San Salvatore: Der galante König und sein Hof. Ein Sittenbild aus dem 18. Jahrhundert. Berlin,1913 ,Felix Lehmann, 1 t.+ 469+3 p. + 8 t. Német nyelven. Kiadói félbőr-kötés, festett lapélekkel, kopott borítóval.
Czimer Károly. Az Árpád-házi királyok apródjai. Hadtörténelmi tanulmány. Szeged, 1912., ,,Délmagyarország", 22 p. Kiadói papírkötés, foltos borítóval, amatőr módon javított gerinccel.
Szabó Zoltán: A magyar levéltárvédelem kérdése. + Főglein Antal: Pest vármegye levéltárának rendezése. Bp., (1931.), Kir. M. Egyetemi Nyomda, 75 p.; 16 p. Kiadói papírkötések, kissé foltos borítóval.
Gyomai, Imre: Goebbels. Porte-parole du Nazisme. Avec une introduction de Raymond Manevy. Paris, (1945). Les Éditions Nagel (Imprimerie Bellernand, Fontenay-aux-Roses). 154 + [2] p. Egyetlen kiadás. A kötet első levelén régi, áthúzott tulajdonosi bejegyzés. Friss helyzetértékelés a német propagandaminiszterről. (Documents Contemporains.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Felvágatlan példány.
Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Szeged városi nyomda). 1 t. (címkép) + 144 + [2] p. + 5 t. + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Részlet az életrajzi és korrajzi kötet előszavából: "Alig hiszem, hogy a csanádi püspökök hosszú és fényes sorában volna még egy, akit annyiféleképpen jellemeznének, mint gróf Nádasdy Lászlót. A bécsi udvar tanácsosai rebellis magyarnak tartották, győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó magatartása miatt jelentik fel a püspöknek, Keresztély Ágostnak és holdkórosnak nevezik. Dudek János a Religióban egy XVII. századi mintastrébernek látja, Reizner János, Szeged történetírója a város legnagyobb ellenségének mondja, Lady Worthley Montague írásaiban pedig egy udvarias, kellemes, kedélyes öregúr jelenik meg előttünk Nádasdy személyében". Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.
Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. [Bp.], 1943, (Sárkány-ny.), 98 p. Különlenyomat. Kiadói papírkötés, foltos, sérült borítóval, két lapszélen szakadásokkal, de belül ezt leszámítva jó állapotban. Báró Izdenczy József (1733-1811) államtanácsos, politikai író, 1785-től államtanácsos, az Államtanács első magyar tagja.
Szerebrejennikov, [G. N.] A nő a Szovjetunióban. (Budapest, 1945). Szikra Kiadóvállalat (Athenaeum ny.) 63 + [1] p. A tartalomból: Mit adott a nőnek a szovjetállam? A munkásnők és a kolhoz-parasztasszonyok szabad munkája. A Szovjetunió nőinek kulturális fejlődése. A család és az anyaság a Szovjetunióban. Kelet asszonya az új életért való harcban. A szovjetország női egysorban haladnak a hősi Vörös Hadsereg harcosaival. - Stílusmutatvány: ,,A cári Oroszországban a nő a családon belül ugyanolyan jogfosztott és elnyomott volt, mint a társadalomban. Amíg a lány nem ment férjhez, úgyszólván emberszámba se vették. Pihenés nélkül dolgozott az apjának és apja a szemére vetette: ,,eltartalak". Amikor aztán a lány férjhez ment, a férjének dolgozott. Úgy dolgozott, ahogy a férje kívánta. És a férj újra csak szemére vetette: ,,eltartalak". Így jellemezte Sztálin a parasztasszony helyzetét a forradalom előtti családban. A szovjethatalom mindezt gyökeresen megváltoztatta. Új viszony alakult ki férj és feleség között. Ez a viszony megtisztult az évszázados szennytől, hazugságtól, csalástól és anyagi számításoktól. A szovjetcsalád a kölcsönös vonzalmon, a mélységes kölcsönös megértésen és a férj és feleség teljes egyenlőségén alapul. A régi időkben a férj mindig a család fejének számított. A szovjetember számára ez a fogalom idegen. Mind a két házasfél teljesen szabad a foglalkozása és hivatása megválasztásánál [!]. A Szovjetunióban nincsen alapja az érdekházasságoknak." Ebből a kis részletből megismerszik egyebek mellett a szerzőnek azon elképzelése, miszerint az érdek nélküli tiszta szerelem koncepciója kimondottan az 1917-es forradalmi események óta létezik, illetve azon politikai fantáziája, mely szerint a totálisan szabad önkiteljesítés lehetősége a szovjethatalommal együtt született a világra. A munka magyar nyelven először Moszkvában jelent meg, majd rendre a szovjet hadak által már meghódított területeken, így 1944-ben Kolozsváron, 1945-ben Budapesten. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Az Erdélyi Múzeum-Egylet évkönyve az 1943. évre. Szerk. Szabó T. Attila. Kolozsvár., 1944. Erdélyi Múzeum Egyesület Rt. 75 p. Kiadói papírkötésben foltos lapokkal
