H. Starke: Wie ich den Buchhandel erlernte. Ein Versuch, das Technische wie das Geistige im Buchhandel auf unterhaltende Art anschaulich zu machen. Leipzig, én., Gustav Uhl. Német nyelven. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, sérült gerinccel.
[Rejtő Jenő] P. Howard Pipacs, a fenegyerek. In: Buék 1969! A Magyar Újságírók Országos Szövetségének kiadványa. Szerkesztette Tabi László. (Budapest), [1968]. (Zrínyi ny.) 15 + [1] p. Folio. Az oldalszámozáson belül számos karikatúrát, rajzot tartalmazó szilveszteri kiadvány valódi értéke Rejtő Jenő 1939-ben megjelent ,,Pipacs, a fenegyerek" című művének első újraközlése. Mint az köztudott, Rejtő Jenő a Rákosi-korszakban indexre tett szerző volt, rehabilitása 1956-ban kezdődött, amikor Hegedűs Géza utószavával ismét megjelent A láthatatlan légió. Az alkalmi kiadványunkban megjelenő, hat szövegközti illusztrációval kísért ,,Pipacs, a fenegyerek" két évvel később elnyerte méltó képregényadaptációját is, Gugi Sándor feldolgozásában (Füles, 1970). Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatásnyommal.
A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek sorozat 18 kötete, közte III. köt. 2. szám: Trefort Ágoston: Emlékbeszéd Thiers Lajos Adolf a M. T. Akadémia kültagja felett.; IV. köt. 7. szám: Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Gyárfás István a M. Tud. Akadémia lev. tagja felett.; V. köt. 5. szám: Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Hornyik János a M. Tud. Akadémia lev tagja felett.; VI. köt. 11. szám: Szvorényi József: Emlékbeszéd Danielik János tiszteleti tagról.; VIII. köt. VI. szám: Deák Farkas: Szalay Ágoston emlékezete.; VIII. köt. 8. szám: Láng Lajos: Emlékbeszéd Grünwald Béla.; VIII. köt. 9. szám: Radvánszky Béla: Emlékbeszéd Deák Farkas r. tagról.; VIII. köt. 10. szám: Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd Szabó Károly r. tag felett.; XII. köt. 7. szám: Wertheimer Ede: Emlékbeszéd Krones Ferencz kültag felett.; XII. köt. 9. szám: Téglás Gábor: Emlékbeszéd Torma Károly r. tag fölött. XIV. köt. 1. szám: Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Bubics Zsigmond t. tag fölött.; XV. köt. 10. szám: Gyomlay Gyula: Emlékbeszéd Bartal Antal r. tag fölött.; XVI. köt. 7. szám: Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Hampel József r. tag fölött. (Széteső állapotban.); XXI. köt. 3. szám: Hóman Bálint: Nagy Gyula l. tag emlékezete.; XXI. köt. 4. szám: Nagy Miklós: Sayous Ede k. tag emlékezete.; XXIII. köt. 9. szám: Lukinich Imre: Márki Sándor r. tag emlékezete. 1853-1925.; Duka Tivadar: Emlékbeszéd William Stephen Atiknson k. tag felett.; Szendrei János: Rónai Horváth Jenő t. tag emlékezete.; Bp., 1879-1941, MTA. Kiadói papírkötések, nagyrészt sérült borítókkal, változó állapotban.
A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja. Szerkeszti: Szerdahelyi Sándor. Budapest, 1909. Budapesti Ujságírók Egyesülete (Révai és Salamon ny.) VI + 366 + [122] p. Első kiadás. A Budapesti Újságírók Egyesülete a magyarországi zsurnaliszták önsegélyező és érdekképviseleti szerve volt, mely világnézetileg a legkülönfélébb írókat, újságírókat tömörítette. Ez a heterogenitás az immár ötödik évét megérő Almanachban is megnyilatkozik. Az 1909. évi Almanach parázs sajtóvitáknak ad helyet, a modern irodalom küldetéses kérdéskörét járja körül, a korabeli kultúrharc ritka intenzív pillanatát örökíti meg, melyben a hagyományosan az akadémiai körökben (vagy a Kisfaludy-társaságban) befutott nagy öregek nemzedéke a bejáratott körökből kimaradt, ezért sajtópályán frissen befutni kívánó fiatalok nemzedékével csap össze. Kiadványunk a sajtónyilvánosság előtt lezajlott irodalmi generációváltás lehetőségét hordozza, jelszavakban mindenképpen, amennyiben a hozzászólók többsége irodalmin kívüli küldetést tulajdonít novelláknak, verseknek, színműveknek: az egyedül helyes hazaszeretetre nevelés küldetését vagy az egyedül helyes modern, szociális érzékenységben hevülő életérzés felkeltését véli az irodalom küldetésének - ám ami a kötetben (külön fejezetben) közölt új irodalmi termést jelenti, az bizony nem indokolja a vita hevét, a közölt új, modernista alkotóktól csekély változatosságú, közepes termés jutott az Almanach lapjaira. Az irodalmi rész hangnembeli egyhúrúsága mellett a társadalomelméleti részt hasonló homogenitás jellemzi (ezúttal nem esztétikai, hanem ideológiai), amennyiben a társadalomtudományi részben a Jászi Oszkár-féle társadalomelméleti kör jut szóhoz, ekként a polgári radikálisok és a szociáldemokraták szólamától eltérő (nemzeti szabadelvű vagy keresztényszocialista) hangoknak alig jutott hely. Mindent összevéve tehát az 1909. évi Almanach nem líra- vagy prózatörténeti szempontból emlékezetes - hanem a többé-kevésbé goromba üzengetésnek, azaz az irodalmi generációváltás ígéretének, a kultúrharc parázs vitáinak kiváló, egyedülálló, emlékezetes dokumentuma. Oldalszámozáson belül kilenc oldalnyi irodalmár-portréval. Aranyozott kiadói bőrkötésben (Dárday Aladár, Budapest), felül aranyozott lapszélekkel. Jó példány.
