Thun, [Alphons] Alfonz: A nihilisták. Az orosz forradalmi mozgalmak története. Fordította Szentgyörgyi Vörös Dezső. (A fordító által dedikált.) Budapest, 1884. Athenaeum Rt. (ny.) X + 383 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: ,,Székács Bélának őszinte tisztelettel a fordító. Budapest, 1884. nov. 20". A balti német származású gazdaságtörténész, Alphons Thun (1853-1885) összefoglalása az oroszországi forradalmi mozgalmakról a század eleji dekabristákról a jelenkorig. A gazdaságtörténész szerző az Oroszországot sújtó belső válságokra adott terrorisztikus válaszként értékeli a mozgalom egészét, de nem feledkezik meg arról sem, hogy az államrend megdöntésére irányuló mozgalom korántsem egységes: rengeteg különböző frakció él egymás mellett. A munka végén alapos bibliográfia. A munka eredeti nyelven először 1883-ban jelent meg, Lipcsében, ,,Geschichte der revolutionären Bewegung in Russland" címen. Példányunk utolsó íveinek oldalain foltosság, a címoldal és az első ív fűzése megerősítve. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben.
Sümegi György: Tehát ez a háború? Hét haditudósító képzőművész a Donnál. (1942. június 9. - szeptember 11.) A szerző, Sümegi György (1947-) művészettörténész által egy névjegykártyára írt DEDIKÁCIÓVAL! Bp., 2022, MMA Kiadó. Kiadói kartonált papírkötés.
Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest... Bp., 1939, Stádium, 270 p. Kiadói egészvászon-kötésben. A mű szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott, tiltott könyvek listáján.
Huszár Aladár, vitéz baráti: Küzdelem a magyarságért. Vitéz baráti Huszár Aladár beszédei és írásai. (Budapest, 1941). Hungária Könyvkiadó Rt. (ny.) 243 + [1] p. Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában. Később Nógrád, Hont és más vármegyék főispánja, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Nemzetpolitikai beszédei, felszólalásai egy része zászlóavatásokon, országbővülések alkalmával hangzott el, kötete egy másik, markáns részét a nyilas sajtóval való írt éles szembeszállása alkotja. Az országos jelentőségű politikus és közszereplő a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" rovatát vezette, mindvégig élesen fellépett a nyilas mozgalommal és a német érdekekkel szemben. 1944-ben a Gestapo elhurcolta. A tartalomból: Emlékezés Felsőgyőri Nagy Ivánról. A Madách Társaság ünnepi ülésén elmondott emlékbeszéd (1923) - Magyar tartozás. Bak község hősi emlékének leleplezési ünnepélyén elmondott beszéd (1928) - Gömbös Gyula, a miniszterelnök. Köszöntő a Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében - Széchenyi él... Emlék-serlegbeszéd a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-lakomáján - Magyarország a magyaroké - Hogyan foglaltuk vissza Balassagyarmatot? - Üzenet Prága és Prága itteni szövetségesei felé - Nem kékvérűség a törzsökös magyarok szervezkedése - Talán szabad még Magyarországon magyarnak lenni? - Néhány szó egy támadásról - Egy el nem mondott beszéd Pethő Sándor ravatalánál - Mi tartja fenn a magyarságot? - Ami Jarosséknak nem tetszik. Fűzve, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.
Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Budapest, [1929]. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p.; [225]-400 + [2] p. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, piarista szerzetes, középiskolai tanár, a Kisfaludy-Társaság és az MTA tagja. Elsősorban a XVI-XVII. század mindennapjainak történetét kutatta, levéltári források alapján. A munka első kiadása 1921-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból való. Egységes, aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Czeke Marianne: Wilsontól-Rooseveltig. Értekezés a történet és politika köréből. Budapest, 1939. (Szerző - Arany János Nyomda Rt.) [2] + VI + 74 + [2] p. Egyetlen kiadás. Czeke Marianne (1873-1942) irodalomtörténész, bibliográfus, az Egyetemi Könyvtár első női könyvtártisztje, a Magyar Nemeti Múzeum könyvtárigazgatója, műfordító angol és német nyelvből. A gazdasági térnyerést szolgáló amerikai geopolitikáról már 1918-ban közreadott egy rövidebb tanulmányt a Történelmi Szemle hasábjain. Húsz évvel későbbi geopolitikai tanulmányában párhuzamokat lát az 1917. évi és az 1939. évi amerikai külpolitikai viszonyrendszerben: az Egyesült Államok korábbi semleges viszonya ismételten angolbarát irányba fordul, ebben a fordulatban pedig jelentős szerepet visz az az egyetemi szinten már jól megalapozott amerikai történetírói hagyomány, amely kiemelt világtörténelmi küldetést tulajdonít az amerikai népnek. Ez a küldetéses önszemlélet szerinte az egykori amerikai elnök és véleményvezér: Woodrow Wilson történetírói munkásságában nyomon követhető, mely történeti hagyomány jól hangzó, emberbaráti eszmék jelszavaival kíséreli meg leplezni önnön gazdasági övezete radikális kiterjesztésének szándékát, melyet a legkevésbé sem marxista álláspontú szerző amerikai imperializmusnak nevez. A szerző kijelenti továbbá, hogy az ilyen értelemben vett amerikai imperializmus érveléstechnikája mit sem változott az elmúlt húsz évben, a központi hatalmak megbélyegzésére szolgáló egykori fogalomapparátus és érvkészlet megegyezik a tengelyhatalmak elítélésének retorikai fogalomkészletével, csupán a neveket kell kicserélni: a császár személyét a diktátorok személyére; ám a gazdasági és geopolitikai cél most is azonos. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. (A Magyar Női Szemle könyvtára, 6. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.
Petri Pál: Az angol lordok és a magyar béke. Bevezetéssel és magyarázattal ellátta Petri Pál. Budapest, 1921. Népies Irodalmi Társaság (Apostol Nyomda Rt.) 72 p. Petri Pál (1881-1945) jogász, államtitkár, az első világháború idején a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának vezetője. Összeállításában az angol felsőház 1919 decemberi ülésén elhangzott, az erdélyi magyar ügyeket érintő felszólalásokból ad közre magyar nyelvű válogatást. A szerkesztő által jegyzetelt felsőházi beszédekben az angol lordok egy csoportja, James Bryce vikomt vezetésével a trianoni békediktátum igazságtalansága mellett érvel, a szerkesztő pedig utószavában azon biztató álláspontot fejti ki, miszerint a magyar ügynek igenis vannak barátai a győztes oldalon, így a revízió ügye nehéz ugyan, de nem reménytelen. A címlapon és a belív egy oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Poss: Budai Collegium Club könyvtára. Fűzve, enyhén sérült borítóban, a hátsó borítón apró, halvány foltosság. Jó példány.