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Klenner Aladár: Eck Bálint Thurzó Elek humanista pártfogoltja. Bölcsészdoktori értekezés. Pesterzsébet,[1939],Rajkai Lajos, 88 p. Kiadói papírkötés, sérült, foltos borítóval, az elülső borító levált, amatőr módon javított gerinccel, foltos lapokkal. A címlapon Diósadi Elekes György (1905-1977) orvos, orvostörténész névbejegyzésével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3182168.jpg)
![Gyomai, Imre: Goebbels. Porte-parole du Nazisme. Avec une introduction de Raymond Manevy. Paris, (1945). Les Éditions Nagel (Imprimerie Bellernand, Fontenay-aux-Roses). 154 + [2] p. Egyetlen kiadás. A kötet első levelén régi, áthúzott tulajdonosi bejegyzés. Friss helyzetértékelés a német propagandaminiszterről. (Documents Contemporains.) Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban. Felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3127877.jpg)
![Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök (1662-1729). Szeged, 1943. (Szeged városi nyomda). 1 t. (címkép) + 144 + [2] p. + 5 t. + 2 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Részlet az életrajzi és korrajzi kötet előszavából: "Alig hiszem, hogy a csanádi püspökök hosszú és fényes sorában volna még egy, akit annyiféleképpen jellemeznének, mint gróf Nádasdy Lászlót. A bécsi udvar tanácsosai rebellis magyarnak tartották, győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó magatartása miatt jelentik fel a püspöknek, Keresztély Ágostnak és holdkórosnak nevezik. Dudek János a Religióban egy XVII. századi mintastrébernek látja, Reizner János, Szeged történetírója a város legnagyobb ellenségének mondja, Lady Worthley Montague írásaiban pedig egy udvarias, kellemes, kedélyes öregúr jelenik meg előttünk Nádasdy személyében". Példányunk fűzése meglazult. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123607.jpg)
![Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. [Bp.], 1943, (Sárkány-ny.), 98 p. Különlenyomat. Kiadói papírkötés, foltos, sérült borítóval, két lapszélen szakadásokkal, de belül ezt leszámítva jó állapotban. Báró Izdenczy József (1733-1811) államtanácsos, politikai író, 1785-től államtanácsos, az Államtanács első magyar tagja.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/0/3079941.jpg)
![Szerebrejennikov, [G. N.] A nő a Szovjetunióban. (Budapest, 1945). Szikra Kiadóvállalat (Athenaeum ny.) 63 + [1] p. A tartalomból: Mit adott a nőnek a szovjetállam? A munkásnők és a kolhoz-parasztasszonyok szabad munkája. A Szovjetunió nőinek kulturális fejlődése. A család és az anyaság a Szovjetunióban. Kelet asszonya az új életért való harcban. A szovjetország női egysorban haladnak a hősi Vörös Hadsereg harcosaival. - Stílusmutatvány: ,,A cári Oroszországban a nő a családon belül ugyanolyan jogfosztott és elnyomott volt, mint a társadalomban. Amíg a lány nem ment férjhez, úgyszólván emberszámba se vették. Pihenés nélkül dolgozott az apjának és apja a szemére vetette: ,,eltartalak". Amikor aztán a lány férjhez ment, a férjének dolgozott. Úgy dolgozott, ahogy a férje kívánta. És a férj újra csak szemére vetette: ,,eltartalak". Így jellemezte Sztálin a parasztasszony helyzetét a forradalom előtti családban. A szovjethatalom mindezt gyökeresen megváltoztatta. Új viszony alakult ki férj és feleség között. Ez a viszony megtisztult az évszázados szennytől, hazugságtól, csalástól és anyagi számításoktól. A szovjetcsalád a kölcsönös vonzalmon, a mélységes kölcsönös megértésen és a férj és feleség teljes egyenlőségén alapul. A régi időkben a férj mindig a család fejének számított. A szovjetember számára ez a fogalom idegen. Mind a két házasfél teljesen szabad a foglalkozása és hivatása megválasztásánál [!]. A Szovjetunióban nincsen alapja az érdekházasságoknak." Ebből a kis részletből megismerszik egyebek mellett a szerzőnek azon elképzelése, miszerint az érdek nélküli tiszta szerelem koncepciója kimondottan az 1917-es forradalmi események óta létezik, illetve azon politikai fantáziája, mely szerint a totálisan szabad önkiteljesítés lehetősége a szovjethatalommal együtt született a világra. A munka magyar nyelven először Moszkvában jelent meg, majd rendre a szovjet hadak által már meghódított területeken, így 1944-ben Kolozsváron, 1945-ben Budapesten. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123574.jpg)