Radnóti Miklós: Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. (Budapest, 1943). Pharos kiadóvállalat (Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt.) 191 + [1] p. Első kiadás. A költő műfordításait egész oldalas, fametszetű költő-portrék kísérik. A kötet végén Radnóti Miklós rövid esszéje műfordítási elveiről. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Fűzve, színes, Csillag Vera által illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.
Maurice Maeterlinck: Tintagiles halála. Ford.: Keleti Arthur. A fordító, Keleti Artúr (1889-1969) költő, műfordító által Hegedüs Géza (1912-1999) író, költő, műfordító részére DEDIKÁLT példány! Bp.,1923., Székasi Sacelláry Pál,41+3 p. Balogh István fametszetű illusztrációival. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval. Számozott (72./500) példány.
Orosz Iván: Pán hétágú sípján. (Versek.) Szarvas, 1935. ,,Szarvasi Közlöny" Nyomda- és Lapkiadóvállalat. 61 + [3] p. Egyetlen kiadás. Összesen 300 számozott példányban megjelent verskötet aláírt példánya. Sorszáma: 50. A címoldalon régi ajándékozási bejegyzés, régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám. A címoldal enyhén foltos. Korabeli félvászon kötésben.
Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanoban. Regény. Tizenharmadik ezer. (Budapest, 1943). Révai Irodalmi Intézet (ny.) 336 p. Márai Casanova-regénye először 1940-ben jelent meg, kötetünk a harmadik újranyomásból való. (Márai Sándor munkái.) Tezla 2449. Mészáros 46. Félvászon kiadói kötésben, enyhén kopott, színes, illusztrált kiadói védőborítóban.
Márai Sándor: Kabala. [Tárcák, elbeszélések.] (Budapest, 1943). Révai (ny.) [4] + 285 + [3] p. Márai Sándor tárca- és elbeszéléskötete először 1936-ban jelent meg. A címoldalon és az utolsó számozott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Márai Sándor válogatott munkái [5. kötet].) Tezla 2446. 5. Mészáros 99.
Márai Sándor: Judit... és az utóhang. Regény. (Első kiadás.) München, (1980). Újváry ,,Griff" Verlag (Druck: Josef Molnár). 173 + [3] p. Első kiadás. Márai Sándor Judit... és az utóhang című kötetének két kisregénye az 1941-ben ,,Az igazi..." címmel megjelent Márai-regény cselekményét folytatja. Kötetünk első kisregénye (Judit címmel) nyomtatásban először az Uj Idők folyóirat 1941. évi lapszámaiban jelent meg, a második kisregény kötetünkben jelenik meg először. A tiltott szerző művéről való első hazai recenzió, Rónay László tanulmánya a kis példányszámú katolikus periodika, a Vigilia 1983 januári számában látott napvilágot, ám a kötet első hazai megjelenésére 1992-ig kellett várni. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Mészáros 149. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Rejtő Jenő] P. Howard Pipacs, a fenegyerek. In: Buék 1969! A Magyar Újságírók Országos Szövetségének kiadványa. Szerkesztette Tabi László. (Budapest), [1968]. (Zrínyi ny.) 15 + [1] p. Folio. Az oldalszámozáson belül számos karikatúrát, rajzot tartalmazó szilveszteri kiadvány valódi értéke Rejtő Jenő 1939-ben megjelent ,,Pipacs, a fenegyerek" című művének első újraközlése. Mint az köztudott, Rejtő Jenő a Rákosi-korszakban indexre tett szerző volt, rehabilitása 1956-ban kezdődött, amikor Hegedűs Géza utószavával ismét megjelent A láthatatlan légió. Az alkalmi kiadványunkban megjelenő, hat szövegközti illusztrációval kísért ,,Pipacs, a fenegyerek" két évvel később elnyerte méltó képregényadaptációját is, Gugi Sándor feldolgozásában (Füles, 1970). Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatásnyommal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3126950.jpg)
