóhordát hazánk földjéről." ,,A kárpáti harcokban foglyul ejtett oroszok. Vad, sunyi pofák, melyeken meglátszik, hogy a gazdájuk minden alávalóságra és gaztettre képes." ,,A németek nagyszerű rohama kiverte sáncaikból az angol, belga és francia katonákat. A legkisebb fáradtság nélkül, vidáman lakoznak most a győztes vitézek a kivert ellenség helyén. Egyikük túláradó jókedvében meglovagolja a francia ágyút.". Mindhárom kötet rendkívül sok háborús anekdotát közöl, az első kötetben a háború nagyszerű hősi kalandnak ígérkezik, az első borúsabb jelek a harmadik, záró kötetben jelentkeznek, ahol egyes képaláírásokban már megmutatkozik a háborús pusztítások értelmetlensége. Propagandakiadvány lévén köteteinkben a német és osztrák-magyar hadsereg vereségeiről nem sok szó esik, a központi hatalmak a klasszikus kultúra őrzőiként tűnnek fel, ezen belül pedig a magyar hadsereg küldetése a körülöttünk elhelyezkedő, Nagy-Szerbiáról, Nagy-Romániáról álmodozó államok elleni igazságos, védekező harc. Hadi krónikánk szemlélete szerint az antant hatalmaiban a világ uzsorását, Angliát, a revansvággyal tüzelt, de meglepően kulturálatlan és fölkészületlen Franciaországot, és a pánszláv terjeszkedés agresszív államát, Oroszországot kell megismernünk, akik a német-osztrák-magyar seregek ellen a világ minden tájáról hoznak katonákat, Szenegálból, Indiából, kirgiz, baskír területekről, és saját katonáik előtt ágyútölteléknek használják gyarmati csapataikat. Mindenképpen emlékezetes a harmadik kötet egy képaláírása: ,,Angol páncélautó gépfegyverekkel. Esetlen, óriási géptömeg, mely lomhán, nehézkesen mozog, és nem nagyon vált be a flandriai harcokban." A légierő fegyvereinek méltatásának ugyanakkor a munka komoly figyelmet szentel, ahogyan a német (és kisebb részben a császári-királyi) katonai közigazgatás kulturális küldetésének is, miként az a 3. kötet egy képaláírásában olvasható: ,,Német iskola Brüsszelben. A ,,hunok és barbárok", ahogy a dühöngő entente-sajtó elnevezte a németeket, új kultúrát teremtenek az elpusztult helyébe, és a brüsszeli iskolában már német tisztek tanítják a belga gyerekeket." A szakmunka elvétve közöl az ellenfélről is meglepően emberi fényképeket, de az elegancia, a morál, a fegyelmezettség, a rátermettség világa a munka perspektívája szerint egyértelműen a központi hatalmak oldalán található. A világháború végkimenetelének ismeretében a képaláírások és a hangvétel mindenképpen groteszknek tűnik, ám megjegyzendő, hogy az ellenfél megbélyegzése és a saját hadak felmagasztalása, a tények torzítása, elhallgatása és az álhírek terjesztése valamennyi hadviselő fél sajtójának bevett eljárása volt. A szakmunkát a háború után, 1928-tól radikális átszerkesztés után 10 kötetes műként adták ki. Az első kötet címlapján és utolsó nyomtatott oldalán régi tulajdonosi bélyegzés. A második és harmadik kötet néhány oldalán aláhúzások, széljegyzetek, a harmadik kötet két ívének fűzése meglazult. Egységes, festett, aranyozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben, a harmadik kötet gerince sérült, hátsó kötéstáblája kopott.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3203248.jpg)
![Kempelen Béla: Magyar nemes családok IV. Fa-Házy. Budapest, 1912. Grill Károly Könyvkiadóvállalata (A Nap nyomdája). VII + [1] + 503 + [1] p. Kempelen Béla (1874-1952) genealógus, a magyar nemesi családok kutatója. A jogász végzettségű tudós vármegyei közigazgatási évek után 1907-től címertannal és genealógiával foglalkozott. A magyar nemesi családokra vonatkozó kutatásai keretében 1911-1932 között adta közre munkáját, 11 kötetben, oldalszámozáson belül számos leszármazási táblázattal. Díszesen aranyozott, festett kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3209904.jpg)
