https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Darabanth Auktionshaus GmbH.
Zahl der Lose: 383
| bis 1 000 HUF | 100 HUF |
| bis 5 000 HUF | 200 HUF |
| bis 10 000 HUF | 500 HUF |
| bis 20 000 HUF | 1 000 HUF |
| bis 50 000 HUF | 2 000 HUF |
| bis 100 000 HUF | 5 000 HUF |
| bis 200 000 HUF | 10 000 HUF |
| bis 500 000 HUF | 20 000 HUF |
| bis 1 000 000 HUF | 50 000 HUF |
| bis 2 000 000 HUF | 100 000 HUF |
| bis 5 000 000 HUF | 200 000 HUF |
| bis 10 000 000 HUF | 500 000 HUF |
| ab 10 000 000 HUF | 1 000 000 HUF |
Filtern bei der Auktion
Gesamtsumme:
![Thun, [Alphons] Alfonz: A nihilisták. Az orosz forradalmi mozgalmak története. Fordította Szentgyörgyi Vörös Dezső. (A fordító által dedikált.) Budapest, 1884. Athenaeum Rt. (ny.) X + 383 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: ,,Székács Bélának őszinte tisztelettel a fordító. Budapest, 1884. nov. 20". A balti német származású gazdaságtörténész, Alphons Thun (1853-1885) összefoglalása az oroszországi forradalmi mozgalmakról a század eleji dekabristákról a jelenkorig. A gazdaságtörténész szerző az Oroszországot sújtó belső válságokra adott terrorisztikus válaszként értékeli a mozgalom egészét, de nem feledkezik meg arról sem, hogy az államrend megdöntésére irányuló mozgalom korántsem egységes: rengeteg különböző frakció él egymás mellett. A munka végén alapos bibliográfia. A munka eredeti nyelven először 1883-ban jelent meg, Lipcsében, ,,Geschichte der revolutionären Bewegung in Russland" címen. Példányunk utolsó íveinek oldalain foltosság, a címoldal és az első ív fűzése megerősítve. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3184738.jpg)
![Huszár Aladár, vitéz baráti: Küzdelem a magyarságért. Vitéz baráti Huszár Aladár beszédei és írásai. (Budapest, 1941). Hungária Könyvkiadó Rt. (ny.) 243 + [1] p. Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában. Később Nógrád, Hont és más vármegyék főispánja, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Nemzetpolitikai beszédei, felszólalásai egy része zászlóavatásokon, országbővülések alkalmával hangzott el, kötete egy másik, markáns részét a nyilas sajtóval való írt éles szembeszállása alkotja. Az országos jelentőségű politikus és közszereplő a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" rovatát vezette, mindvégig élesen fellépett a nyilas mozgalommal és a német érdekekkel szemben. 1944-ben a Gestapo elhurcolta. A tartalomból: Emlékezés Felsőgyőri Nagy Ivánról. A Madách Társaság ünnepi ülésén elmondott emlékbeszéd (1923) - Magyar tartozás. Bak község hősi emlékének leleplezési ünnepélyén elmondott beszéd (1928) - Gömbös Gyula, a miniszterelnök. Köszöntő a Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében - Széchenyi él... Emlék-serlegbeszéd a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-lakomáján - Magyarország a magyaroké - Hogyan foglaltuk vissza Balassagyarmatot? - Üzenet Prága és Prága itteni szövetségesei felé - Nem kékvérűség a törzsökös magyarok szervezkedése - Talán szabad még Magyarországon magyarnak lenni? - Néhány szó egy támadásról - Egy el nem mondott beszéd Pethő Sándor ravatalánál - Mi tartja fenn a magyarságot? - Ami Jarosséknak nem tetszik. Fűzve, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3188873.jpg)
![Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Budapest, [1929]. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p.; [225]-400 + [2] p. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, piarista szerzetes, középiskolai tanár, a Kisfaludy-Társaság és az MTA tagja. Elsősorban a XVI-XVII. század mindennapjainak történetét kutatta, levéltári források alapján. A munka első kiadása 1921-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból való. Egységes, aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3186155.jpg)
![Czeke Marianne: Wilsontól-Rooseveltig. Értekezés a történet és politika köréből. Budapest, 1939. (Szerző - Arany János Nyomda Rt.) [2] + VI + 74 + [2] p. Egyetlen kiadás. Czeke Marianne (1873-1942) irodalomtörténész, bibliográfus, az Egyetemi Könyvtár első női könyvtártisztje, a Magyar Nemeti Múzeum könyvtárigazgatója, műfordító angol és német nyelvből. A gazdasági térnyerést szolgáló amerikai geopolitikáról már 1918-ban közreadott egy rövidebb tanulmányt a Történelmi Szemle hasábjain. Húsz évvel későbbi geopolitikai tanulmányában párhuzamokat lát az 1917. évi és az 1939. évi amerikai külpolitikai viszonyrendszerben: az Egyesült Államok korábbi semleges viszonya ismételten angolbarát irányba fordul, ebben a fordulatban pedig jelentős szerepet visz az az egyetemi szinten már jól megalapozott amerikai történetírói hagyomány, amely kiemelt világtörténelmi küldetést tulajdonít az amerikai népnek. Ez a küldetéses önszemlélet szerinte az egykori amerikai elnök és véleményvezér: Woodrow Wilson történetírói munkásságában nyomon követhető, mely történeti hagyomány jól hangzó, emberbaráti eszmék jelszavaival kíséreli meg leplezni önnön gazdasági övezete radikális kiterjesztésének szándékát, melyet a legkevésbé sem marxista álláspontú szerző amerikai imperializmusnak nevez. A szerző kijelenti továbbá, hogy az ilyen értelemben vett amerikai imperializmus érveléstechnikája mit sem változott az elmúlt húsz évben, a központi hatalmak megbélyegzésére szolgáló egykori fogalomapparátus és érvkészlet megegyezik a tengelyhatalmak elítélésének retorikai fogalomkészletével, csupán a neveket kell kicserélni: a császár személyét a diktátorok személyére; ám a gazdasági és geopolitikai cél most is azonos. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. (A Magyar Női Szemle könyvtára, 6. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3188881.jpg)
![Nagy Miklós: Takáts Sándor élete és munkássága (1860-1932). Különös tekintettel gyorsírástörténeti kutatásaira. A Magyar Tudományos Akadémia 1936. február 24-i összes ülésén felolvasott emlékbeszéd. Budapest, 1937. Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybizottsága (Franklin-Társulat ny.) 113 + [3] p. Egyetlen kiadás. Pályakép Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, piarista szerzetes, középiskolai tanárról, a Kisfaludy-Társaság és az MTA tagjáról. A művelődéstörténész elsősorban a XVI-XVII. század mindennapjainak történetét kutatta, levéltári források alapján. Munkássága egy része a reformkor előtti és reformkori sajtónyilvánosság bizonyos értelemben vett letéteményeseiről, az országgyűlési gyorsírókról írott titkosrendőri jelentéseket dolgozta fel. Művelődéstörténeti keretben ő írt először az alkalmazott médiamunkás réteg, a gyorsírók viszontagságairól. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára. 139. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3188868.jpg)
