cca 1929 Vajda Károly: A Kínába induló ferences misszionáriusok ünnepélyes búcsúztatása a Pesti Vigadóban. Kézirat, 5 beírt oldal. A második oldalon név szerint említve P. Erdős Apollinár, P. Károlyi Bernát és P. Szennáry Titusz ferences szerzetesek. (Károlyi Bernát 1929-ben utazott ki önkéntes hittérítőként a kínai Paokingba, ahol missziós iskolát alapított és kétezer szavas kínai-magyar szótárat szerkesztett. 1936-ban a terület generális helyettesének nevezték ki, azonban 1938-ban betegség miatt kénytelen volt hazatérni). Az utolsó oldalon beragasztott képeslappal. Fűzés nélkül, egy lapon kis sérüléssel.
Szőnyi István festőművész táncmulatságba invitálja kollegáját, Boldizsár István festőt (1931). Kelt: Zebegény, 1931. augusztus 21. A távirat mérete: 212x228, kilenc beírt sor. Szőnyi István autográf távirata: ,,Szombat este gyere táncolni, szállás van. Szőnyi I." A távirat további részei szintén Szőnyi István saját kezű sorai: ,,Boldizsár István, Bpest, Személynök utca 7. [Felvevő hivatal]: Zebegény. [Pénztár szám] 60 [Szó] 12 [Hó és nap] 12 21 [Óra és perc] 17:10. A további két sor és az időpontbélyegzés feltehetően a postai alkalmazottól származik. Szőnyi István (1894-1960) festőművész, a Dunakanyar festője. Budapesten és Nagybányán tanult, mesterei Ferenczy Károly és Réti István voltak. A végigszolgált első világháborús évek után első kiállítását 1920-ban mutatta be az Ernst Galériában. Festészete nagy hatással volt Aba-Novák Vilmosra, Patkó Károlyra. Szőnyi István 1923-ban költözött Zebegénybe, ami új korszakot is nyitott festészetében, ihletforrása innentől kezdve igen gyakran a zebegényi táj és a paraszti élet. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, de magániskolát is nyitott. Zebegényi háza ma is kiállítótér. A táviratlapon apró gyűrődések, szélén apró hiány. Jó állapotú lap, hajtogatva.
1933 Bp., Almásy László (1869-1936) politikus, jogász, az Egységes Párt elnöke (1927-1929), a képviselőház elnöke (1929-1935) autográf aláírása hivatalos okiraton (peres ügy határozata); kisebb lapszéli sérülésekkel
A Szépművészeti Múzeum főigazgatójának, Petrovics Eleknek két levele Boldizsár István festőművészhez (Aláírt) (1934) Kelt: Budapest, 1934. szeptember 28.; 1934. november 9. Két levél, méretük egyesével: 290x227 mm, 10, illetve 8 gépelt sor, autográf aláírással hitelesítve. Boldizsár István (1897-1984) festőművész, rézkarcművész. A budapesti Képzőművészeti Iskolában Réti István tanítványa volt, az első világháború végén Nagybányán, majd a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott, Iványi-Grünwald Béla mellett, de továbbra is járt Nagybányára. Később elsajátította a rézkarc technikáját is. Első jelentős kiállítása az Ernst Galériában volt, 1928-ban részt vett rézkarcaival a római kiállításon, az 1929-es barcelonai világkiállításon pedig bronzérmet nyert. Leveleink Petrovics Elektől, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától származnak. Az 1934. szeptemberi levelet az igazgató Boldizsár kiállítandó grafikáinak ügyében írja, és kifejezi reményét, hogy a Nagybányán gyakran megforduló grafikus esetleg magával hoz egy, a tárlaton szintén kiállítható Ferenczy-festményt is. A két hónappal későbbi levél fényt derít a rézkarclemezekért járó fizetségre is. Mindkét levél az Országos Szépművészeti Múzeum fejléces levélpapírján, a levelek alján az igazgató saját kezű aláírásával. Jó állapotú levelek, hajtogatva, a novemberi levél jobb alsó sarkában apró hiány.
1938 Bp., a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége (MDEOSZ) hivatalos levele peres ügyben, Dr. Surányi-Szortsik János ügyvéd részére, rajta Dr. Ripka Ferenc (1871-1944) politikus, Budapest volt főpolgármestere (1924-1932), a MDEOSZ elnökének autográf aláírásával; ill. Eyssen Tibor igazgató és Wenzel István irodavezető aláírásaival, bélyegzőkkel
Tasnádi Nagy András (1882-1956) igazságügy-miniszter saját kézzel aláírt üdvözlőkártyája miniszteri kinevezése alkalmából a minisztérium körbélyegzőjével hitelesítve. Kelt: Budapest, 1938. november hó. Mérete: 95x144 mm, 5 nyomtatott sor és aláírás. Szövege: ,,A M. Kir. igazságügyminiszterré történt kinevezetetésem alkalmából kifejezett jóleső szerencsekívánatokat szívből köszönöm. Tasnádi Nagy András." Tasnádi Nagy András jogász, politikus 1933-tól töltött be kormányzati pozíciókat, előbb államtitkári, majd 1938. november 15-től 1939. november 9-ig, az Imrédy- és a második Teleki-kormányban igazságügy-miniszteri pozíciót töltött be, minisztersége alatt fogadták el a második zsidótörvényt. 1939 és 1945 márciusa között a képviselőház elnöke, pozícióját megtartotta a nyilas hatalomátvétel után is, ezért 1945-ben háborús bűnösként halálra ítélték, mely ítéletet később életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. Jó állapotú nyomtatvány.
1939 Gerő Ödön (1863-1939) újságíró, műkritikus, író, szabadkőműves, a Pester Lloyd művészeti rovat vezetőjének halála után a családnak küldött sok-.sok kondoleáló levél, kb. 170 db és további kb. 50 db részvét nyilvánító távirat. Érdekes, izgalmas, átnézésre érdemes anyag!
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![Szőnyi István festőművész táncmulatságba invitálja kollegáját, Boldizsár István festőt (1931). Kelt: Zebegény, 1931. augusztus 21. A távirat mérete: 212x228, kilenc beírt sor. Szőnyi István autográf távirata: ,,Szombat este gyere táncolni, szállás van. Szőnyi I." A távirat további részei szintén Szőnyi István saját kezű sorai: ,,Boldizsár István, Bpest, Személynök utca 7. [Felvevő hivatal]: Zebegény. [Pénztár szám] 60 [Szó] 12 [Hó és nap] 12 21 [Óra és perc] 17:10. A további két sor és az időpontbélyegzés feltehetően a postai alkalmazottól származik. Szőnyi István (1894-1960) festőművész, a Dunakanyar festője. Budapesten és Nagybányán tanult, mesterei Ferenczy Károly és Réti István voltak. A végigszolgált első világháborús évek után első kiállítását 1920-ban mutatta be az Ernst Galériában. Festészete nagy hatással volt Aba-Novák Vilmosra, Patkó Károlyra. Szőnyi István 1923-ban költözött Zebegénybe, ami új korszakot is nyitott festészetében, ihletforrása innentől kezdve igen gyakran a zebegényi táj és a paraszti élet. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, de magániskolát is nyitott. Zebegényi háza ma is kiállítótér. A táviratlapon apró gyűrődések, szélén apró hiány. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3126738.jpg)