![A Budapesti Ujságírók Egyesülete 1909-ik évi almanachja. Szerkeszti: Szerdahelyi Sándor. Budapest, 1909. Budapesti Ujságírók Egyesülete (Révai és Salamon ny.) VI + 366 + [122] p. Első kiadás. A Budapesti Újságírók Egyesülete a magyarországi zsurnaliszták önsegélyező és érdekképviseleti szerve volt, mely világnézetileg a legkülönfélébb írókat, újságírókat tömörítette. Ez a heterogenitás az immár ötödik évét megérő Almanachban is megnyilatkozik. Az 1909. évi Almanach parázs sajtóvitáknak ad helyet, a modern irodalom küldetéses kérdéskörét járja körül, a korabeli kultúrharc ritka intenzív pillanatát örökíti meg, melyben a hagyományosan az akadémiai körökben (vagy a Kisfaludy-társaságban) befutott nagy öregek nemzedéke a bejáratott körökből kimaradt, ezért sajtópályán frissen befutni kívánó fiatalok nemzedékével csap össze. Kiadványunk a sajtónyilvánosság előtt lezajlott irodalmi generációváltás lehetőségét hordozza, jelszavakban mindenképpen, amennyiben a hozzászólók többsége irodalmin kívüli küldetést tulajdonít novelláknak, verseknek, színműveknek: az egyedül helyes hazaszeretetre nevelés küldetését vagy az egyedül helyes modern, szociális érzékenységben hevülő életérzés felkeltését véli az irodalom küldetésének - ám ami a kötetben (külön fejezetben) közölt új irodalmi termést jelenti, az bizony nem indokolja a vita hevét, a közölt új, modernista alkotóktól csekély változatosságú, közepes termés jutott az Almanach lapjaira. Az irodalmi rész hangnembeli egyhúrúsága mellett a társadalomelméleti részt hasonló homogenitás jellemzi (ezúttal nem esztétikai, hanem ideológiai), amennyiben a társadalomtudományi részben a Jászi Oszkár-féle társadalomelméleti kör jut szóhoz, ekként a polgári radikálisok és a szociáldemokraták szólamától eltérő (nemzeti szabadelvű vagy keresztényszocialista) hangoknak alig jutott hely. Mindent összevéve tehát az 1909. évi Almanach nem líra- vagy prózatörténeti szempontból emlékezetes - hanem a többé-kevésbé goromba üzengetésnek, azaz az irodalmi generációváltás ígéretének, a kultúrharc parázs vitáinak kiváló, egyedülálló, emlékezetes dokumentuma. Oldalszámozáson belül kilenc oldalnyi irodalmár-portréval. Aranyozott kiadói bőrkötésben (Dárday Aladár, Budapest), felül aranyozott lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3124140.jpg)
![Radnóti Miklós: Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből. (Budapest, 1943). Pharos kiadóvállalat (Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt.) 191 + [1] p. Első kiadás. A költő műfordításait egész oldalas, fametszetű költő-portrék kísérik. A kötet végén Radnóti Miklós rövid esszéje műfordítási elveiről. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Fűzve, színes, Csillag Vera által illusztrált, enyhén sérült kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3127832.jpg)
![Orosz Iván: Pán hétágú sípján. (Versek.) Szarvas, 1935. ,,Szarvasi Közlöny" Nyomda- és Lapkiadóvállalat. 61 + [3] p. Egyetlen kiadás. Összesen 300 számozott példányban megjelent verskötet aláírt példánya. Sorszáma: 50. A címoldalon régi ajándékozási bejegyzés, régi gyűjteményi bélyegzés és katalógusszám. A címoldal enyhén foltos. Korabeli félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3124478.jpg)
![Márai Sándor: Kabala. [Tárcák, elbeszélések.] (Budapest, 1943). Révai (ny.) [4] + 285 + [3] p. Márai Sándor tárca- és elbeszéléskötete először 1936-ban jelent meg. A címoldalon és az utolsó számozott oldalon régi tulajdonosi bélyegzés. (Márai Sándor válogatott munkái [5. kötet].) Tezla 2446. 5. Mészáros 99.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3122439.jpg)
![Márai Sándor: Judit... és az utóhang. Regény. (Első kiadás.) München, (1980). Újváry ,,Griff" Verlag (Druck: Josef Molnár). 173 + [3] p. Első kiadás. Márai Sándor Judit... és az utóhang című kötetének két kisregénye az 1941-ben ,,Az igazi..." címmel megjelent Márai-regény cselekményét folytatja. Kötetünk első kisregénye (Judit címmel) nyomtatásban először az Uj Idők folyóirat 1941. évi lapszámaiban jelent meg, a második kisregény kötetünkben jelenik meg először. A tiltott szerző művéről való első hazai recenzió, Rónay László tanulmánya a kis példányszámú katolikus periodika, a Vigilia 1983 januári számában látott napvilágot, ám a kötet első hazai megjelenésére 1992-ig kellett várni. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Mészáros 149. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3123529.jpg)