Nagy Miklós: Takáts Sándor élete és munkássága (1860-1932). Különös tekintettel gyorsírástörténeti kutatásaira. A Magyar Tudományos Akadémia 1936. február 24-i összes ülésén felolvasott emlékbeszéd. Budapest, 1937. Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybizottsága (Franklin-Társulat ny.) 113 + [3] p. Egyetlen kiadás. Pályakép Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, piarista szerzetes, középiskolai tanárról, a Kisfaludy-Társaság és az MTA tagjáról. A művelődéstörténész elsősorban a XVI-XVII. század mindennapjainak történetét kutatta, levéltári források alapján. Munkássága egy része a reformkor előtti és reformkori sajtónyilvánosság bizonyos értelemben vett letéteményeseiről, az országgyűlési gyorsírókról írott titkosrendőri jelentéseket dolgozta fel. Művelődéstörténeti keretben ő írt először az alkalmazott médiamunkás réteg, a gyorsírók viszontagságairól. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára. 139. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Sporschil, Johann: Geschichte des Kaisers Napoleon. Leipzig, én.,Georg Wigand, 128 p. Hozzákötve: Leben des Benjamin Franklin von ihm selbst geschrieben. Leipzig,én.,Georg Wigand, 158 p. Hozzákötve: Geschichte der Spanischen Inquisition. Geschichte der Hexenprozesse. Für's Volk erzählt. Leipzig,én., Georg Wigand, 157 p. Német nyelven. Kartonált papírkötés, kopott borítóval, a szennylapokon és a tábla belsején jegyzettel. "E. Madarász" névbélyegzéssel.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Thun, [Alphons] Alfonz: A nihilisták. Az orosz forradalmi mozgalmak története. Fordította Szentgyörgyi Vörös Dezső. (A fordító által dedikált.) Budapest, 1884. Athenaeum Rt. (ny.) X + 383 + [1] p. Egyetlen magyar kiadás. Dedikált: ,,Székács Bélának őszinte tisztelettel a fordító. Budapest, 1884. nov. 20". A balti német származású gazdaságtörténész, Alphons Thun (1853-1885) összefoglalása az oroszországi forradalmi mozgalmakról a század eleji dekabristákról a jelenkorig. A gazdaságtörténész szerző az Oroszországot sújtó belső válságokra adott terrorisztikus válaszként értékeli a mozgalom egészét, de nem feledkezik meg arról sem, hogy az államrend megdöntésére irányuló mozgalom korántsem egységes: rengeteg különböző frakció él egymás mellett. A munka végén alapos bibliográfia. A munka eredeti nyelven először 1883-ban jelent meg, Lipcsében, ,,Geschichte der revolutionären Bewegung in Russland" címen. Példányunk utolsó íveinek oldalain foltosság, a címoldal és az első ív fűzése megerősítve. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3184738.jpg)
![Huszár Aladár, vitéz baráti: Küzdelem a magyarságért. Vitéz baráti Huszár Aladár beszédei és írásai. (Budapest, 1941). Hungária Könyvkiadó Rt. (ny.) 243 + [1] p. Huszár Aladár (1885-1945) jogász, politikus, több vármegye főispánja, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója. A Bars megyei földbirtokos első világháborús frontszolgálata után Balassagyarmatra tért vissza, ahol tevékeny szerepet vállalt a város 1919. évi visszafoglalásában. Később Nógrád, Hont és más vármegyék főispánja, Győr főispánja, majd 1932-től között Budapest főpolgármestere volt, egyben a vitézi rend gyakori szónoka. Gömbös Gyula miniszterelnökkel elmérgesedő viszonya miatt 1934-ben lemondott, és az OTI élére került. Nemzetpolitikai beszédei, felszólalásai egy része zászlóavatásokon, országbővülések alkalmával hangzott el, kötete egy másik, markáns részét a nyilas sajtóval való írt éles szembeszállása alkotja. Az országos jelentőségű politikus és közszereplő a ,,Magyar Nemzet" lap ,,Szellemi honvédelem" rovatát vezette, mindvégig élesen fellépett a nyilas mozgalommal és a német érdekekkel szemben. 1944-ben a Gestapo elhurcolta. A tartalomból: Emlékezés Felsőgyőri Nagy Ivánról. A Madách Társaság ünnepi ülésén elmondott emlékbeszéd (1923) - Magyar tartozás. Bak község hősi emlékének leleplezési ünnepélyén elmondott beszéd (1928) - Gömbös Gyula, a miniszterelnök. Köszöntő a Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében - Széchenyi él... Emlék-serlegbeszéd a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-lakomáján - Magyarország a magyaroké - Hogyan foglaltuk vissza Balassagyarmatot? - Üzenet Prága és Prága itteni szövetségesei felé - Nem kékvérűség a törzsökös magyarok szervezkedése - Talán szabad még Magyarországon magyarnak lenni? - Néhány szó egy támadásról - Egy el nem mondott beszéd Pethő Sándor ravatalánál - Mi tartja fenn a magyarságot? - Ami Jarosséknak nem tetszik. Fűzve, színes, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3188873.jpg)
![Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Budapest, [1929]. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 223 + [1] p.; [225]-400 + [2] p. Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, piarista szerzetes, középiskolai tanár, a Kisfaludy-Társaság és az MTA tagja. Elsősorban a XVI-XVII. század mindennapjainak történetét kutatta, levéltári források alapján. A munka első kiadása 1921-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból való. Egységes, aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3186155.jpg)
![Czeke Marianne: Wilsontól-Rooseveltig. Értekezés a történet és politika köréből. Budapest, 1939. (Szerző - Arany János Nyomda Rt.) [2] + VI + 74 + [2] p. Egyetlen kiadás. Czeke Marianne (1873-1942) irodalomtörténész, bibliográfus, az Egyetemi Könyvtár első női könyvtártisztje, a Magyar Nemeti Múzeum könyvtárigazgatója, műfordító angol és német nyelvből. A gazdasági térnyerést szolgáló amerikai geopolitikáról már 1918-ban közreadott egy rövidebb tanulmányt a Történelmi Szemle hasábjain. Húsz évvel későbbi geopolitikai tanulmányában párhuzamokat lát az 1917. évi és az 1939. évi amerikai külpolitikai viszonyrendszerben: az Egyesült Államok korábbi semleges viszonya ismételten angolbarát irányba fordul, ebben a fordulatban pedig jelentős szerepet visz az az egyetemi szinten már jól megalapozott amerikai történetírói hagyomány, amely kiemelt világtörténelmi küldetést tulajdonít az amerikai népnek. Ez a küldetéses önszemlélet szerinte az egykori amerikai elnök és véleményvezér: Woodrow Wilson történetírói munkásságában nyomon követhető, mely történeti hagyomány jól hangzó, emberbaráti eszmék jelszavaival kíséreli meg leplezni önnön gazdasági övezete radikális kiterjesztésének szándékát, melyet a legkevésbé sem marxista álláspontú szerző amerikai imperializmusnak nevez. A szerző kijelenti továbbá, hogy az ilyen értelemben vett amerikai imperializmus érveléstechnikája mit sem változott az elmúlt húsz évben, a központi hatalmak megbélyegzésére szolgáló egykori fogalomapparátus és érvkészlet megegyezik a tengelyhatalmak elítélésének retorikai fogalomkészletével, csupán a neveket kell kicserélni: a császár személyét a diktátorok személyére; ám a gazdasági és geopolitikai cél most is azonos. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés. (A Magyar Női Szemle könyvtára, 6. füzet.) Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3188881.jpg)
![Nagy Miklós: Takáts Sándor élete és munkássága (1860-1932). Különös tekintettel gyorsírástörténeti kutatásaira. A Magyar Tudományos Akadémia 1936. február 24-i összes ülésén felolvasott emlékbeszéd. Budapest, 1937. Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybizottsága (Franklin-Társulat ny.) 113 + [3] p. Egyetlen kiadás. Pályakép Takáts Sándor (1860-1932) művelődéstörténész, piarista szerzetes, középiskolai tanárról, a Kisfaludy-Társaság és az MTA tagjáról. A művelődéstörténész elsősorban a XVI-XVII. század mindennapjainak történetét kutatta, levéltári források alapján. Munkássága egy része a reformkor előtti és reformkori sajtónyilvánosság bizonyos értelemben vett letéteményeseiről, az országgyűlési gyorsírókról írott titkosrendőri jelentéseket dolgozta fel. Művelődéstörténeti keretben ő írt először az alkalmazott médiamunkás réteg, a gyorsírók viszontagságairól. (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára. 139. szám.) Fűzve, enyhén sérült gerincű, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3188868.jpg)
